Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-02 / 1. szám

3 kiket eszközévé választ. így Pál, ha nem lett volna apostollá, mit hasz­nált volna neki római polgár volta, zsidó tudományossága s görög nyelv ismerete? Az isteni gondviselés esz­közei tehát a szülék, a barátok, az ellenségek a kiválasztottakra nézve. Nekünk nincs más teendőnk, mint követni az isteni gondviselés útjait. •‘Tanítsd a gyermeket az ö módja szerint, s még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól. (Példab. 22. 6.) Virág István. Felhívás előfizetésre. Midőn olvasóinknak, barátaink­nak boldog uj évet kívánunk, egy­szersmind bátorkodunk szives figyel­­mükbe ajánlani ama körülményt, hogy lapunk, a mely immár a III-ik évfolyamba lép, csak úgy töltheti be igazán nagy és magasztos hivatá­sát, ha azok, a kik testvéreink a hit­ben, szives segítségükkel támogat­nak. Nem lehet panasza lapunknak a támogatás ellen. Sokíjm vannak la­punk támogatói, de még sokan, na­gyon sokan hiányoznak. t Még mindig igen kicsiny az a szá­zalék, a mely egyházunk intézmé­nyeit pártfogolja. Abból az 50 ezer magyar reformátusból, kik itt Ame­rika szabad földjén élnek, legfel­jebb ha 5000 tehetjük azok számát, a kik részt vesznek egyházi és egy­ház társadalmi mozgalmainkban. E miatt az aránylag csekély szám miatt azonban nem szabad megret­tennünk. Az apostolok csak 12-en voltak, mégis a Krisztus tudománya által s a szent lélek erejétől segittet­­ve meghóditák az egész világot. Lapunk a Krisztus tiszta tudomá­nyának a szószólója s igy reméljük, hogy elöbb-utébb győzni fog a kö­zönyös és hitetlen szivek felett. Re­méljük, hogy lapunk szellemétől érintetve, erőt vesz a lelkek felett a pünkösti lelkesedés, s lapunk egyi­ke lesz az amerikai magyarság leg­nagyobb s legjobban elterjedt lap­jainak. Lapunk egy elvnek, egy eszmé­nek, a Kálvin által megtisztított vallásos gondolkozás módnak áll a szolgálatában. Apostoli egyszerüsé­gü vallásunknak a szószólója s vé­dője a támadások között. Mivel azonban, vallások csak a Protestantismus, körén belöl fejlődhetnek ki: lapunk igazi meleg ágya volt és lesz a magyar nemzeti eszméknek s azok ápolásában tevé­keny részt veend ezután is. Köpenyeg forgatással, elvek szög­re akasztásával, vadvirágos nyelve­zettel, a melynek célja a benső rút­ságnak elfedése: e lapban soha sen­ki nem találkozott s nem is fog. Haladunk a magunk utján, mert ez az igazságnak az útja. Azért testvéreink: ne hiányozzék asztalatokról ez a mi lapunk. A ki magát hü és igaz kálvinistának tart­ja, mutassa meg buzgóságát lapunk pártolása és terjesztése által. Lapunk előfizetési ára egy évre $2.00, a mely összeg Td. Konyha Pál úrhoz, lapunk pénztárnokához kül­dendő, kinek cime: Bates st. Hung. Ref. Church, Pittsburg, Pa. Remélve, hogy szavunk nem lesz pusztába kiáltó szó, kívánunk olva­sóinknak bohlog uj évet. Az “Hot. Magy. Ref. Lapjának" szerkesztősége. Egyházi és egyleti élet. Karácsonyi ünnepek magyar ref. egyházainkban. A new yorki ref. egyházban. Nagy New York református magyarságá­­nák gyönyörű karácsonyi ünnepe volt. A S-ik és 9-ik utcák közt levő Memorial Chapel nevű angol temp­lom már koaán reggel telidestele volt ünneplő hívekkel. Az úri szent va­csorához 116 férfi és 149 nö egyház­tag, összesen 265-en járultak. Per­selypénz címén befolyt 70 dollár és lOcent. A most épiteudö new yorki ref. templom javára pedig 260 dol­lárt adakoztak. Bizony ez a kará­csonyünnepi nagy lelkesedés bizony sága annak, hogy a szivekben itt is megszületett a Megváltó. Bridgep&rlban nagy gyülekezet jelent meg karácsony ünnepén ma­gyar ref. templomunkban. A tágas templom minden része megtelt ájta­­tos, hivő közönséggel, xvz úri szent vacsorát összesen 224-en vették ma­gukhoz. Perselypénz címen e regge­len befolyt 104 dollár 85 cent. A mi, ha meggondoljuk, hogy itt a hivő egyháztagok rendes havi dijet fizet­nek, szép eredménynek mondható. Isteni tisztelet Port Oramban. Kuthy Zoltán new yorki ref. lel­kész vasárnap dec. 22-én tartott iste­ni tiszteletet s hittestvéreinket buz­dította az Egyesületünkbe való be­lépésre. A lelkes buzdításra azon­nal tizenkettőn léptek be Egyesüle­tünk kötelékébe. Uj tagtársaink a következők: Eilep Borbála (Horváth Istvánné), Fazekas István, 'Fazekas János, Tóth Mihály, Sohajda József, Sápos István, Hajdú János, Szabó József, Benkö Áron, Gergely And­rás, Máté István, Borcsik János. A felvételi ivek az orvosi bizonyítvá­nyokkal együtt már el is küldettek a vezértestületi jegyzőhöz. A port orami osztály tagjainak száma ma már 22. A múlt heteken elhalt Kara kó István helyébe osztályelnöknek egyhangúlag megválasztatatott Sza­bó József testvérünk. Biztos kilátás van arra, hogy a január 5-iki gyűlé­sen még számosabban fognak Port Órámból Egyesületünkhöz csatla­kozni. Szívünk melegével üdvözöl­jük uj tagtársainkat Egyesületünk kebelében. —A clevelandi Magyar Ref. Egy­let a jövő éven is lapunkban fogja közzé tenni kalauzát. Bárcsak a jó példa minden ref. jellegű egyletet arra bnzditana, hogy igy —a kalauz közzé tétele által —: mutatnák meg legalább, hogy egyek vagyunk. Az egység megmutatása mellett ez la­punk anyagi támogatását is jelente né. Hiszszük is, hogy ref. egyleteink megértik az idők jelét s nem lesz a jövő éven egyetlen olyan egylet sem: a mely maját reformátusnak nevezi hogy meg ne mutatná lapunk iránt való rokonszenvét. lief, egyházi bál New Yorkban. NeM. yorki egyházközségünk tagjai a jövő év február hó 8-ik napján, szombaton, a 2-ik utca 252—256 szám alatt levő Lenox Assembly Rooms fényes termeiben nagy évi bált ren­deznek. A jótékonycélu mulatság tiszta jövedelme fele részben az egy­­házfentartás, fele részben pedig az épitendö templom javára fog fordit­­tatni. A new yorki reformátusok bálja mint minden évben, úgy bizo­nyára az idén is egyike fog lenni a "arsang legjobb és igy leglátogatot­­;abb magyar mulatságainak, a mi te­kintve a szép célt, bizony kívánatos Es. Reméljük azért, hogy e mulatsá­gon részt fog venni mindenki, a ki ;sak szivén viseli egyházának az ér­iekeit és a kinek a szive nem fásult d a magyar ügyek iránt. —Bridgeportban, e hó 26-án, mint apunk hirdetései között olvasható, i ref. nöegylet részint saját alaptő­kéjének, részint a templom kifesté­sének alapjára disznótorral egybekö­tött táncmulatságot rendez a Cigiár Eláll összes termeiben. A ref. nöegy­­et által adott vacsorák mindig na­gyon látogatottak voltak s hiszszük, rogy ez a mulatság egyike lesz a leg sikerültebb mulatságoknak a far­sangban. S nem lesz senki testvére­­nk között, a ki e mulatságon meg le jelennék. Belépti dij csak 35 ct —Az A. M. R. E. bridgeporti osz­­;álya múlt szombaton, dec. 28-án tar tóttá meg rendes havi osztály gyűlé­sét. A gyűlésen Várady Lajos és Hornung Béla tagtársaink a new yorki osztályonkivüliek közül; Fo­dor István és Fodor Bertalan pedig a hazletoni osztálytól felvétettek osztályunkhoz. Uj tagul Backer Krisztina asszony lépett be ez alka­lommal. Lassan-lassan haladunk itt is ezen a téren is. . Értesítés. A Pittsburg s vidéki Magyar Ref. Segélyzö és Egyházi Egylet összes tagjainak. Kedves testvéreink! Fönt nevezett egyletünk évi számadó és tiszt ujitó közgyűlését, alapszabályaink 53-ik szakasza értelmében, a jövö 1902-ik év Januárius 12-én fogja, a Bates streeti ref. lelkészi hivatal irodájá­ban megtartani. A gyűlés kezdetét veendi, a megnevezett napon és he­lyen délután 2 órakor. Szívesked jék ezen közgyűlésünkön, minden osztá­lyunk, melynek legkevesebb 15 ren­des tagja van. magát egy-egv megbí­zó levéllel igazolt delegátus által képviseltetni. Kisebb osztályok szí­veskedjenek ügyeiket Írásban beter­jeszteni. Számadások előre beterjesztendök s a közgyűlés idején benyújtottak már nem tárgyalhatok. Pittsburg, Pa., 1901 dec. 16-án. Konyha Pál, Illés Károly, elnök. főjegyző. Amerikai hírek. Heti naptá,r: Jan. 1. Szerda/ Uj év. Joel: II: 27—32. 2. Csüt. Béla, Abel. János ev. XIV: 23—29. 3. Péntek. Dániel, János ev. XVI: 1—11. 4. Szombat. Lóth. Héber lev. IX: 22—- 28. 5. Vasárnap. Simeon. Csel. k. I: 15—26. 6. Hétfő: Három kir. napja. Csel. k. II: 1-11. Kedd: Bálint. Csel. II: 12—21. 8: Szerda: Tódor. Zakariás: IV: 4—10. —Egy kis fiú öröme. Washingto­ni templomunkban, hol vasárnap, dec. 29-éü, dacára a szakadó esőnek megjelent az isteni tiszteleten Roo­sevelt, az Egyesült Államok elnöke: egy szép és megható jelenet játszó­dott le. Az isteni tiszteletnek vége volt. Az elnök leánya társaságában kifelé indult, mig a közönség ül Ve maradt. A mikor Roosevelt már kö­zel volt a kijárathoz, egy kis fiú fe­léje nyujtá kezét, a melyet az elnök szívélyesen megrázott ezekkel a sza­vakkal: “Nagyon örülök, hogy ezen az esős vasárnapon is eljöttél a temp lomba.” A fiú gyorsan megfelelt: “Én is örülök, mert még egyetlen elnökkel sem fogtam kezet.” így örül egy jó keresztyén, ha mások is imádják az Urat! —Nagy vizek a déli és keleti álla­mokban. Az az esőzés, a mely a kele­ti államokban is szombattól mosta­náig folytonosan tart, a déli és ke­leti államokban, árvizet idézett elő. Több helyen a vasúti közlekedés is megakadt s nem egy helyen vesze­delem fenyeget, ha még tovább is tart a nagy esőzés. T'ázoltbságszervezés Mamiidban. Bonner, ki New Yorkban a tűzoltó­ság főparancsnoka volt, a múlt hé­ten Washingtonban járt, hol az el­nökkel a Manilában szervezendő tűz­oltóság tárgyában folytatott tárgya­lásokat. Úgy látszik, hogy megálla­podásra. is jutottak, bár bővebb tu­dósításokat erről adni nem hajlan­dó. ság sugárzott, szőke haját lobogtat­ta a csendes déli szél, s ö hozzám si­etett. Lágy, alig hallható hangon kérdezte nevemet s utamat. Ö felka­cagott, de ez a kacagás jutalmam volt. Éreztem, hogy meg van őrizve jellemem, becsületem, éreztem, hogy bátran tekinthetek a világ szemébe. A Mint megvetettem. A mi vagyok, önmunkám által lettem az. Bátran kacaghatsz kis leány, mon­dám neki! “Én is kacagom azt, ki mindent másoktól örököl, de maga semmit sem szerez, kacagom azt, ki az öröklött anyagi és szellemi kin­csekhez semmit sem szerez, de azt is elpazarolja, a mit örökölt.” Megpihentem s tovább akartam menni, de a lányka kézen fogott. —Nem kacagott többé, —megérté azt a mit mondtam. Megmarasztott és én megmaradtam. Lehetetlen volt nem maradnom. Érzém, hogy szere­tem öt. Ö kimosta sebeimet, köny­­nyeivel öntözte a tövisek szurdalása­­it, s én lassanként felüdültem 8 ka­romba tartám öt, s e pillanat elvette eszemet s forró csókot leheltem arcá­ra; ö némán szótlanul tekinte reám, szemeiből a jóság sugárzott. Ö volt kedvesem, Majd elé tűnt férfi korom. A szőke angyal maga a megtestesült jóság volt. Köröttünk egy barna fiú és egy szőke leány játszadozott, vidá­man kergették a játszi pillangókat, ujjongva hozták elő, ha egyet meg­foghattak. Az apa és anya szeretet­tel ölelték keblökre a gyermekeket, csókot adva jutalmul jóságukért. Boldog m egelégedés honolt a család körében, és ezt a boldogságot a sze­retet és megelégedés idézi elő. Ez a sokat hányatott életnek a jutalma, ha sors csapása csak erősíti az em­berben az erényt. Úgy szerettem voina tovább is ál­modni. ügy szerettem volna mindvé­gig álomban élni, de egy hangos ko­pogás felébresztett a sivár valóra, s a levélhordó bedugva fejét az ajtón: “Boldog uj évet kívánt!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom