Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-12 / 24. szám
V 4 tosságokra szoktató iskolát is tart fenn egyházunk, a hol átlag 70 tanuló tanul különféle mesterséget is. Ez zel kapcsolatban működik a könyvkiadó hivatal is, a mely az elmúlt év ben 70 ezer példányt adott el az evan gyéliomokból s 1000 bibliát. Khinában csak az elmúlt évben indult meg egyházunk hittérítői mun kálkodása. Igaz, hogy Hoyt missionárius már 1899-ben megfordult Khinában, de a nagyobb mukálkodás csak akkor indult meg, mikor két uj egyén küldetett Khinába. A két mis sióra több mint 150 ezer dollárt költ egyházunk. Egyházunk vasárnapi iskolai munkálkodása Miután Amerikában az oktatás az állam kezében van s nincsenek felekezeti alsóbb fokú iskoláink, a vallásss oktatás kizárólag a vasárnapi is kólára szorítkozik. Egyházunk is fél tő gonddal őrködik vasárnapi iskolái felett s elvárja minden lelkészétől, hogy a körülményeknek megfelelő vasárnapi iskolákat állítsanak fel. Egyházunkban van 1613 vasárnapi iskola, a melyekben 25,938-ra megy a hivatalnokok és tanitók száma; az iskolások száma 221,917, a kik három év alatt 2604 dollárt adakoztak a vasárnapi iskolákat gondozó missiónak; 20,620 dollárt a bel és külmissióra s egyéb egyházi intézményekre; 17.296 dollárt jótékony célra s az iskolák javára pedig 98.652 dollárt, a mi fejenként 65 cent adakozást jelent A vasárnapi iskolák 7 missiói egyházat tartanak fen. e mellett segítik a belmissiói bizottságot is nagy fontosságú munkájában. A vasárnapi iskolák az egyház saját kiadású könyveit és folyóiratait használják s ez nagyon szép anyagi hasznot hajt. A három év alattl2.403 dollár és 85 cent volt a tiszta haszon. Ezt mi is elérhetnök, ha egyakarattal volnánk. Legújabban lépések történtek magyar-angol nyelvű vasárnapi iskolai kiadványok készítésére is. Reméljük, hogy ez is meg fog adatni ezen a zsinaton. Erre égető szükség is van. Amerikai hírek. Szives tudomásul. Mint lapunk fején látható az amerikai magyar ref. lelkészi karból ketten hivatalosan is a szerkesztőségbe léptek, bár a lapot úgy anya gilag, mint szellemileg a többi lelkész urak is támogatják. Nagyon örvendetes, hogy Tdö Kuthy Zoltán ur a főmunkatársi állásra vállalkozott, mert New Yorkban és környékén így lapunknak is lesz egy hivatalos, tevékeny, buzgó képviselője, ki e lapot életre hivta. Engem nagy megnyugvással tölt el ez a tudat. Tdö Virág István ur lapunknak egyik igen szorgalmas munkatársa, segítője kezdettől fogva s most midőn hivatalosan is viszonyba lép lapunkkal, csak bizonyságot tesz arról, hogy ö ezutánra is hűséges támogatónk leend! Az Ur áldja meg nemes törekvéseinket. Munkatársainknak az önkéntesen végzett munkálkodásért legyen jutalmuk a boldog, nyugodt öntudat! Szinielöadás Clevelandban. Clevelandban az egyházi énekkar május 31-én tartotta meg első szinielöadását. Az előadás célja az volt, hogy az énekkar is adjon valamit a Kossuth szoborra s a saját szükségleteinek a fedezésére is hozzon össze annyi, a mennyi összeget. Az egyházi énekkar e nemű törekvése meg is érdemelte a pártfogást, mert ez a testület fennállása óta egyetlen egy magyar ügytől se vonta meg pártfogását s mindenütt megjelent, a hol a magyar dalnak kellett lelkesitenie. Voltak is az előadáson szép számmal, a mely igy a fent jelzett kettős célra is hozott valamit, bár az ilyen előadások nagy kiadással szoktak járni. A derék műkedvelők lapunk szerkesztőjének a “Strike” cimii darabját adták elő. E darabnak tárgya az amerikai magyar nép életéből van merítve s igy méltán kötötte le hatásos fordulataival, oktató eszmeivel a jelen volt közönség figyelmét. A szereplők mind megállották helyeikét s többen kiváló képességet árultak el ebben az irányban. A ren- i dezés nehéz tisztét Bagdy Sándor töltötte be. az előadás után az ének. kar adott elő pár darabot, szépen, szabatosan. Furcsa id'&. Úgy látszik, hogy erre a nyárra is elmondhatjuk, a mit hajdanában mondott egy kiváló honfitársunk: ejnye de enyhe telünk volt! New York állam felső részéből, Hoosich- Pallsból és Massachussetts felső részáböl havazást jelentenek. Ez az oka annak, hogy még itt a tenger parton is egészen hideg van s bizony felillik a felöltő. Az elnök nyaralása. Az elnök családja már elhagyta Wa shingtont, hogy az Oyster Bay-ben levő nyári lakásban töltsék a nyarat. Az elnök mindaddig Washingtonban marad, a mig a kongresszus ülésezik. A kongresszus bezárása után ö is Oyster Baybe jön titkárai kisé ! rétében. így az elnök nyaralása alatt ez a kis hely lesz az ország fővárosa. Az elnök nem fog pihenni itt sem. a nyár folyamán a Long Island J Soundon tengerészeti és száraz földi katonai gyakorlatok tartatnak s azj elnök ezeket meg fogja szemlélni. Az elnök és a sztrájk. A most folyó szén sztrájk megszüntetésére sokan abban a véle ményben vannak, hogy az Egyesült Államok elnöke tehetne valamit. Utánna jártunk a dolognak, de nincs törvényes alap, a melyen az elnök, mint ilyen, beleavatkozhatnék. Mint magán ember adhat tanácsokat, irányíthatja a véleményeket. — Hogy Roosevelt érdeklődik ezek iránt a dolgok iránt, mutatja az a körülmény, hogy a C. D. Wright munka felügyelőt megbízta azzal, hogy a bajnak az okát kutassa ki. Wright a megbízatás után Mitchellt azonnal Washingtonba hivta, ki a helyzetet teljes képben mutatta fel az elnöki megbízott előtt. A kibontakozás útjáról még egyelőre nem volt szó. I Mindkét párt erősen tartja magát. A sztrájkolok a közvélemény jó hangulatát a maguk részére hódítják az \ által, hogy sehol semmiféle zavar j |még mindig felülmúld atla n| a Dr. RICHTER-féle világhírű “HORGONY” IPÁIN EXPELLER, |mmt a legjobb és megbizhatóbt külső gyógyszer IDEGBÁNTAL0M, K0SZYENY, FEJCSONTSZAKGATAS lés egyáltalán az idegbántalom| minden neme ellen. 25 és 50 cent, kapható minden gyógyszertárban, vagy: F. AD. RICHTER & Co., 215 PEARL ST., NEW YORK gás nem történik. Mitchell egyelőre még a tüntető meneteléseket is betiltja. A puha szén mezőin már veszélyesebb a helyzet. Virginiában és West Virginiában mintegy 18 ezer bányász hagyta abban a munkát. A nagyobb rész azonban még dolgozik. Sokon véres összeütközéstől tartanak. A kemény szén területéről — mint Mitchell jelenti — körülbelül 48 ezer bányász költözött el. Nagy tisztogatás. New York erkölcsi tekintetben az Augias istállójához hasonlít. Mig a Tammany Hall emberei voltak a kormányzói ennek a nagy világ városnak, addig napi renden volt a megvesztegetés s a rendőr parancsnok fejedelmi vagyont harácsolt össze s kapitányai pedig hercegi kincsekre tettek szert a bűnnek a pártolása folytán. Most azonban akadt egy Herkules, a ki vállalkozik a tisztogatásra. ADeverey kapitányait kihe lyezi a városból a külső kerületekbe s helyökbe uj, teljesen megbízható egyéneket nevez ki. így csak Jun. 9-én 29 áthelyezés történt s 7 uj kapitány neveztetett ki. A tisztogatásra befolyt Roosevelt New York egykori rendőr parancsnoka is. A szabadság harangjára virágesö hull. A Charlestowni kiállításon ki volt állítva a szabadság harang is. Most, hogy visz-A mint azonban egy nap a karcagi gulyások a határ közelében legeltetnének, egy nádas szélében ráakadtak valami különös fekete jószágra, a mely spárgával erősen körül volt csavargatva. Rögtön tanácsot tartót tak, hogy ugyan micsoda lehet, mert fölbontani nem akarták: ki tudja, micsoda “rontás” lehet benne? Végre egy öreg gulyás igy szólott: —Már halljátok, akármi legyen ez a jószág, de annyi bizonyos, hogy másé nem lehet, akárhol jár is itt, mint az Ézsaiás uramé, mert annak vannak ilyen csudálatos szerszámai. A gulyások átértették, hogy nyilván igy lehet a dolog s el is határozták, hogy mihelyt valaki bemegy az Ézsaiás uram városába, odaadják neki, hadd szállítsa haza. Egyelőre pedig felakasztották a gulyakut ágasára: nadd járja a szél, mert a hóié nagyon megviselte. Ott szellőzött a kalap vagy két hétig, mig végre akadt egy Ézsaiás lírám városába való bojtár, a kinek va lami esett birkavál haza kellett menni. Mindjárt átadták neki a karcagi gulyások a becses portékát és szivére kötötték, hogy az öreg tiszteletes nek emberséggel kézhez adja. A bojtár készségesen elvállalta a ! dolgot s szamara egyik oldalára az i esett birkát, a másikra pedig a vén j kalapot felkötvén, lassacskán rneg-j indult hazafelé. Ézsaiás uram épen a .deszkakeritő- j sen keresztül nézegetett ki az utcára, I a mint a juhász rakományával megállt a kapuja előtt. A szamár a birkás oldalával volt a kerítés felé for- j dúlva, ugv hogy az öreg csak ezt láthatta. Mindjárt meg is szólalt: —Kié vala emez ártatlan bárány, j kis fiam? Bizony, úgy látom, ebből j sem lesz már húsvéti bárány! Ugyan mi baja eshetett? Tán biz a farkas vágta le?-—Engedelmet instállok, tiszteletes uram, ezt biz a tályog ölte meg, pedig a város gazd’uramé 1 volna. Hanem tiszteletes uraim? meg a j karcagi gulyások küldték c a hol-1 mit. Ott fogták a nádszél n, túl a j határon. Ehol van ni, tesse ,-c! —Jövel Istennek áldott embere!— kiáltott föl Ézsaiás uram örömében szédelegve, — hol vettétek, hol fogtátok a szökevényt! Hiszen az ez, ugyanaz ez, csupa tulajdon ez! Az én igaz jószágom! Higyjek-e szemeimnek? Nem álmodom-e? Óh gonosz hü j télén szökevény, soha sem hittem j .volna, hogy még csak híredet is hall: jam valaha .... Mondjad szaporán, \ kis fiam, hol vettétek, hol fogtátok? Nem feledkezem meg rólad, kis fiam j mert nagy jót cselekedtél én vélem: ha megházasodol, ingyen megesküd-j tetlek, ha pedig elébb megtalálnál halálozni, mint én, a prédikációban megemlékezendem mostani jeles cselekedetedről. ■* * * -XA háromszögletű kalappal együtt visszatért az öreg ur régi lelki nyugodalma. Megbocsátott a szökevénynek, újra felakasztotta a madzagára s ünnepélyes alkalmakkor, ép úgy vi selte azután is, mintha soha sem telelt volna a nádasban. Ment minden a régi kerékvágásban, egyik év csendesen folydogálta másik után, egyik öltő embert eltemetgette az öreg, a másikat helyébe keresztelte. Három kedves eperfája közül kiszáradt ugyan kettő, de a legnagyobb a legöregebb megmaradt s annál többet termett. * * -* Azonban semmi sincs olyan hosszú! a minek vége ne lenne; beteljesedett az Ézsaiás uramon is s végezetre ö is oda jutott, a hova búcsúztató szózata annyi nemzedéket elkísért: a halál árnyékának völgyébe. Az idő kerekei forogtak, haladtak s a vén emberek apránként, egymás után elmúltak s egészen uj nemzedék került fel, mely uj eszméknek, uj szokásoknak hódolt, úgy hogy végre az öreg egészen idegennek érezte már magát e földi életben. Régi barátai közül épen csak az öreg kalap és a vén eperfa maradt még meg, de már ez is elkezdett odvasodni, száradni; látszott, hogy élete már csak egy két évre van kiszabva. Busán szemlélte ezt szegény öreg s életének tükrét ismerte föl benne. Ez a fa is erős egészséges volt egyko ron s dús gyümölcsöket termett, miként ö, kinek vastermészete egy évszázaddal dacolt, ki szint oly sok dús gyümölcsött hozott, t, Isten igéjében, s ime a vén fának már csak egy szellő kell és vége. Az öreg kalap korhadt eresztékeit sem győzi többé varrással, mert utána szakad a cérnának. Haj, ö is igy van már. Hiába, minden múlandó; porból lettünk, porrá leszünk!
