Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-10 / 41. szám

Lelkésr.i jubileum. Svehla János uhorszkai ev. lelkész s kiérdemelt esperes, szept. hó 15-én ülte meg lel­készsége 50 éves jubileumát. A király ajándéka gróf Lónyai- éknak. Ö felsége elrendelte a het- zendorli kastélynak renoválását és átalakítását. Ezt a kastélyt egy gyö­nyörű fasor köti össze a schönbrunni parkkal és évek óta lakatlan volt. A király a líetzendoríi kastélyt gróf Lónyay Elemérnek fogja ajándékoz­ni állandó lakásul. 1873-ban volt utoljára vendége a hetzendorli kas­télynak. Ott lakott ugyanis a bécsi világkiállítás idején trónörökös ko rában a mostani német császár. 1 A Kos.' vth-emlékmű alaptőkéje. A Kossut h-emlékmü céljaira nemzeti közadakozásból gyűjtött, töke össze­ge a legutóbbi időkben befolyt ada­kozásokkal ismét jelentékenyen gya ­rapodott. Az emlékmű alapját kezelő pénzintézetnek a főváros pénzügyi és gazdasági ügyosztályához beadott kimutatása szerint a Kossuth-emlék- mii alapja most 862,831 koronát ős 54 fillért tesz ki. Ez az összeg gyü­mölcsözően van elhelyezve. Hamis eskü. Szamosujvárt Maro­sán Jakab munkás felesége kenyeret vásárolt a piacon; egy koronát nyúj­tott át a kofának, hogy abból vonja le a kenyér árát és adjon vissza 60 fillért. A kofa azonban átvette a ko­ronát: ‘‘Most van pénze, hát fizesse meg a tartozását” szavakkal kérte Marosánnét tartozásának kiegyenlí­tésére. Marosánné ‘‘Az Isten vegye el a szemem világát, ha az enyém a pénz” esküvel akart megmenekülni :a kofától. Azonban alighogy e sza­vakat kimondotta, elejtette hóna alól a kenyeret s az egy mellette álló for­ró zsírral tele serpenyébe esve, a zsir szeme közé fröcscsent. Orvosi kezelés alatt áll most a szerencsétlen asszony, de kevés remény van hozzá, hogy még ez életben megláthassa két kis gyermekét. Meteor hullás. A múlt héten este úgy fél tíz óra tájban ragyogó fény árasztotta el az égboltozatot s egy hatalmas durranás reszkettette meg a levegőt. Hosszumezön az óriási ro­baj után sisteregve közeledett valami a föld felé a magasból, a mely minél inkább lejebb ereszkedett, annál ho­mályosabbá lett. A község lakói fél­ve húzódtak vissza lakásukba, úgy hogy a robbanáskor senki sem mert az utcára kimenni. Beszéltek a világ végéről és istenítéletről. Néhány bátrabb ember azonban kiváncsi volt s kutatni kezdte a fény és robbanás okát, azért lámpással felszerelve ne­kiindultak a falu végére, a hová le­esni láttak valamit. Alig tűntek el a házak a vak-éjszakában,- egy izzó tö­meg tárult szemeik elé á szántóföl­dön. A lehullott meteor izzott, szi­porkázott a sötétségben és pokoli hőséget terjesztett széjjel. A nagy melegtől tiz méterre közeledhettek csak a kőhöz s onnan nézték á lee­sett csillagdarabot. Másnap reggel egész bucsujárás volt Hosszumezön, a hová nagyon sokan jöttek át a környékből. A meteor körülbelül 8— 10 métermázsa stilyu és nagyon rné- lyen hatolt be a földbe. Ei dekes, hogy a babonás nép csak nagv félve mert a meteorhoz közelíteni s a vi­lágért sem nyúlt volna hozzá, mert attól tartott, hogy menten agyon- sujtja. A meteort a nép menykönek hitte s mint ilyentől félt, hogy kárt tesz benne. TÜZES SZEKÉREN AZ ÉGBE. Csöndes val­lási őrültségben szenvedett már évek óta özv. Rosman Istvánná jómódú polgárasszony Pécsen. Egy álló esztendőn át naposként térden állva esuszta körűi a havihegyi kápolnát, szintén el­mebajos nővérével együtt. Mióta a nénje meg­halt, a teljesen egyedül élő asszony furcsábbnál furcsább dolgokat mivel. A tehenét férfli ruhá­ba öltöztette s együtt lakott vele a konyhában: a sertései fejére kalapot tett s úgy bánt” velők, mintha gyermekei lettek volna. A minap aztán dűköngeni kezdett. A szobájába behordatott szalmát ugyanis meggyujtotta és ha két katona az utcára kitóduló füstöt észre nem veszi, benn­égett volna a füstben. Azt mondta, hogy a Szentháromság ráparancsolt, hogy gyújtsa” fel mindenét s úgy menjen tüzes szekéren az égbe, mint egykor Illés próféta. A szánalomra méltó teremtést kórházba vitette a rendőrség. Nyilvános nyugtázás és köszönet. A Toledóban építendő magyar jef. templom javára Jakcsy J. Nagy j. és Ternay A. Delray- ben, Mich, a következő adományokat gyűjtöt­ték: $3: Juhász János; $2: Szaniszló Mihály, Wajzer András és Ternay András; $1: Nagy Já­nos. Nagy Dániel, Várady Ambrus, Jakcsy” Ist­ván, Korláth Károly, Horváth János, Beszterczei Dániel, Pogány Lajos, Ficsur Lajos, Bola János, ifj. Pecsenye Imre, Tamás Pál; Szaniszló And­rás és Szilassi István 50 centet: Tóth Miklós, id. Pecsenye Imre, Kampitár János, Dienes János, Tamás János, Müller Zsigmond, Niekeli János, * RIFF'S BflSKIi HOUSE Staatszeitung Building. PARK ROW & CENTRE STREET. NEW YORK CITY.-ZLlapittatott 1848-ban.. A Magyar Társulat Bankárai. Magyarországra és Európa bármely részébe olcsón, gyorsan és biztosan házhoz szállíttatnak. ílirrniOlf a íremen, Hamburg, Antwerpen, Rotterdam, Erancia és az Amerikai JjUyyÖR vonalokon az ó-hazába és az ó-hazából ide sehol kényelmesebben és olcsóbban nem kaphatók; továbbá Cape Town és Johannesburg (Afrika,) egyszers­mind vasúti és hajójegyek az itteni déli és nyugati államokba, továbbá Texas, Flori­da, California, Mexico, Cuba és Porto Ricoba. HEN It YBISCHÖFE & CO. Czövek János, Rémi József, Lengyel János, Ró­la Dániel, Bola József, Hetessi Pál, Boday Lajos Árvay Mihály, Somodi József, Balázs József, Ba lázs Sándor, Magyar Antal, Ilolovány János és Taliánvi Bertalan 25 centet. Nagy György, Bi- rócsik János, Zsiros György, Rita János, Rakay István, Jéna László, Bak József, Kacsala And­rás, Müller Pál, Bitó János, Pozsgai József, De­ák Károly, Bores István, Bores János, Bores Pál, ifj. Pozsgai József, Csunyo András,’ Farkas Ist­ván, Tóth Pál, Ardai András, Remiás András, Bokros Ráfi, Petlieö János, Pongrácz Mihály, Rakái József, Szabó József, Makay Lajos és Gecs János. 15 centet: Osvarth Illés. 10-10 cen­tet: Váró Mihály, March János, Kovács Mihály, Kulcsár Dániel, Yorcsán László és Bernáth Já­nos. sszesen: $41.25, Fogadják a szives adakozók a toledói ref. egyházközség legforróbb köszönetét. Istennek áldását kérve mindnyájunk ja, vagyok szeretettel Jakcsy János, pénztárnok. 3CIs lilrd-etés­A ki olcsón akar bútorhoz jutni, az menjen el a Spruce Street 198 szám alá, hol egy egész ház- berendezés olcsó áron eladó. Lapunk utazó ügynöke Illés Mi­hály, ki fel van hatalmazva lapunk nevében minden nemű fizetések fel­vételére és nyugtázására. Ajánljuk öt fiittestvéreink hűséges szeretetébe és pártfogásába. CHAS. E. ERICKSON gyorsan, pontosan és olcsón készit JELVÉNYEKET, — SAPKÁKAT, ZÁSZLÓKAT, BÉLYEGEKET. 223 Diamond st. Pittsburg, Pa. szám alatt van a magyarság leg­kedvesebb helye J^n.d.zás helyisége, hol mindenki a legjobb kiszolgálásban részesül, gryóg'yszertárst. Pontosan, lelkiismeretesen, gyorsan és olcsón készíttetnek minden­nemű gyógyszerek. 347 E. 8tli Ave. HOMESTEAD, PA. S POLKE FERENC és FIA temetés rendezők. 3J.3,—lr7. a,z alsó IxicL mellett Bridgeport, Conn. Elvégeznek balzsamozást és temetést, olcsón. Kocsikat kikölcsönöznek minden § alkalomra. Ugyanebben az üzletben kap- § ható mindenféle kályha, gezelin kályha, g petróleum kályha, továbbá más vasáru, 28 viaszk vászon, kárpet. Heti lefizetésre is *£ eladunk. A kinek éjszaka sürgős rendelé- g se van, felkereshet lakásunkon, Pembroke i 8Í st- (Hamilton és Hallem utcák közt.) Tele- : fÚ fon. *5 2fSS2S2^?i?SStö22^iS?2<V22?SS*i.%.?SS2*2?»»é*i^2*i» ÁZÓ NYOMDOKAIN. 33 IH3 <3­Irta: Sheldon Károly. 3 “st. Fordította: Kai assay Sándor. (Folytatás.) A felelős szerkesztő a két szoba között levő folyosón állott. A szer­kesztő megjegyzése nagyon meglepte. Azt gondolta, hogy nem jól érti azt. — Mit mondott ön '( — Hagyjuk ki ezt. Nem használható. — De........A felelős szerkesztő egyszerűen megnémult. Egy olyan lépést tett Normann Ede felé, a mely teljesen kifejezte, hogy a főszer­kesztőről azt gondolja, hogy megörült. — ügy gondolom Clarck, hogy ezt nem kell kinyomatni. Ez az elha­tározásom — szólt Normann Ede, a mint feltekintett íróasztalától. Clark ritkán vitatkozott főnökével. Normann szava mindig törvény volt a hivatalban. Ü pedig ritkán változtatta meg véleményét. A körül­mények azonban most olyan különösek voltak, hogy Clark nem tudta magát türtőztetni. — Azt tetszik gondolni, hogy a lap úgy nem jön nyomás alá, hogy abban egy szó se legyen az ökölviadalról ? — Igen, ez a mit gondolok. — De ez hallatlan ! Az összes lapok hozni fogják. Mit mondanak a mi előfizetőink ? Óh ez egyszerűen........Clark itt megállóit, mert nem talált szót arra, hogy kifejezze, a mit gondolt. Normann Ede gondolkozva nézett Clarkra. A felelős szerkesztő más felekezethez tartozott. A két férfi soha se beszélt egymással vallásos dol­gokról, bár már nehány év óta együtt dolgoztak a lapnál. —-Jöjjön ide Clark egy percre s zárja be az ajtót—mondta Normann. Clark bejött s a két ember egyedül, szemtől szembe állott__ Nor­mann egy percig hallgatott, majd, mintegy kitörve mondotta: “Clark, ha Krisztus szerkesztene ma egy napi lapot, gondolja-e ön, igazán, be­csületesen, hogy Ö három és fél hasábon nyomtatna ki egy ökölviadalt ? Clark fuladozott a meglepetéstől. Végre igy felelt: Nem, nem, úgy gondolom, hogy Ö ezt nem tenné meg. — Nos, hát ez az én egyedüli okom, a miért ezt kihagyom a News- ból. Elhatároztam volt magamban, hogy egy egész éven át a lappal ösz- szeküttetésben semmit se teszek, a miről azt gondolom, bogy a Jézus nem tenné. Clark nem nézett volna zavartabban főnőkére, még akkor sem, ha az tényleg megörült volna. Valóban valami roszra gondolt, bár olyan erős eszű férfinak tartá Normannt, a kiről a végső esetben hitte volna el, hogy megörült. — Minő hatással lesz ez a lapra ? kérdezte végre bátortalanul. — Mit gondol ön ? — kérdezte Normann Ede, szúró tekintettel. — Egyszerűen azt, hogy ez tönkre fogja tenni a lapot, felelt Clark gyorsan. Már magához tért az első meglepetésből s elkezdett ellenkezni. Hogyan 1 Ma ezen az alapon egy lapot szerkeszteni nem lehetséges. Ez igen eszményi. A világ még nincs erre megérve. Ez nem fizeti ki magát. Olyan biztos, mint a hogy élek, hogy ha ön ki fogja hagyni az ökölvia­dal leírását, úgy száz és száz előfizetőt veszítünk el. Nem szükséges, hogy valaki próféta legyen, hogy előre megmondja. A város előkelősége ki­váncsi annak olvasására. Mindenki tudja, hogy ez megtörtént s mikor ma este kezükbe veszik a lapot, azt várják, hogy legalább is egy fél ol­dal legyen erről az eseményről. Azt ön nem teheti meg, hogy az olvasó közönség kívánságát igy fel se vegye. Ez az én véleményem szerint nagy tévedés volna. Normann Ede egy percig hallgatott. Majd nyájasan, de határozottan beszólt: “Clark, mit tart ön a határozott jellem valódi zsinór mértéké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom