Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-03 / 40. szám

II. EvfoJvam. rrmesema^EZ. w®«aaiBnM Felelős szerkesztő: KÄLiLSSüT S^TíTIDOIR. bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közle­mény az ö címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: ÜR-err-. _S.le2s. ü'Za.la.sss.T^, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. Bridgeport, Conn, és Pittsburg. Pa., 1091 Október 3-án 40. szám. ajmeeiesikäx (t1ungarian=Ame^ican Reformed Sentinel.) Kiadó és társszi IKO O 3ST "5T H _2i pittsburgi ref. Előfizetési és hirdetési p> nemű jelentősek az ő címére: :. Church, P küldendők. i minden-! Bates st. Ref. Church, Pittsburc, Pa. O ’ Associate Editor: ^ie-sr. PÄUL iESiOIÍNESrrKC.S., Pastor of the First Hung. Ref. Church, Bates Street, Pittsburg, Pa. Zbv£eg'jelen minden csö- t öntököm. ^Előfizetési ár egry érrre : -ZI_m.erilrá'öo, cpS. l^tag^rarországra $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday bv the liiifMiHlcoii Seinei Misii tew.,” Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Minden nemzetnek az életében vannak olyan napok, a melyek a nemzeti kegyelet érzését örök idő­kön át .felfakasztják s arra ösztönzik a késő nemzedékeket, bogy ezeken a napokon gyújtsák fel szivükben az emlékezésnek fáklyáját s ennek vi­lágánál vizsgálódjanak, elmélkedje­nek a múltnak eseménye felett. A magyar nemzet története telve van olyan lapokkal, a melyek az em­lékezés fáklyáját felgyújtják s arra ösztönöznek, hogy a mig emléke­zünk, szent elhatározásokat s ma­gasztos fogadásokat tegyünk. Nem is kell messze vissza forgat nunk hazánk ezer éves történetében, hogy ilyen napot találjunk. Nem kell vissza mennünk csak egy em­beröltőt s már feltűnik előttünk a gyász teljes nagyságában. Feltűnik előttünk az a szomorúság, a mely 52 évvel ezelőtt átrezgett a hármas ha­lom s négy folyó hazáján. 1849 október hatodika, a magyar nemzet nagy pénteké. A zsidók nagypénteken adták ha­lálra az Istennek fiát, az emberiség megváltóját, az Ur Jézus Krisztust. Haynau, a vérszomjas szörnyeteg, a bresciai hóhér október hatodika n végeztette ki a magyar szabadság- harc lánglelkü hőseit. Nincs nép a melynek történetében, ilyen módon nyilvánulna meg a bosszuállás! Nincs nép, a melynek egy napon tizenhá­rom vértanúját kellene siratnia. Csaták hevében, midőn az ágyú dórög s az egymásra törő seregek moraja tölti be a levegőt: ellenséget ölni, hősi dolognak tartják. De a harc után, mikor a férfi már nem védheti magát, mert nehéz bilin­csekbe verte a győztes ellenfél: el­venni életét a harcok oroszlánjai­nak, égbe kiáltó s meg foghatlan go­nosz tett ! 1849 október hatodikán pedig az történt. Csaknem két hónap múlva a magyar hadsereg meghódítása után, dacára minden Ígéretnek s biztatás­nak, halált kellett halmok azoknak, a kik a hazát szerették ! Ez volt a bűnök! Szerették a hazát s többre becsülték annak független­ségét, szabadságát, mint saját életü­ket. A haza minden előtt. Ez volt a jelszavuk, s e jelszóhoz hivek marad­tak egész a bitóig ! Világos után Arad, a magyar nép golgotája ! Oh milyen megdöbbentő, a lelket egészen átható szomorúság ömlik el azon a lapján, a magyar | nemzet történetének, a mely ezeket az eseményeket tartalmazza ! De a szomorúság felhőjén, keresz­tül ragyog az emlékezetnek világa! Minél nagyobb az árny, annál na­gyobb — világossabb a fényesség ! Minél megdöbbentőbb az esemény, annál tovább képes meginditani a kegyelet érzéseit! 1849 október 6ikát soha se fogja el feledni a magyar nép, az a vérengző kegyetlenség, a mely kioltotta ama tizen három vértanú éleiét, — örök időkre biztositá azoknak életét s a nemzeti kegyelet oltárán évröl-évre fel lobog az emlékezet fáklyája. Évröl-évre el szállunk lelkünk szárnyain a magyar nemzet Golgo- thájára, hogy ott tanuljunk igaz lel­kesedést s lángoló hazaszeretetei. Legyen áldott a nagy férfiak em­lékezete ! ’yr. 33mlélz-'toeszéd-.. Mc Kinley Vilmosnak, a?. Egyesült Államok elnökének temetése alkalmából 1901 szept, Ifi­én elmondotta a bridgeporii magy. ref. templom ban: Kalassay Sándor. (Folytatás és vége.) Hűséges segítő társa, bálványozott felesége mindig vele van. Oh mert a Washingtoni Fehér Ház kedves ott­hon az ország legelső polgára számá­ra. Nem elválasztó khinai fal ez az egyszerű kastély, hanem erős vonzó erő, mélységes szeretet lakik kövei­ben. A megboldogult elnök s neje, ki most olyan hős lélekkel viseli a csa­pást, a legszebb családi életet élték. McKinley Vilmos jó férj volt a szó legteljesebb értelmében. Egyesité magában mindazokat a tulajdonsá­gokat, a melyek egy férfit igaz férj­jé tesznek. Volt benne ambíció, és akaraterő. De ez nem akadályozta abban, hogy szive őszintén szeressen! Erős volt az elméje, de a szive érező. Ambíciója országa nagyságát óhajt­ja: akarata kiviszi ezt is. Otthon pe­dig gyöngéd, odaadó s meghajlik neje előtt. Erős elméjének a McKin- ley-bill nyílt tanúbizonysága, erős szivéről pedig sokan tehetnek tanú­bizonyságot. A megboldogult elnök 1843 Január 29én született Ohio álam egyik kis községében, Nilesban, hol még 1895- ben is állott a ház, a hol McKinley Vilmos meg pillantotta a világot. Ősei apai ágról skót és irlandi szár­mazásnak, anyai ágról pedig angol és skót-german eredetűek. Korán bevándoroltak s már a függetlenségi harcban élénk részt vettek az ö ősei. Az elnök szép apja 1776ig a harcme­zőn szolgált s részt vett az Amboyi és Chester Hilli ütközetben, vala­mint a Hook elfogatásában is. 1814- ben költözött Ohioba s 1840ben halt meg késő vénségében, szép családot hagyván maga után. Az elnök édes atyja 1807ben szüle­tett s 1829ben vette nőül Allison Cambell Nancyt, kitől kilenc gyer­meke született, kik között a hetedik volt Vilmos. Atyja a New Washing­toni kályha gyár üzletvezetője volt. Buzgó methodista, erős republiká­nus s szószólója, heves védelmezője a magas védvámnak. Édes anyja is nagyon vallásos, gyöngéd kedélyű nö volt, ki azt sze­rette volna, ha az élénk eszű, szor­galmas gyermek pappá^esz s álmai­ban sokszor látta, a mint a pályán felemelkedve, eléri annak tető pont­iát: a püspökséget. A gyermek Vil­mos a szülei háznál vett nevelés után a szülő helyen, Nilesban kezdette meg iskoláit. Majd, mikor kilenc éves korában szülei Poland, Ohioba költöztek, ott folytatta tanulmánya­it a Union Seminariümban egész 17 éves koráig s két óv múlva, 19 éves korában már elvégezte az iskolát, de egészsége megrendült s egyidöre ha­za kellett mennie. Az intézetben fő­leg vitatkozás! képessége által lett nevezetes, de egyszersmind arról a mélységes vallásosságról is, a mely lelkét haláláig betöltötte. Mikor betegségéből felgyógyult, tanító lett s mikor pedig a polgár háború kitört a polandi posta hiva­talnál volt alkalmazva s a háború ki­törése alkalmával azonnal a hadse­regbe lépett 1861 Jun. 11. mint köz­legény a 23ik ezredben, az E század­ban szolgált. Ez az ezred tizenkilenc ütközetben vett részt s a harcban a katonák közül 169-en estek el. Dacá­ra a folytonos fáradságnak, nyugta­lanságnak, a melylyel a harci élet jár, McKinley Vilmos erőben és egészségben, de e mellett feljebb va­lói és baj társai szeretetében folyto nosan növekedett s 1862-ben már hadnagy volt. Butherford B. Hayes, az ezred parancsnoka igy nyilatko­zott róla: “kitűnő képességű fiatal ember. Harcban és a szolgálatban mindig helyén van. Mikor tisztté lett, azonnal ezredparancsnoksághoz vettem s ott is maradt egy vagy két éven át s a sző teljes értelmében úgy ösmerem öt, mint egy könyvet s úgy szeretem mint testvéremet.” Különösen a Frederick, Md. mel­lett vívott ütközetben tüntette ki magát 1862 szept. 14 és 16-án, szep­tember 24-én már főhadnagy volt s I 1864 Julius 24-én isméi egy merész tettet hajtott végre, a mennyiben az ellenség harc vonala előtt, erős tüze­lés alatt kézbesítette Hayes rendele­tét Brown parancsnoknak s igy a West Virginiai 13-ik ezredet nagy veszélytől szabadította meg. E tetté­ért Jul. 25én kapitánynyá lett s aki­nevezési okmányban, a melyet Lin­coln irt alá, ki vannak emelve harci­as érdemei. A háború befejezése után Polandba ment s a Glidden és Wil­son cég ügyvédi irodájába lépett s a jog tudományokat kezdte tanulnia nyozni. Miután Youngstownban és Albany ban iskoláit elvégezte 1867 Márciusban ügyvéd lett s Warren- ben, O. nyerte még az engedélyt ügyvédi gyakorlat folytatására. Ek­kor telepedett meg Cantonban s te­hetségei — főként ékes szólása miatt csakhamar egyike lett a legkereset­tebb ügyvédeknek. Politikai körök­ben is feltűnést keltett s pártja ér­dekében nagyon sokat tett. 1971ben vette nőül Saxton Idát, Pollandnak legszebb leányát, kihez haláláig a leghűségesebb szeretettel ragaszkodott, ki most megtörve, zo­kog a dicsőség tető pontján eltávo­zott kedves férj után. 1876ben a congressus tagjává vá­lasztották s ebben a minőségben szolgálta hazáját két terminuson át, s a védvámok érdekében küzdött na­gyon sokat s nevét az úgynevezett “McKinley bill” erősítette meg. Et­től kezdve emelkedett a republiká­nus pártban tekintélye. Nevezetes szerepet játszott már ezelőtt is a po­litikai életben, de ettől kezdve már sokan a jövő elnök jelöltjét látták benne. Szülő állama pedig reá ruház­ta a kormányzó kötelességeit. 1896- ban McKinley Vilmos lett a republi­kánus párt jelöltje s erős harc után győzött Bryan Vilmos felett. Ismerjük ezt a harcot. Elkesere­dettebb harcot nem sokat vívtak még az Egyesült Államok elnöki szé­kéért. Egy felöl állott a pénz kérdés, más felöl a magas vám. Sokan féltet­ték az ország iparát, a mely ekkor is csak pangott. De végre is McKinley lett a választott s híveinek nagy örö­mére és büszkeségére tényleg bevál­totta a hozzá fűzött reményeket s 1900ban már könyebben aratott és pedig igen fényes győzelmet a de­mokraták felett. Kormánya alatt, az ország jólléte, hatalma és ereje erősödött. Az ipar fellendült s teljes virágzásra emel­kedett, a kereskedelem eddig soha nem hallott mérvben fejlődött ki. És még is most, a nemzeti jóllét, hatalom tetőpontján akad egy párt, Bank és Irnrfn* FÍRÍÜlGuS i(j) Pénzküldemények és hajójegyek. $ váltó üzlet. 6 $ ÉLET ÉS TŰZ BIZTOSÍTÁS. Toppiczer Zlomél NYILVÁNOS KÖZJEGYZŐ ÉS MAGYAR IRODA. Hona: 47 JOHN STREET, 409 Hancock Ave. I 1 É Ü ÁL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom