Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-23 / 4. szám

III. évfolyam. Felelős szerkesztő: KLg.x-.-g-ss.a.'sr s_zLit:do:r, bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közle­mény az ő címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, I Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: IReTT. -3_le:s:. IS!a.la,ssa.3r, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. Bridgeport, Conn, és Pittsburg. Pa.. 1902 .hinni 22-án. ^.Gr'lT-ZL.'EZ (S1ungarian=American Reformed Sentinel.) 4. szám. .i)ó: ?_S_ E. Kiadó és társszi KOWTHA pittsburgi ref. ’iz. Előfizetési és hirdetési p. - és minden­nemű jelentések az őcímére: v Bates st. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. Associate Editor: tte-zr. PJL-CTLKOITT-HÄ, Pastor of the First Hung. Ref. Church, I Bates Street, Pittsburg, Pa. ILvdlegrcjelen. rr^Ir^den. csö- t öltözzön. Előfizetési ár eg-y érrre: Ai.m.erilrá"ca, SS2r Ivíagyarországra $2.50. Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerilcai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the Maion sind Misii Cipnii.,” Cor..Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Irta.: Kalassay Sárrd.or. A Jézus gyermek és ifjú koráról, bár már a tárgyról nagyon sokat Ír­tak, még ma is nagyon keveset tu­­■dsmk. Az első és harmadik evangyé liom, bár a Jézus élettörténetét tár gyalja, de Jézus életének erre a kor­szakára nem ad felvilágosítást. Az bizonyos, hogy rövid, alig há­rom évre.terjedő tanítói munkálko­dásra készült életének addig lefolyt éveiben is, a inig 'a Jordán vizénél reá nem szállott istennek lelke s nem hallatszott az urnák kijelenté­se. l)e hogyan készült? Életének a­­ma 18 esztendejében, a melyről az evangéliumok nem emlékeznek vájjon ács volt-e vagy földmivelö, halász-e, vagy juhoknak őrzője? Uta zott-e vagy pedig elvonulva élt az emberi társaságtól? Nagyon kevés felvilágosítást tu­dunk adni ezekre a kérdésekre. Tény, hogy van némi ismeretünk a Jézus gyermek és ifjú korára néz­ve. Oh de milyen kevés ez a tárgy nagyszerűségéhez képest. Keleten nagyon sok monda és le­genda van forgalomba a Jézus életé­nek erre az idejére. Számtalan apók rif evangyelium és levél foglalkozik ■ezzel a tárgygyal. De ha ezeknek az adatai el nem fogadhatok is, mind­­azáltal kellő egybevetés után meg­­tudhatj uk ezekből, hogy minő befo­lyások alatt fejlődött a Jézus lelke és képzelete s némi felvilágosítást adhatunk arról a családi életről is, a melyben a Jézus felnevekedett. Lukács evangyelista leírja azt aze­­seményt, a mely Jézussal 12 éves ko­rában történt. A jeruzsálemi útnak s az ott történt eseményeknek a leí­rása ez. Az a szertartás, a melynek végre hajtása végett a 12 éves gyermek Jé­zust Jeruzsálembe vitte József és Mária, kétségtelenül a Lar Mitzvah volt, amely még ma is csaknem min den zsinagógában gyakorlatban van. Ezt abból szabad és kell következ­tetnünk, hogy Lukács ezt a látoga­tást a Jézus 12 éves korára teszi. A rabbinisztikus törvény, a mint az a Talmudban világosan olvasható, megköveteli, hogy minden igaz zsidó atya előkészítse gyermekét erre a ce remóniára, melynek végrehajtása után lesz méltóvá a gyermek arra, hogy az összes ceremóniális törvé­nyek súlyát viselje és pedig felelös­­zégteljesen. Ez a szertartás csak a gyermek 12-ik életévének betöltése után volt végrehajtható. Épen úgy, mint nálunk a konfirmáció, a mely­nek alapja épen a Bar-Mitzvahbán kereshető és található fel. "így József csak az általános tör­vénykövetelte szokásnak hódolt, a mikor Jézust 12 éves korában Jeru­zsálembe vitte. Ezt a nevezetes ese­mény sokszor képezte tárgyát a fes tö művészetnek. Ezek a képek mind a Bar-Mitzvahra emlékeztetnek. E szertartásban a növendéknek ki kell mutatnia, hogy elég nevelésben ré­szesült e? Ismeri e kötelességeit, mint zsidó át- van e hatva a törvény­­szeretettől? Csak ha ezekről bizony­ságot tett, vétetett fel az egyházi kö zösségbe. Kétségtelenül ilyen vizsgálat volt az, a melyre József és Mária a gyer­mek Jézust felvitték Jeruzsálembe. Jézust mindenesetre meghatotta az, hogy először vesz részt a nyilvános szertartásban s csak természetes, hogy a rabbik kérdései nagy hatás­sal voltak reá, annyira, hogy elhagy ta a karavánt, a melylyel jött s visz sza sietett a tudós papok közé, hogy tovább hallgassa azoknak bölcsesé­­gét s ámulatba ejtse azokat az ö kér­déseivel és feleleteivel. Hogy teljesen tisztában legyünk ennek az eseménynek a fontosságá­val, tudnunk kell, hogy a rabbini­­kus tanítás módszere az u. n. sokra­­tesi módszer volt. Ebben a módszer­ben kérdezés és felelet a födolog. Maga a talmud, a rabbinikus tanítá­soknak e jegyzéke, nem egyéb, mint kérdések és feleletek sorozata. A törvényből vagy a próféták írásai­ból idéztek először egy részt s a kér­dést ezzel kapcsolatban tették fel a rabbik. Kissé csudálatosnak tűnik fel, hogy Jézus elfeledkezett a hazafelé való utazásról, mikor először ült a­­zoknak lábainál, kiknek hírét a tá­voli Nazarethben is hallotta.. Jem zsálem volt a zsidó vallásos és tudo­mányos életnek a. középpontja; a Sanhedrim székhelyes igy természe­tesen a legnagyobb rabbik iskolája is. Jézus tudta, hogy itt van van leg közelebb a zsidó bölcsességnek a for­rásához s ifjúi buzgalmában teljes mérvben élvezte ennek a forrásnak a vizeit. Ez az egyed üli esemény, a mit Lu­kács után a Jézus gyermek koráról tudunk. Lukács 'evangyeliumának követ­kező fejezetében a Jézus életének egyik legfontosabb eseményét említi fid, s miután itt gondosan elöszám­­lálja azokat az uralkodókat, a kik­nek kormányozása alatt János mű­ködött s a kiknek idejében Jézus megkezdte tanítói működését: meg­adja a kulcsot a Jézus születése évé­nek a meghatározásához is. (Folyt, köv.) Jelentés a trentoni magy. ref. egyház 1901=ikévi működéséről. Az a kérdés foglalkoztat, vájjon mennyiben tettünk eleget a “tarto­zik“ és “követel“ rovatoknak. Az­zal a különbséggel, hogy mi nem­csak az anyagiakról, de a lelkiekről is tartozunk számolni: “hogy szol­gált ez jobbulásunkra?” Az isteni tiszteleteket rendesen megtartottuk s mindannyiszor szép s folyton növekvő számmal látogat­ták azokat híveink, sőt más vallásn­ak is. Az Ur asztalához is a hívek nagyobb része járult ez év folyamán A csendesség s békesség meghozta gyümölcsét az anyagiakban is. Az egyház szépen teljesítő kötelességét. Kilizetetett $600 adósságot, $155.70 n. n. sewerassesmentre, $37.35 ado­mányképen. Rendes kiadásait pontosan fizette. Igaz, hogy jelenleg nincsen sok készpénzünk. De jó az Isten! A múlt év májusban tartott “fair“ meglehetősen jövedelmezett. Az a­­lább olvasható más rendbeli adomá­nyok azt bizonyítják, hogy a buzgó áldozatkészségnek köszönhető az is, hogy templomkertünk rendeztetett, a templomba gázlámpák szereztet­tek s megkezdődött az adakozás a harangra is. A presbyterium tagjai voltak: szept. hóiig gondnok Tóth Imre, év végéig: Újlaki Yarga János. Prés byterek egész évben: Pandáig János, Szathmáry József, Dobos György; Sziics János, Tarbay János (nov. hó ban Magyarországra utazott), Vásár­helyi Karoly (máj. hóban települni ment), Tóth Lajos juh 1-ig.— Ko­vács József, Farkas István, Reho András szept-ig. Szept. hó óta: Ka­csó József, Kaposi István, Gáspár Sándor, Plecs János, G. Tóth István Galambos József, Bodnár Károly. Énekvezérek voltak: Vásárhelyi Károly, Kovács József és Pandák János. Morrisvillérül presbyter Galam­bos András. Egyházfink: Krupla Benjámin és Breitenbach János. Az adományozók közt sok hittest­vérünk fogja találni nevét. Bár ipmdnyája s nagyobb mértékben hozzájárult volna! Titeket, jó szivü adakozók, áldjon meg a jó Isten és azokat, a kiknek nincs neve az ada­kozóké közt, segítse az ö utain járni a nagy, az erős Isten. Virág István. Vasárnapi iskola. A húsvéti bárány. II. Mózes 12 r. 1—17 v. Felosztás: I. A húsvéti bárány el­készítése. (1—8 v.) II. Annak elköl­tése. (8—12 v.) III. Legyen ez emlé­kezetben a jövendő nemzedékeknél * (13—17 v.) Az utolsó csapás, az egyptomi el­­söszülöttek halála is hírül adatott Faraonak. S ö mégis eltűrte, hogy minden hajlék gyászoló ház legyen, a nép öltözzék zsákruhába és hamut hintsen fejére, mielőtt, elengedné az izraelitákat. De végre sem állhatott ellene a Mózes kívánságának, mert magok az egyptomiak is követelték, hogy bocsássa el az izraelitákat. Hogy pedig emlékezetben legyen az Ur által lett szabadulások s erre megtanítsák a jövendő nemzedéket, hogy ök a Jehova választottjai: ren­delte a húsvéti bárányt. Ez lett a zsidó év központi ünnepe, mely elő­képe volt a Krisztus szenvédésének is. I. A húsvéti bárány elkészítése. Az ur rendelte. Mózes és Áron az ö nevében szóltak, s az ö szavok és tét­­tök a nép előtt isteni tekintélylyel birt. Az ur az Ö népének mind pol­gári, mind vallási tekintetben szaba ditója. S nemcsak régen, de a mai időkben is a népnek gyermeki hite önthet életelevenséget s igazi jóté­kony befolyást a társadalomba. A biblia tanításait tartsuk folytonosan szemeink előtt, hogy az ur igazgat mindenekét s hogy mi ö általa élünk és vagyunk. A húsvéti bárány ideje és elkészí­tése gondosan meg lett állapítva. Az Egvptomból való szabadulás lett - u határ, az egyházi évnek kezdete. Istennek munkáit a nemzetek kö­zött magok az időszakok hirdetik. A hónap 10-ik napján volt a bárány ki választás. Ha egy család kicsiny volt, több csatlakozhatott, hogy egy egész bárányt megegyenek. Hiba. nélkülinek kellett lennie, a 14-ik na pon kellett levágni, vérét edényben felfogni s megkenni ezzel az ajtófe­let. Majd minden vallás körében van ilyen emlékezetes ünnepnap, gyak­ran ugyan el is fájulnak üres külső­séggé vagy dorbézolássá. A keresztyénségben a karácsony, husvét és pünkösd a nagy ünnepna­pok s folytonosan emlékeztetnek az Idvezitö váltságtényére. S ezeket el hagyni az egyháznak nem lehet, mi­vel e külső jelek támogatják s táp-Pénzküldemények és hajójegyek. — Bank és váltó üzlet. ÉLET ÉS TŰZ BIZTOSÍTÁS. Toppiczer 3^orn.él NYILVÁNOS KÖZJEGYZŐ ÉS MAGYAR ÜGYVÉDI IRODA. Ma: FióKMa. 47 JOHN STREET, 409 Hancock “r3rü<3.g'0port, Ct.

Next

/
Oldalképek
Tartalom