Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-18 / 29. szám

\ Képzelhető ezek után, hogy mily óriási lehet az ango­lok vesztesége, ha csak egy tisztnek négy lábát törik el a bu.i ágyúgolyók. Az angolok számlája Egy búr földműves farmján történt a következő mulatságos eset: A farmon megjelent egy angol tiszt s igy szólott a búr paraszthoz: — Rendeletet kaptam, hogy a farmon levő állati .élel­met vegyem meg vagy pedig égessem el. Ez utóbbit fogom megtenni. Tehát azonnal égesse el az udvaron lévő szalmát. — De hadnagy ur! Én — — Semmi! El kell égetni — — Ha éppen akarja, de hát én — — Előre! Nem tűrök ellenállást! A paraszt elégette a szalmát, azután a legnagyobb nyugalommal ily szavakkal fordult a tiszthez: — Azt akartam az előbb mondani, hogy az elégett szalmát már megvette az angol hadi vezetőség s én éppen egy jpár órával ezelőtt kaptam meg érte a pénzt. Bismarck Vilnios és a két borjucotnb. A napokban elhunyt Bismrck Vilmos grófról beszélik: 1874-ben, hogy kövérségéről származó sok kellemetlenségtől meneküljön, erős soványitó kúrának vetette magát alá, amely olyan jól sikerült, hogy az öreg Vilmos császár, amidőn egy nagyobb bál alkalmával ismét látta, rá sem ismert, csak tüzetesebb figyelés után. Akkor megszólította: — Mit csinált, hogy annyira megváltozott? — Soványitó kúrát használtam, felség, s az nagyon jól esett. — Hány fontot soyányodott le? — 23-at, felség. — 23-at? Alig tudom elképzelni? — Ha felséged képzel magának két borjucombot, az egyik 11, a másik 12 fontos.... — És ön most két ilyen borjucombbal könnyebb — nevetett a császár. — De jó lesz már megszűnni. — Parancsára, felség, már meg is szűntem! A kis Pista mega csoda. Egy Nyborglioz közeli is­kolában a tanító nemrégiben a csodáról tartott szép elő­adást. A magyarázat java táján egyszerre csak odafordul az egyik nebulóhoz, a kis Pistához: — Mond csak Pista, ha most egy ember leesne a templom tornyáról, anélkül, hogy csak valamicske baja is esett volna___mit mondanál erre ? — Hát... .hát azt mondanám, hogy ez különös vélet­len. — Igen, de — folytatja a tanítómester — ha még egy­szer leesne és akkor is hasonlóan, akkor? — Akkor bizony nagy disznója volna! A tanító — úgy látszik — evvel sem érte be, most újból kérdi akiizadt gyereket: — Tegyük fel, Pista hogy az az illető még egyszer lebukfencezve a torony tetejéről és most se történne baja? A kis Pista már készen is volt a válaszszák Azt mon­danám, hogy ez gyakorlat dolga, tanító ur! 8________*___________ ________________________ Mennyi gyufát fogyaszt Európa? Ha egy emberre na­ponta átlag csak hét szál gyufát számítunk, akkor Európá­ban a napi fogyasztás körülbelül két milliárdot tesz ki; egy év alatt tehát mintegy 730 milliárd szál gyufa fogy el, aminek előállítására 109 egy nyolcad millió kilogramm, vagyis 400.000 m3 nyárfa szükséges, miután 6000 nyárfából való gyufaszál nyom egy kilogrammot és egy köbméter nyárfa 300 kilogrammot nyom. Ebből a közepes számítás­ból láthatjuk, hogy a gyufagyártás a fafogyasztó iparvál­lalatok között a gyufa minden kicsinysége dacára elég elő­kelő helyet foglal el. Megfestett búza. Külföldön, a szép, sárga szinü búzát különösen kedvelik, s mentői szebb a színe, annál köny- nyebben talál vevőre. Orosz gabonakereskedők azt a körül­ményt úgy használták ki a maguk javára, hogy a gyengébb minőségű magvakat megfestették, mígnem az orosz ható­ság a nyomára jött aZ uj mesterségnek. Megállapították, hogy az orosz birodalom majdnem minden kerületében nagyban űzték ezt a sportot és a festésre spárgagyökeret (curcuma), sáfrányt, különféle chrómsókat, miniumot és hasonló az egészségre veszedelmes anyagokat használtak. Persze az ilyen kezelés az egész gabonakereskedelmet nagyban veszélyezteti s az ilyen hamisítókkal szigorúan elbánnak. Szép prédikáció. “De szép prédikációt mondott a múlt vasárnap a tiszteletes ur,“ mondá szomszédasszonyának egy nő, a kinek kis boltja volt a mellékutcában. “Miről beszélt?“ kérdé a szomszédasszony. “Nem emlékszem már reá, csak azt tudom, hogy mikor sietve hazamentem a templomból, minden hamis súlyt eldobtam a mértékem mellől. Pittsburg s vidéki Magyar Ref. Betegs. és Egyház- Egylet Monongahela City-i Osztálya. Elnök Nagy Imre (P. O. Box 91.) alelnök G. Nagy Jó­zsef, jegyző Revák Ferenc (P. O.Box 45), pénztárnok Csu- rilla Mihály (P. O. Box 633, ellenőr Kosztyó János, egyesü­leti ügykezelő Fodor János, zászlótartó Nagy István, ajtóőr Lesó Mihály. Lev. titkár, kihez mindennemű közlemények cimzendők: Turcsány János, P. (O. Box 249.) Gyűlés ideje s helye: Minden hónap első vasárnapjn d. u. 2 órakor. Elnök ur házánál. South Chicagói I. Magyar Betegsegélyzö Egylet. Alakult 1892 év május hó 15én. Gyűléseit tartja min­den hó második vasárnapján a magyar ref. iskola helyiség­ben d. u. 3 órától. * Diszelnök tiszt. Harsányi Sándor, elnök Füzy A., alel­nök Szániszló J., titkár és jegyző Jancsók I., (8425. Ma­ckinaw ave. South Chicago Ills) pénztárnok Tóth J., ellenőr Tirnándi S., pénzügyi bizottság Greso András, Farkas Já­nos, bizalmi bizottság Kádár József, Füzy Pál, Jakab Pál, zászlótartó magyar Szányi József, Szelődi Pál, póttag Ko­rány András, beteglátogatók Pámer Mihá y. Molnár Ferenc W. Pullmanon Szániszló J., ajtóőrök Sontra István és Kon­czol Lajos. — Minden a egyletet érdeklő küldemény a tit­kárhoz küldendő 8425. Mackinaw ave. S. Chicago. 111. Az egyleti pecséttel el nem leátott levelek nem vétetnek figye lembe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom