Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-12 / 24. szám

■ 6 Tioszn ia és Hercegovina. A meg­­íllott tartományok kiadásainak a ?gvitatására május 20-án a magyar legáció négy albizottsága jött ösz­­szc. A megszállott tartományok ü. gye tudva lévőén a közös pénzügy mi niszter hatáskörébe tartozik. Ma­gyarországnak is annyi köze hozzá, mint Ausztriának. A közigazgazgatá • si költségek a megszállott tartomá­nyok bevételéből kitelnek, de a ka­tonai megszállás költségeit Magyar­­ország és az osztrák tartományok kö zösen viselik. A hadi let szám fölemelése. A ten-. yerészeti bizottság május 21-én a ha­di létszám fölemelésével foglalkozott melyet a kormány úgy akar elérni, hogy behivja a póttartalékosokat. A hadügyi bizottság e tekintetben ki­mondta, hogy a költségeket, melyek a szaporítástól függnek, a közös had ügyminiszter csak úgy veheti igény­ibe, ha a törvényhozás is bele nyug­szik. A külügyi politika dicsérete. A külügyi bizottságban május 22-én terjesztette elő Fáik Miksa előadó a külügyi politikáról szóló jelentést. A »izottság nevében az őszinte megelé jedés és a legmelegebb elismerés nyilvánítását ajánlja a delegációnak a külügyminiszter politikája iránt. A hármas szövetség. A magyar de­legáció teljes ülésében május 23—24- őn a külügyeket tárgyalta. Feltűnő a szabadelvű párti Hodos­­sv Imre beszéde, ki külföldi képvise létünkben a magyar címer és zászló alkalmazásáról gróf Goluchowsky külügyminiszternek a bizottságban tett nyilatkozata ellen szólt s téves­nek mondotta a külügyminiszternek azt az állítását, hogy nincs közös cí­mer, mert van törvényes címer és kö zösre nincs szükség. Jelen volt a kül iigymi niszter is, kinek miniszteriu­­'a egyik fiatal tisztviselője, gróf ipáry Tibor tolmácsolta ponton­ként a beszédet. Az ülés föeseménve Széli Kálmán beszéde a hármas-szö­­■wetségröl. Ez a beszéd nyomban kö­vetkezett Prinetti olasz kül ügy mi miszíernek előtte való nap tett. nyi­latkozatára és Loubet francia köztár s$asági elnöknek a cár látogatása a­­latt mondott íelköszöntöjére a fran­­tcia-orosz szövetségről. Ezért a ma­gyar miniszterelnök beszéde, mely a ■ ármas-szövétségről hangzott, nagy elentöségü. Az osztrák delegáció május 26-án Jogott a. külügyi költségvetéshez. 17 szónok iratkozott szólásra. A német nemzetiek beszédeikben táma­dást intéztek Magyarország ellen, mert nem akar engedni a kiegyezés és a vámtarifa kérdéseiben. Dober­­nig, Klagenfurt városának német nemzeti képviselője, párthívei tárnái mellett jelentette ki, hogy az osztrá­kok nem lesznek tovább, birkák, hogy a magyarok továbbra is lenyir­­ják a gyapját, hanem inkább külön­válnak és Németországgal igyekez­nek valahogy megalkudni. A többi szónokok jobbára a hármas-szövet­ségről beszéltek, a csehek természe­tesen ellene, a németek mellette. A «lémet nemzeti Goss is beszélt a kie­gyezésről az osztrák érdekek védel­mét sürgetvén s azt magyarázgatva, hogy milyen veszélyes lepne Magyar országra a különválás. A kvóta. Aminap a magyar, or­­lággyülés kvóta bizottsága ülésezett s a mellett tartott, hogy a 34.4 szá­zalékot tartja meg, a mit az osztrák delegáció is legutóbb elfogadott, a mi három százalékkal nagyobb a kö zösügyi költségek eddigi terhénél. Az osztrák kvóta-bizottság is május 23- iki tanácskozásán azt elfogadta. Az egyik tag, Zedwitz azt indítvá­nyozta, hogy a megállapodást csak egy évre, vagyis 1903 jun. 1-ig ujit­­sák meg. Kaiser a kvótának egyenlő arányában, esetleg a lakosság száma arányában való megállapítását indít­ványozza. Meyer azt indítványozta, szólítsák fel a kormányt, hogy indít son tárgyalásokat alkalmas állandó felosztási kulcs megállapítása végett s a két állam között a kiegyezés te­rén esetleg támadó különbségek el­oszlatására választott bíróságot ala­kítsanak. Hosszabb vita után elfo­gadták a 34.4 százalékos kvótát, igy Zedwitz indítványa fölött fölösleges sé vált a szavazás. Meyer indítvá­nyából azt fogadták el, hogy a vitás ügyekben választott bíróság döntsön. A kereskedelmi miniszter uj ál­lamtitkára. A hivatalos lap május 24- iki száma közölte, hogy dr. gróf Wickenburg Márk, a Magyar Álta­lános Hitelbank igazgatója kereske­delmi államtitkárrá neveztetett ki. Ugyanekkor jelent meg a hivatalos lapban dr. Nagy Ferenc eddigi ál­­lamtitkárnák saját kérelmére történt fölmentése, a legfelsőbb elismerés sei. Szintén e napon búcsúztak el a kereskedelmi minisztériumban di. Nagy volt államtitkártól, ki bemu­tatván utódját a tisztviselőknek, dr. gróf Wickenburg elfoglalta hivata lát. A király május 27-én este eluta­zott Budapestről. Itt idözése két u­­tólsó napján, a delegáció tagjai ud vari ebédre voltak hivatalosak. E- béd alatt a király a magyar és oszt­rák delegáció elnökei, gróf András­­sy Gyula és dr. Baernreither között ült. Ebéd után ö felsége hosszasab­ban társalgóit a magyar, osztrák és közös miniszterekkel, és,a delegátu­sokkal. Több képviselőtől a mostoha időjárásról és a várható termésről kérdezősködött. Miklós Ödöntől azt kérdezte, nem tartja-e feltűnő hosz­­- zunak a delegáció ez idei tárgyalá­sait. —“Nehéz kérdésekről van szó, válaszolta Miklós Ödön, — itt van mindjárt az ágyukérdés.” — “Igen, mondá a király, de ennek megoldá­sa immár feltétlenül szükséges: hi­szen négy évig vártunk vele, de to­vább már nem várhatunk, mert kis államok is behozták már ezeke t az ágyukat. Hiszen örömmel ilyen köl­tekezést, különösen mai nehéz viszo­nyaink között senki sem tesz, de ez a dolog már elodázhatatlan. Az orosz trónörökös Magyarorszá­gon. Ismételve hire jár, hogy az ö­­szi hadgyakorlatok alkalmával, me­­lyek az idén a Vágvölgyben fognak megtartatni, Oroszország részéről a trónörökös, György nagyherceg vesz részt. Az orosz trónörökös látogatá sát Ferenc Ferndinánd főherceg pó­­tervári látogatása után politikai ese menynek tekintik, mely az orosz bi­rodalom és az osztrák-magyar mo narchia között fennálló viszony bel­sőségének kifejezése akar lenni. Az uj országháza. Az országgyű­lés dunaparti fényes palotája már kész, a berendozést is elvégzik a nyá ron. A jövö hónap közepén megin dúl a hurcolkodás is a r%i ország­házból. Egyelőre a könyvtár vándo­rol át, őszre pedig, mint azt gróf Ap­­ponyi Albert házelnök kijelentette, már az uj országházban megkezdőd­hetnek a törvényhozás tanácskozá­sai. Addig a még hátralévő változta­tásokat eszközük, a melyek között van az újságírói karzat célszerűbb el­helyezése is, az éttermek, olvasók és felvonó gépek átalakítása. Ötven koronás bankjegyek. Május végén forgalomba jöttek az ötven ko ronás bankjegyek is, melyeket 1902 jan. másodiki dátummal bocsájtott ki az osztrák-magyar bank. Az uj pénz színben, rajzban és papírban egyaránt tetszetős és szép kiállítású. Rózsaszínű alapon kők a nyomása. Két nö-alakja ül, az egyik sarlót, a másik könyvet tart kezében. Egyik oldala magyar,, a másik osztrák, mint a bankjegyeknél szokás. Adjon isten mindenkinek minél többet be­lőle. Alezredesek párbaja. Temesváron május 19-én súlyos feltételű kard­­párbajt vívott Jetei Károly' és Mas­­ser Ferenc, a 29-ik gyalogezred két alezredese. Jetei alezredes a karján sebesült meg súlyosan, Masser alez­redes pedig az arcára kapott- jelenté­keny sebet. A párbaj oka összeszó­­lalkozás. a mi az alezredesek közt szolgálaton kívül történt. Masser al­ezredest csak nemrég helyezték át a temesvári 29 ik gyalogezredhez, az­előtt mint vezérkari alezredes a sze­­rajevoi hadtestparancsnoksághoz volt beosztva. Heves, ingerlékeny természetű ember volt. A katonai kórházban oly dühöngés fogta el a sebesült ezredest, mely az orvosokat a legnagyobb aggodalommal töltötte el s elmebomlást vettek észre rajta. Eladott birtok. Erdélyben a ma rostorda megyei román földmivesek szövetkeztek és megvásárolták özv. báró Bánffy Zoltánná ezer katasztrá­­lis holdból álló szép birtokát 190,000 koronáért. A Bánffy-család e régi birtoka Erdő- Szt-György község ha­tárában fekszik s arról volt mindig hires, hogy ezen a birtokon vadász­tak Erdélynek hatalmas fejedelmei. Az egykori jobbágyok lettek a bir­tok urai s ez alkalomból az uj tulaj­donosok nagy- ünnepet rendeztek. Menekülés a halálba. Hévíz köz­ség bírája ellen felmerült panaszra Béldi főispán fegyelmi vizsgálatot rendelt el. Manier főszolgabíró a hely színére indult, hogy* megejtse a vizsgálatot. A mint ezt meghallotta a biró, hogy a vizsgálat elöl mene­küljön, felakasztotta magát. Mire a bizottság odaérkezett, már halva ta­lálta a bevádolt bírót, r Betörő rendőr. Kassán az utóbbi i időkben több oly- betörés történt, a | mely et nem bírtak kinyomozni. A j véletlen a1 minap nyomra vezetett. A rendőrség egyik tagját, Balogh Gy. iltiszadöbi születésű városi rendőrt u­­gyanis egyik társa rajta kapta, a mint a rendőrségi szobában együk 1 társának á zsebében kutatott. Az é­­setet azonnal; feljelentetette Cselé­­nyi kapitánynak, a ki házkutatást rendelt ei Balogh lakásán. A házku­tatásnál kitűnt, hogy az utóbbi jdö­­ben elkövetett betörések Balogh lel­kiismeretét terhelik. Balogh szolgá­latközben boltokat, kirakatokat fősz fogatott; társait, fellebbvalóit meg­lopta, a hivatalban pedig sorra fel­törte az asztalfiókokat.' FÖ ■ volt a tet­tese Mihalik Béla főkapitánynál, s több tanácsosnál, a tüzértiszti étke­zőben és a fö-utcai kioszkban elköve­tett lopásoknak is. Eveken keresz­tül gyanútlanul űzte mesterségét s a lakásán nagymennyiségű, különböző értékű és betörésekből származott holmit találtak. Balog három évig állt a rendőrség szolgálatában. Négy halálos ítélet. Szolcsikán, Temésmegyében, a múlt november ló én megölték és kirabolták Ger­­gics Koszta kereskedőt és feleségét. A csendörség letartóztatta Ignia Mi­hályi, Panca Bertalant, Adega Mi­hályt és Konstanstin Iliát, a kik a vizsgálat során tagadták ugyan a szörnyű bűnt, de a bíróság elegendő bizönyitékot talált ellenük s rablás s gyilkosság miatt vád alá helyezte őket, vád alá helyezte továbbá Czá­­rán Tódor volt községi bírót is, a ki a gonosztevők orgazdája volt s ismer te kegyetlen tervüket és Margus Mi­hályt, a meggyilkolt házaspár szol­szolgáját. A fehértemplomi esküdt - biróság hat napon keresztül tárgyal­ta a gyilkosok bünpörét; a vádlottak a tárgyalás alatt is tagadtak min­dent, de százhúsz tanú, a kiket a bí­róság kihallgatott, ellenük vallott, úgy, hogy az esküd-ek a négy fövád lottat a gyilkosság és rablás bűntet­tében bűnösnek mondták, a másik kettőt bűnsegédnek. A törvényszék Ignyiát, Pancát, Adegát és Konstan­tint kötél általi halálra, Cáránt ti­zenkét, Margust tiz évi {'egyházra i­­télte. A gonosztevők nyugodtan hall gatták az Ítéletet s mindnyájan sem­miségi panaszt jelentettek be, Két tanuló halála.. Nyíregyházán Kálmán Emil és Lányi Antal a gim­názium 5-ik osztályának tanulói a vizsgálattól való félelmükben a nyí­regyházi Sóstó erdőben öngyilkossá­got követtek el. Előbb Kálmán lőtte agyon barátját, azután magát lőtte főbe. Mind a kettő azonnal meghalt. A világ folyása. Whitelaw Beid, Londonban. Az angol király koronázási ünnepélyei­re mind többen-többen érkeznek az idesre­­! nek. Az egyszerű kiváncsiak épen úgy j mint a hivatalos küldöttek. Junius 8-án érkezett meg az Egyesült Államok külön követe, Whitelaw Reid, kire az amerikai - | ak közül többen vártak s a szolgálattételre kirendelt angol tisztek már kora reggel jelentkeztek a külön követnél, a kit az egész London s a királyi család nagy ki­tüntetéssel fogadott. Hálaadó isteni tiszteletek. A béke megkötése alkalmából az egész ! Angliában, felekezet különbség nélkül, hátaádVv isteni ' tiszteleteket tartottak. — A .hatalmás Pál tegiplom alig tudta befogadói * a" t sokaságot. * * « Ed­ward'király és családja, az egész királyi család, a kormány tagjai, a képviselők és a főurak, mind ebben a történelmi neveze­tességű templomban jelentek meg. A ki­rály és királyné egyszerű hintóbán hajtat­tak a templomhoz, hol már a Walesi her­ceg és neje-várták a királyt, kit útjában mindenütt kitörő lelkesedéssel üdvözöltek. A királyon kivűl legnagyobb lelkesedést a Lord Roberts;megjelenése keltett. Be­szédet Shepney, londoni püspök mondott: a béke.áldásairól. Hasonló isteni tisztelet volt .Berlinben-is .az anglikán templom­ban.,­Az uj francia minisztérium pro­gramme a. A választások után Franciaországban uj

Next

/
Oldalképek
Tartalom