Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-27 / 26. szám
'Hát az ilyen megérdemli A magasztos ember nevet? A ki mindent, a mi csak szent, Kigunyolja és kinevet. .. . “Nem, nem emberi“ Az az ember, A ki hiszen s jót cselekszik, A ki hamis, álnok utón Embertársán nem nyerekszik. A ki Istent áldva áldja. Imádkozik reggel, este. Kinek tiszta szive s lelke, Gondolata. . . . minden tette. Légy hát ember, igaz ember, A jó Istent szeresd hiven.... A szép ember nevezetet Megérdemlőd aztán igven. . . . . Szabó Géza. Egyházi és egyleti élet. Az Amerikai Magyar Ref. Egyesület clevelandi n agy gyűlésének ]:> rograi n ja. Julius 2-án érkezés, elszállásolás és este 8 órakor ismerkedési estély a paróchia nagy termében. Julius 3-án reggel Aj órakor ünnepélyes istenitisztelet, melyen prédikál Konyha Pál pittsburgi lelkész, imát mond Kalassáy Sándor bridgeporti lelkész, prédikáció előtt és után alkalmi darabot énekel a ref. énekkar. be került. Először azt hitték, hogy azért kisérgeti őket, hogy folytonosan szemmel tartsa, nehogy valamihez nyúljanak. E- zen gyanakodásért kissé bosszankodtak, de csakhamar megbékéltek, mert a barátom-uram egy gyönyörű virágos ágy előtt megállva, beszédbe bocsátkozott velük s oly szépen és oko'san beszélt a különféle virágokról s azoknak sajátságos tulajdonságéiról,hogy dicséretére vált volna a debrecenitudós professzornak is. Hallgatták is nagy áhítattal és csudálkozás- sal, úgy hogy nem vették rossz néven, hogy a makrapipás, szürke kitlis ember szintén barátom-uramnak titulázta őket. Tanult ember lehet, gondolták magukban a diákok, azért hogy most ilyen egyszerűen öltözve a kertben babrál. De távolról sem sejtették, hogy hát tulajdonképen kicsoda s miféle állást tölt be a főhercegi kertben, örömest követték mindenhova, a hova csak . a barátságot mutató ember vezette őkyt. Majd egy gyöpyörü kis pavillonhoz jutottak, a melybe-a balatoni-uram bevezette őket. Itt már egy hordó sör csapra ütve várta a diákokat, a melyből aztán jóízűen iddogáltak, magyar szokás szerint kocingatva egymással. A szürke kitlis ember csak kinálgatta őket, közben—közben meg egész bizalmasan beszélgettek, adomáztak, mintha régi ismerősök volnának, pedig a diákok a nagy beszédben elfelejtették még mondani, hogy kik is legyenek. Egyszer azon vették észre, hogy az idő nagyon előha3 Az istenitisztelet végeztével a gyűlés azojmal kezdetét veszi. Ennek főbb pontjai. 1. Megnyitó beszéd, tartja: Csutoros Elek elnök. 2. A képviselők igazolása. 3. Jelentés az egyesület 1900 és ipoiik évi működéséről ; előadja, Mokcsay Béla jegyző. 4. Jelentés az egyesület pénztári állásáról. Beterjeszti: Tomcsányi József pénztárnok. 5. Bizottságok kiküldése a naplók átnézése és lezárására. 6. Tisztviselők választása. 7. Alapszabály olvasása, esetleges módosítások. 8. Indítványok. 9. A gyűlés bezárása az újonnan választott elnök által. A clevelandi nagygyűlésre kiküldött képviselők részint hivatalból, részint megbízás folytán a következők: Csutoros Elek elnök, Kovácsy M. István alelnök, Mokcsay Béla jegyző, Tomcsányi József pénztárnok, Pap István ellenőr, Tdő Konyha Pál, id. Molnár lózsef, Szinnyei András, számvizsgáló bizottsági tagok. Tdő. Kalassay Sándor Bridgeport, Zöldy Pál, és Mák Sándor Cleveland, Fulajtár György, Fairport, Mező András Hazleton, Mokcsay Béla Homestead, Pethő Bálint New York, Mártha József Pittsburg és vidéke Lorántfy Zsuzsánna egylet. Tdő. Virág István Trenton, Molnár István, Youngstown, Csiszár János Willock. Tíz, delegátus küldésre jogosult osztály pedig még eddig nem nevezte meg delegátusát, hihetőleg személyesen fogják hozni megbizóleveleiket. ladt s a tiszteletesnél még nem jelentkeztek, a mi ha kitudódik, baj érheti őket s elvesztik élvezett jótéteményüket, a mikor aztán, mint szegény emberek fiai, nem tanulhatnak tovább. A fenséges főherceghez is felszándékoztak, a mihez meg egy kis öltözködés is kellett, mert olyan nagy ur előtt csaknem jelenhettek volna meg porlepte ruhában. Szóval volt elég végezni való. Megköszönték tehát a szives kalauzolást, a barátságos vendéglátást s amúgy magyarosan parulázva elbúcsúztak a szürke kitlis úrtól. Ez azonban még most sem bocsátotta cl magától, hanem mint magyar ember szokta, kikisérte vendégeit a kapuig s ott mielőtt elvált volna tőlük, megkérdezte tőlük, hogy mi végből akarják a főherceget felkeresni. A diákok aztán elmondták, hogy mi járójuk lenne a fenséges urnái. Legelsőül) is szeretnék látni ezt a nagy urat, ki a magyaroknak olyarf jó barátja s minden cselekedeteiben és érzelmeiben,magyarnak vallja magát. Aztán meg egy kis segedelmet is szeretnének nyerni tőle a sok szegény tanuló részére, a kiknek neveltetése nagyon sokba van a főiskolának. A szürke kitlis ember aztán megígérte, hogy majd szószólójuk lesz a főhercegnél. Egyben ki is jelentette, hogy bizonyosan számíthatnak a segedelemre, mert neki a fenséges ur bizalmasa és már gyermekkora óta ismeri. Csak adják át uMÉMÉMUMÉUÍ*mí X. 1
