Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-10 / 41. szám

II. Évfolyam. ______________________________Bridgeport, Conn, és Pittshnrg, Pa.. 1091 Október 10-én________________________________41. szám. Kiadó ds társszi o: ic o üst -2- e: .s ■ is. e, pittsburgi ref. Előfizetési és hirdetési p* .3 minden­nemű jelentések az ő címére: Bates st. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. _____________• Associate Editor: Ee-sr. E.E"CT3Li KOITTHJL, Pastor of the First Hung. Ref. Church, ) Bates Street, Pittsburg, Pa. 2>v£eg:5elerL minden cső- töltődön. Előfizetési ár eg-37- énre: -S-zaeritsáToa .^2. l^agny-arország-ra $2.50. Az Amerikai Hagy ar Ref. Egyesületnek hivat- los lapja. A lap tiszta Jövedc ne amerikai magyar ref. egyházi cil. >kra, fóráit tátik. Published every Thursday by tíie “Hiiiltói Sentinel ills Cint,” Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BrIDG í’ORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Egpíiázi neszén mate HaiaSíKáu. Irta: tKalassay Sán.clcr. Felelős szerkesztő: KALASSAY S_S_:iSr:DOE bridgeporti ref. lelkész. : A lap szellemi részét illető minden közle­mény az ő címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: Ee-sr. .ZS-lez:. ZEsZalassajr, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport.-212^EEEIZ:iLI (Hungarian=AmerLan Reformed Sentinel.) Alapige: CXXXVII. /sol. 1—6. Lehet-e fájdalmasabb, szomorúbb esemény egy nemzetnek az életében, mint az, a mikor nemzeti létet, önál­lóságát elveszíti ? Bizonyára nincs fájóbb sebb annál, mint a melyet a hontalanság éles fegyvere üt az igaz hazafiak szivén. Ezt a fájdalmat érezte Izrael népe, mikor Nabugadnezár seregei elfog­lalták a fényes Jeruzsálemet s a nép javát rab láncokra fűzve Babvloniá- ba vitték hosszú, szomorú fogságra. Ki tudná megmérni a halálig hiv zsidó nép fájdalmának mélységét ? Ki tudná megérteni a keserűség hul­lám veréseit, a mely háborgott szi­vükben a fogság szomorú napjaiban. Hányszor fakadt ajkukon panaszos sóhajtás ! Hányszor tört fel a szívből fájdalmas ének, szomorú dal ! Csak az ös füzek a babyloni vizek partjain tudnák azt megmondani ! Ezek vol­tak a honfi szivböl kitörő fájdalom­nak e közvetlen tanúi. Este van. Lágy szellő suhan végig a viz felett s vékony fodrokat ver a folyó sima tükrén. A folyó partján a félhomályban egy csapat férfi áll. Erős, hatalmas alak mind. Vihar- edzett arcaikon sötét bu honol s aj­kukon felzendül a fohász, az erős fo­gadás: “Ha elfelejtkezném rólad oh Jeruzsálem: felejtkezzék el magáról az ón jobb kezem !” Minő erős megnyilatkozása ez a szeretetnek! Egész lényüket egy gondolat tölti be ezeknek a honfiak­nak, szabadnak látni újra Judeát s Jeruzsálem fényes templomában bo­rulni le a hatalmas Jehova előtt ! Arcukon sötét gyász ül, de szivüket erős reménység tölti be, mert tudják, hogy az Ur fel kél és könyörül a Si- onon, ha eljön az idő. Nincs nép az emberiség történeté­ben, a melynek sorsa hasonlóbb vol­na Izrael népének történetéhez, mint a magyar nép. Szomorú napok, sú­lyos keresztek hordozása által pró­bálta meg az Ur a választott népet. Súlyos napokat, nehéz kereszteket bocsátót reánk is. De ezek csak esz­közök voltak. Erünket próbálta meg az Ur csupán s eljött hozzánk is, mint Izraelhez s könyörült rajtunk, mikor eljött az idő. Azokról az időkről emlékezünk most meg, mikor mi is Babylonnak folyó vizei mellett ültünk és sirtunk, mikor megemlékeztünk a Sionról. Oh mert nekünk is kötelességünk az emlékezés ! Ha valamely nemzet történetéi < h vannak olyan lapok, a melyek a ke sö nemzedékek lelkét az emlékezeti ■ hangolják: úgy a magyar netnzi történetében keressük ezeket a lapé kát. E történetnek minden lapja vérrel írott történet. Örök harcol kellett vívnia, e népnek függetlensé- geért, szabadságáért. Mindenfeléi ellenség tört reá. Török, tatár szá­guldott rajta keresztül, majd fiai emeltek fegyvert ellene, s bírásáéi-?'' szomszédja mindent elkövetett, de az Ur el nem hagyta, de az Ur meg­szabadító minden ellenségtől. Ne feledkezzünk el azért a mi édes hazánkról ! Igaz, hogy most távol esténk tőle. Távolabb, mint a forgó szél által sodort falevél; igaz, hogy itt munkánk, fáradságunk után könnyebb a sorsunk, mint az elha­gyott hazában, óh de azért a szivjo- gát senki se tagadhatja meg. Vissza- vissza szállunk azért az emlékezet szárnyain a hármas halom és uóg; folyó hazájába. Ki-ki megyünk a hullámzó tenger partjaira s mig hall­gatjuk a tenger mormolását, szi­vünkben erős fogadás kell: “Ha el­felejtkezném rólad óh Jeruzsálem, felejtkezzék el magáról az én jobb kezem !” Legyen azért ez az óra az emlékezeté ! *-X­Allottál-e már haldokló szeretteid ágyánál ? Láttad-e azt az iszonyatos küzdelmet, a melyet az élet és halál vivnak egymással az emberben ? Az arc sárga szint ölt, a szemek fénye kialszik, a kéz hidegebb, mindig hi­degebb lesz s végre megszűnik a szív dobogása is ! El tudnád-e felejteni azt a pillanatot, midőn láttad kia­ludni annak szeméből az életnek lángját, ki neked a legkedvesebb volt s tudnád-e elfelejteni azt a per­cet, midőn a hideg tetemet nehéz koporsóba zárták, mély sírba helyez­ték s földdel betakarták ? Oh nem. Százszor is megjárod a golgotha útját ! Oh mert az emléke­zés sokszor a golgothárá vezet. Éle­tünknek egén nem mindig nap ra­gyog, több a sötét éjjel, az az irtóza­tos, mikor a szél süvít s a vihar tör, rombol ! Ha azt megtagadod, ki hü szere- tetben hagyott itten téged s igy te­kint le reád fényes menylakából, úgy tagadjon meg téged a te jobb kezed is. Hát azokat, a kik mindnyájunkért haltak vértanúi halált, ki tudná fe­ledni ? Senki, kinek szivét nemes érzelem hatja át! hol a tizenhárom nuu tyrju leit a sza­badságnak ! A szabadságot isten oltotta az em­beri szívbe. De az ember arra hasz 11 álfa fel, hogy rabságba hajtsa em­bertársát s ha valaki akaratának nem enged, előtte meg nem hajol, úgy kész arra is, 'hogy mások életé­nek elrablásával szerezzen érvényt zsarnoki hajlamainak. Embernek nincs joga arra, hogy elvegye felebarát ja életét. Az élet Istennek ajándéka s igy csak ö ve­heti azt vissza tölünk. De hányszor jönnek ellenmondásba az emberi tör­vények az istenivel s az egyes embe­rek pedig mind a kettővel. Ha gonosztevőt, ki lábbal tapodta az isteni és emberi törvényeket, ha­lálra ad a földi igazság szolgáltatás, azt még értjük, vagy legalább igyek­szünk magunknak megmagyarázni. De a gonosztevőkkel egy rangba he lyezni azokat, a kik hazájuk védel­mére fegyvert fogtak, kik a szabad­ság, egyenlőség és testvériség eszmé­iért készek voltak feláldozni életü­ket: ez olyan rejtély, a melyet csak a hatalmon levő zsarnokok vadálla- tias szivéből tudunk kimagyarázni. Pedig október 6-ikán — a magyar nemzet nagy péntekén, — ezelőtt 52 évvel ez történt az aradi várban. Ti­zenhárom olyan férfiun hajtották végre a halálos ítéletet, a kiknek semmi más bűnök nem volt, mint hogy a hazát szerették s nagy és ne­mes lelkűk tudott lángolni a szabad­ság, egyenlőség és testvériség esz­méiért ! * * * Igen testvéreim, azt mondja a zsar­nokság, hogy ez bűn volt. És igy bű­nös volt a mi édes hazánknak min­den fia. Nem volt senki az egész or­szágban, kinek szive együtt ne do­bogott volna a vértanuk szivével! Nem volt senki, kinek könyzápor ne hullott volna szeméből, mikor Haynaunak borzalmas vérengzéséről hirt hallott. Hiszen ekkor az egész nemzet egy volt. Egy volt a lelkesültségben, egy volt a küzdelemben, egy volt a szen­vedésben s egy volt a reménységben is. Lánglelkü apostolának szavára talpon volt a nemzet, hogy kivívja függetlenségét, szabadságát. A harc­ból senki sem akart elmaradni. Az ifjú ott hagyta szüleit, az öreg meg­szokott házi tűz helyének kényelme­it, a vőlegényt menyasszonyának hűl ló könyei se tartották vissza. A lel- kesültség csoda dolgokat teremtett, de mit ért a győzelmek egész soroza­ta, mit értek a csudálatra méltó hősi te: i< k, lm egy j ár ember szivéből a hiúság, a 1n1g.ua vágyás gyüleletes lángját nem tudta kioltani a honsze­retet ! Óh mert nem csak a nagy haderő, a melylyel oros/.ország elárasztotta hazánkat volt az oka a világosi fegy­ver letételnek, hanem a vezérek hiú­sága és egymás iránt való féltékeny - kedése is. Ne keressük, ne kutassuk az oko­kat, a melyek a gyászos véget siet­tették. A történet Írók dolga ez. Elé­gedjünk meg azzal, hogy a fényes nappalra sötét éjszaka következett. Minő éjszaka volt ez ! Úgy tetszett, hogy egy-nemzet alu- sza örök álmát leple alatt. Bizony elmondhattuk, hogy a fűz fákra függesztettük hegedűnket, Ba­bylonnak közepette, jóllehet ugyan azok, a kik oda minket fogva vittek vala, kívántak tőlünk vigságos éne­ket, ezt mondván: Énekeljetek ne­künk a Sionnak énekei közül! Mi módon énekeltük volna az Urnák énekét idegen földön ? Saját honában idegenné lett a ma­gyar. Halotti csend borult az egész országra — Világos után. Egy szó volt hallható csupán s ez Haynaunak szava volt. E szónak nyomán könyzápor fakadt! Habár a Világosi fegyver letétel az orosz hadsereg vezére előtt történt is: az osztrák sereg vért szom jazó parancs­noka még is meg tudta valósítani hóhéri munkáját. A fogságba került hősök, kik annyiszor éreztették vele fegyverük erejét: lettek vérszomjá- nak legelső áldozatai. Meg fagy az emberben a vér, ha arra a borzalomra gondol, a mely megnyitja Magyarország elnyomatá­sának korszakát! Volt eset rá, hogy a zsarnokság elhallgattatta a sza­badságod zengő ajkakat; volt eset rá, hogy hazájuk védelmében rendre hullottak el a legdicsöbb férfiak: de egy napon 13-at kivégeztetni a nem­zet leghübb fiai, a szabadság legne­mesebb védői közül, ez páratlanul áll az emberiség történetében. Es ez még csak a kezdet kezdete volt. Jöttek aztán többen, s abban a szegény- elnyomott hazában szabadon még gondolkozni se volt szabad. A honfibú az emlékezetben kere­sett vigasztalást! És azóta mindig emlékezünk. Könnyek árja nem fa. kad ugyan szemeinkben, de keblün­ket nagy és nemes elhatározások töltik be ezen a napon,a mig lelkünk a magyar nemzet Golgotháján imád. kozik. Imádkozunk emléketeknél, ti nagy, dicső férfiak ! S mig áldozunk az em­Lelkünknek szárnyain azért mi is 0 Pénzküldemények és hajójegyek. — Bank és váltó üzlet. ÉLET ÉS TŰZ BIZTOSÍTÁS. Toppiczer Koméi NYILVÁNOS KÖZJEGYZŐ ÉS MAGYAR ÜGYVÉDI IRODA. Ma: FióMa. 47 JOHN STREET, 409 Hancock Ave. IQrid-greport, Ct_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom