Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-29 / 35. szám

A nők joga az egyházban. (Felolv. a bridgeporti ref. női egy­let 1901. aug. 26.ári tartott “ice cream” ünnepélyén. A Krisztus vallása emelte ki a nő­ket alárendelt, rabszolgai helyzetük­ből. Nincs és nem is volt még egy olyan vallás rendszer, mely a nők­nek olyan jogokat adott volna, mint a kereszténység. A nő minden ogyes vallásu rendszer szerint arra van hi­vatva, nogy szolgálja a féríiuts csak a keresztyén vallás szerint élvezhet jogokat is, a teljesitett kötelesség fejében. Valóban megdöbbentő és elszomo­rító a helyzet, a melyben a keresz- tyénségen kivül álló nők élnek. A nő csak játékszer, vásári cikk, kit nyilvános vásáron adnak el. Csak a múlt héten olvastam egyik new- yorki és pedig megbízható lapban, hogy az úgynevezett “China tovvn”- ban egy-egy khinai szépségért $600- 1000 űzettek a gavallér khinai férfi- ak. Mély felháborodással olvassuk az ilyen dolgokat s reméljük, hogy a hatóság mindent elkövet, hogy a khinai nők joga is tiszteletben tar­tassák s velők aljas pénzkuCárok itt a világ legelső államában rabszolga- kereskedést ne űzzenek. Ha már ez is felháboritja erkölcsi érzésünket, mennyivel megdöbben­tőbbnek kell tartanunk a mohámé dán nők állapotát. Egy férfiúnak nem is egy, hanem több rabszolganő je van, kik elszakitva a családi kör­ből, a nagy világtól; csendes mega­dással viselik sorsukat. A héber nőknek a férjhez és egy­házgyülekezethez való viszonyában is van valami megalázó. A nő ott se egyenrangú a férüuval s nincs joga arra, hogy a férfiakkal egy helyen jelenjen meg az isteni tiszteleten s a férfiúnak joga volt arra, hogy az asszonyt, ha benne valami rútságot, talált magától elűzze. (Móz. V. XXIV: I) Az az elv vezette a zsidó nép gon­dolkozásmódját, a minek Pál apos­tol is kifejezést adott, hogy “Ádám teremtetett először, azután Éva és Ádám nem csalatott meg, hanem az asszony s minekutánna megcsalatta- tott volna, a bűnnek oka lett. (Tim. Ilr 18—14.) s határozottan kijelenti, hogy az asszony a férfiú birodalma alá adatott. (Rom. VI. 2) Ezért Pál apostol határozottan el­lene van annak, hogy az asszonyok a gyülekezetben tanítsanak s a ko- rinthusbelieknek azt Írja, hogy “a ti asszonynépeitek a gyülekezet­ben hallgassanak, mert nem enged tetett nekik az, hogy szóljanak, ha nem hogy engedelmesek legyenek, mint a törvény is mondja.” (I Tim. II. :12. I Kor. XIV: 84) Ez a felfogás ellentétben látszik állani a keresztyén vallás egyetemes jellegével s némi részben a Jézus szellemével is. A keresztyén vallás tanítása sze rint nincs sem szolga, sem szabados, hanem mindnyájan egy atyának vagyunk gyermekei. Egyenlő jogú testvérek, de a kiknek egyaránt kell hordoznunk a kereszteket is. A Jézus agyengéket, az elesetteket a gyámoltalanokat segítő Jézus nem tesz különbséget férfi és asszony kö­zött. Kegyelmének tárháza nyitva van mindkét nem előtt, s a mint meggyógyítja a világtalant, épen úgy megmenti a bűnös Mária Mag­dolnát is s azt cselekszi. hogy mind a kettő lásson! Ezeknek az okoknak az alapján több keresztyén vallás felekezet el­hagyja a Pál apostol álláspontját és nemcsak elméletileg hiszi, hogy az asszonyoknak is van joguk arra, hogy a gyülekezetben tanítsanak, hanem a gyakorlatban is alkalmaz­nak nő papokat. Én magam is sze mélyesen ismerek ilyen lelkésznöt s pár évvel ezelőtt egyik hazai új­ságban bővebben is irtani róluk. Sok nő azonban épen a női természetből kifolyólag már tulságba is megy s abban a véleményben van, hogy a nők egyenesen arra vannak hivat va, hogy a Krisztus útját itt a föl­dön egyengessék és azt mondják, hogy a nők sokkal képesebbek igaz, keresztyéni élet teremtésére, mint a férfiak. Hogy elvüket diadalra jutassák, elhatározták, hogy meg szerkesztik “a nők bibliáját”, mivel ez a mostani biblia, a férfiak malmá ra hajtja a vizet! Kétségtelen, hogy sem ez a túlhaj­tott álláspont, sem az a rideg taní­tás, a melyet Pál apostol ad, a nők­nek az egyházban való jogáról, nem felel meg igazán a keresztyénség kö­vetelményeinek. Ma már minden jó zanul gondolkozó ember tisztába van azzal, hogy a nő nem azért teremte tett, hogy eszköz, játékszer legyen a férfin kezében, hanem azért, hogy egyenlő jogú munkatársa legyen az embernek. Ez az egyenjogúság azonban nem abban áll, hogy a férfiút kiszorítsa abból a munkakörből, amely ennek számára méretett ki, — hanem igen is abból, hogy valóban, igazán telje sitse női hivatását. Ezen az állásponton állva, Pál apostol felfogása nem tűnik fel oly ridegnek s az uj irány harcosainak elve pebig torzképet mutat. Csak egy szempillantást kell vet nünk a férfiú és nő testalkatára: azonnal szembe tűnik, hogy az Ur két különböző munkakört jelölt ki a legnemesebb teremtmények száma ra. A férfi erős, hatalmas termete, acélozott izomzataazt mutatja, hogy az övé a küzdelem; a létfentartásnak nehéz keresztje vállain nyugoszik; a mint megmondotta volt az Ur: “Fáradságos munkával egyed a te kenyeredet.”(LMóz. III. 17.) A nő gyöngéd, törékeny teste, egész lé nyénekbája, ajkának mosolya, ke délyének vidámsága; arra van hivat va, hogy a férfi homlokáról oszlat gassa az élet gondjait, szelíd kezével gyógyitgassa azokat a sebeket, me Ivek az élet küzdelmeiben ejtetnek. így a felhőt oszlatva, gyógyító bal zsamot osztogatva: erősítsék a csüg gedöt s mintegy lelkesítve mondják: tovább, tovább, a pálya vége messze még. Ez a természeti különbség adja meg a kulcsot a nőknek az egyház ban való jogához is. Mi az egyház ? Az egyház nem egyéb, mint a hívőknek egyesülése abból a célból, hogy a keresztyén vallás alapelveit, igazságait a gya korlati életben megvalósítsák. Ennek a célnak elérésére kell egy aránt törekednünk mindnyájunk nak, nőknek és férfiaknak. S a cél elérését nemcsak az munkálja, a ki élethivatásának választá a Kr. evan géliuma hirdetését,hanem mindazok a kik nemcsak hallják, hanem cse lekszik is a Krisztus parancsolatait s úgy élnek, hogy életükből, mint tükörből mások is lássák meg az igazi keresztyén életnek az áldásait. S a mikor Pál apostol azt mondja, hogy a nö a gyülekezetben ne tanít son, nem azt érti, hogy a nőnek az egyházban semmi joga ne legyen. A nőnek kiváltságos, Istentől a- dott joga első sorban is az, hogy vé rét adhatja gyermekének. A gyer­mek jelleme olyan, mint az édes anyáé. Ha az anya köuyelmü, kicsa­pongó, a gyermeke is —a legnagyobb valószínűség szerint olyan lesz. Az akaraterös, hivő, buzgó nőnek gyer­meke is akaraterös, hivő s buzgó le­szen, nemcsak azért, mert az anya tejjel ilyen természetet szív magába, hanem azért is, mert a gyermek az anya keze alatt növekedik. Az anya tanítása, útmutatása, s példája mélyen bevésődik a gyermek szivé­be. Ha bár mily en mélyen haladunk is előre az időben; ha már fejünket a tél hava borítja is: akkor is híven visszatükröződnek előttünk gyermek korunk eseményei. Szüléink már rég porladoznak kint a temetőben, hol nem fáj semmi: de édes anyánk mosolygó arcát, jóságos tekintetét, vagy homlokának redöit még min­dig látjuk! Keresztyén anyák, kiket az Ur gyermekkel áldott meg, kik érezté tek szivetek alatt egy élet fejlődését: ne vágyjatok többre, mint a mit az Ur élőtökbe szabott.. Csak azt a tért tudjátok betölteni, a mit az atya re átok bízott. A legnemesebb jog a ti étek, mert az anyától függ életünk sorsa! De a nö joga az is, hogy özeket az elveket, igazságokat, a melyeket az Ur házában prédikálunk; a gyakor lati életben megvalósítsák. A nők vannak kiváltképpen arra hivatva, hogy az ügye fogyottakat, eleset­teket, az árvákat istápolják s a bűn utján haladókat a romlástól, a vég veszélytől visszatartsák s a sírokkal sírjanak, az örülökkel örüljenek, ke­vesbítsék a keserűséget, a nyomort enyhítsék, lm’ mennyi szép, ma­gasztos jog!... Oh bár csak egy századrészét el tudnék végezni a reánk bízottaknak. Akkor lennénk a liiv szolgákhoz ha­sonlók, kik okosan gazdálkodának a rájok bízott talentumokkal. Ne feledjük tehát, sőt inkább vés­sük be mélyen sziveinkbe: hogy a nők joga nem abban áll, hogy a gyü­lekezetben prédikáljanak, hanem abban, hogy neveljenek hivő, a Krisz tushoz mindig hiv egyháztagokat és a Krisztus tanításainak legyenek a gyakorlati életben megvalósítói!— Azok, a kik ezt a hivatást betol tik s igy igyekeznek jogaikat gya­korolni, többet tesznek a keresztyén ség és az emberiség elöhaladására, mint azok, kik az egyenjogúság após tolai. Egyházunk— de általában azame rikai magyar nőknek még az a joguk is megvan, hogy gyermekeiknek magyarrá való neveléséről ők gon­doskodjanak első sorban. A férfi az élet igáját huzza, napestig küzd-fá- rad, véres verejtéket hullat a min dennapi kenyérért. Csak reggel, mi kor még alusznak s este mikor már pihenni tértek, látja gyermekeit: igy az anyáknak kell gondolniok a gyermekek vallásos és magyar nyelvű neveltetésével. Minden nőnek eszében kell tarta nia, hogy Máriához hasonló nö, ki megáldatott a gyermekszülésben, de nem szabad elfelejtenie a költőnek szavát sem: “Magyar nőnek születtél Áldd érte sorsodat!” , Nők, — édes anyák, ifjú leányok. Ékesítsétek magatokat szemérmetes séggel, mértékletességgel és tisztes séges öltözettel. Nem hajatoknak ki göndöritésével, aranynyal és drága kövekkel és öltözetekkel, hanem mint illik a jó keresztyén nőkhöz, kik elkötelezték magukat az isteni szolgálatra, jó cselekedetekkel.(Tim II: 10.) KA LASSAISÁ NDOR. Felhívás előfizetésre. Szívesen használjuk lel e régi rósz de szokássá szentesített cimet arra, hogy alatta nehány sorban, szeretet tel üdvözöljük e lap életének máso dik évfordulóján, annak kedves olva sóit. A régi tántorithatlan híveknek köszöpetünket fejezzük ki, az újakat pedig azzal a biztos és becsületes igé rettel hívogatjuk, Isten nevében ki­bontott, szent zászlónk alá, hogy csa lódni bennünk nem fognak. Az amerikai magyar reformátusok lapja az elmúlt egy év leforgása alatt nemcsak szükségesnek bizonyult, de száz és száz amerikai magyar ref. testvérünk s hiviink szívesen látott s hétről hétre várva-várt házibarát­jává lett; nemcsak életképességéről tett tanúságot, de ime megizmo­sodott, megerősödött és megnőtt. Ama benső barátságban, melyben eddigi kedves olvasóinkkal vagyunk s az ismerkedés amazelsönapjaiban, melyekben uj barátainkra nézve' ál­lunk, hangzatos Ígéretek egészen fe­leslegesek.— Nem is az ígéretek, ha­nem a tettek emberei vagyunk. Jöj­jenek hát hozzánk, kiket vallásos lelkűk egyház s Isten szeretete s tu­dományt kereső lelkűk égő tüze hajt, s közvetlenül fogják tapasztal­ni, hogy idejönni jó, itt maradni hasznos és gyönyörűséges! A második évfolyam első három számát megküldjük mindazok b. cí­mére, kikről gondolnunk szabad, hogy régi barátaink maradnak vagy uj barátainkká lesznek, de terhére lenni senkinek nem akarunk. Azok, kike lapokat megtartani óhajtják, az előfizetéseket, s azok, kik nem akarják, a nekik küldött lapszá­mokat szíveskedjenek beküldeni e címre: KONYHA PÁL HUNG. REF. CHURCH Bates st. PITTSBURG, PA. Az összes orvosi tudományok tudora Dr. Kán Antal, 20 éve e pályán működő, Béesben végzett HAGYAR ORVOS, Lakik és rendel: 1024 State St., Norman st. közelében. BriAg-eport, Conn. Rendelő órák: 8—lOig d. e. 1—2ig d. u. 6—8ig este. Telefon szám: 63S. Sikerrel gyógyít minden betegsé­get, még olyat is, melyet más orvo sok föladtak avagy gyógyithatlan nak nyilvánították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom