Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-01 / 31. szám

4 e nagy határponthoz sem juthattak volna el. Az idők vihara összetörte volna őket mint a pozdorjánt. Emlékezzünk meg azért minden hasonló nagy alkalomnál, vagy akár a legki­sebbnél is, a mi jó Istenünkről, kinek kegyelme tarthat meg egyedül bennünket, ö áldjon meg bennünket ,ő szentelje meg zászlónkat, törekvéseinket, mert ö tőle száll alá minden jó adomány és tökéletes ajándék onnan felülről. Tudósító. Amerikai Magyar Rtf. Egyesül« t. Uj osztályaink. « Egyesületünk két újabb osztálylyal szaporodott. Tdő. Kuthy Zoltán newyorki ref. lelkész július hó 2oán alakította meg Port Oram-ban, N. J., a port orami osztályt n taggal. Az uj tagtársak neve: Karakó István elnök, Lis'kó Mihály, alelnök, Tóth Sándor jegyző, Miglécz János pénztárnok, Tóth János ellenőr, Csengő József, Borcsik Ferenc', Kucsár János, Galó János, Bellág András és Lénárd József. Érde­kes megemlíteni, hogy mielőtt ez az osztály megalakult vol­na, Valami Demacsek nevű plézről plézre járó vándor— órás járt el Port Oramba és tele szájjal hirdette,hogy ez a mi egyesületünk nem ér semmit, s igyekezett mindenkit a belé­péstől visszariasztani. Az órás- mesterembernek azonban nem hittek az okosan gondolkodók, mert tudták, hogy ha órákat tud is rontani, azért a mi virágzó, hatalmas szövet­ségünket megrontani sohasem képes. Bizony, mondjuk, De­macsek uram, nem mi huzzuk a rövidebet. Örömmel adjuk tudomásul, hogy az uj tagtársak valamennyien igaz lelkese­déssel állottak egyesületünk zászlója alá és biztos a remé­nyünk, hogy nem sok időbe telik s a port orami osztály tag­jainak száma rohamosan fog emelkedni. A másik uj osztály Peckvilleben, Pa., alakult 14 taggal s mint nekünk írják, alapos kilátás van reá, hogy ez az osz­tály is. rövidesen szaporodni fog tagokban. Melegen üdvö­zöljük a két uj osztályt egyesületünk kebelében. A clevelandi osztály tagjaihoz. Tisztelt tagtárs. I Az amerikai ref. egyesület elhalt tagjai úgymint Locs- mándy Péter és Jakab József né után, a halál eseti dijat fe­jenként 45 centben, valamint a julius hó 3—4én Cleveland- ban megtartott konvenció költségét 35 centben állapította meg.Tisztelettel kérem az osztály minden tagját,hogy a fent érintett kivetést, mely egy tagra 1 dollár 25 centet tesz, alul­írott pénztárnoknál mennél előbb befizessék, hogy az alap­szabályban kitett határ időre, az elhaltak örökösei pénzőket megkaphassák. Tisztelettel Zöldy Pál, Papp István, oszt. elnök. 1909 E. Madison ave. őzt. pénztárnok. Szétvetés. Locsmándy Péter so. bendi, Jakab Józsefné Hazleton- ban, Pa., elhalt tagtársaink haláleseti segélyeit 45 centtel, úgy a Clevelandban folyó évi julius hó 3án és 4én megtar­tott konvenció költségeit 35 centtel Egyesületünk 884 tag­jára midőn ezennel kivetjük, szeretettel kérjük a t. osztá­lyokat, hogy igy összesen $1.25 centet tagjaiktól beszedni és törvényes határidőben a vezértestületi pénztárba beszállítani szíveskedjenek. Kelt Cleveland, O., 1901. évi julius hó 2oám Csutoros Elek, Kovachy M. István, vezértestületi elnök. vezértestületi jegyző. oly nem földivé varázsaié", hogy szinte lelátszott mind a ket­tőnek arcáról, hogy lelkök kizárólag csak a jó Istenhez emel- melkedék e pillanatban. Az édes anya hangosan mondá az imádságot s a kis fiit utána rebegé: “Isten ! ki ura vagy a nagy mindenségnek,Hozzád imád­kozunk e reánk nézve nagyon örvendetes reggelen s gond­viselésedet áldva és magasztalva örömmel ismerjük el, hogy Teneked, jó Atyánk, gondod van minden teremtéseidre, még a legparányibb féregre is. íme, mi véginségben levő gyer­mekeid elviselhetetlennek tartottuk már a földi élet szenve­déseit s az éhhaláltól menekülendők, midőn Hozzád ama jobb hazába költözni akaránk: akkor 1 üldött a Te minde­nekre kiterjedő kegyelmed egy jóltevő szabaditót a kinek kö- nyörteljes szive megesett rajtunk elkeseredett gyermekeiden é^ megmentett bennünket e földi életnek. Mi nem magun­kért, banem jóltevőnkért könyörgünk Hozzád jó Atyánk, hog)r áldd meg őt hosszú élettel, teljes örömmel és boldog­sággal, nekünk pedig bocsásd meg a Jézusért hitünk meg­rendülését, mely irgalmasságodért ezennel Ígérjük hogy a te gondviselésedben bizva, ezután teljes életünkben rendit- hetetlen hitünk lesz Benned és szent fiadban, az Ur Krisztus­ban. Amen.“ Ezen imádság elmondása után mindketten elmentek — mint meghagyva volt — a jóltevő urnák lakására, hol az ígért ruhákon kívül még sok más egyebet is kaptak az élet­mentő ur nagylelkű feleségétől, a ki tőle telhetőleg pártfo­gásába vette a szegény özvegyet és kis fiát. Azóta Budapestről még ha is kapja a havonkénti 30 fo­rint jótéteményt a szegény család s az édes anyának oldala mellett már-már növekedik a kis fiú Isten és emberek előtt való kedvességben és édes anyjával együtt szent érzelmek között naponként énekli a XXXIV. zsoltár 3. versét: “Kik az Urra néznek, Tőle megvigasztaltatnak, Soha orcáik azoknak Meg nem szégyenülnek. A szegény kiálta, És meghallgatá az Isten, El nem hagyá Ínségében, De megszabaditá“. Bakó lózsef, balaton-kenesei ev. ref. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom