Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-16 / 3. szám
Különfélék. _4__________________________________________________________________________ A z i d ö változása. Spanyolországban, Madridban az a palota, a mely egykor Álba herceg szálása volt, a ki protestánsok üldözése által vérrel irta be nevét az emberiség történetébe, most a britt és külföldi bibliaterjesztö társaság ügynökeinek a szállása. Azokban a termekben, a hol annak idején az inkvizitorok tanácskoztak, most bibliák vannak elraktározva, melyeket széjjelszállitanak egész Spanyol- országba. A német ka.th öli k u so k v esz ede 1 ni e. Allémét katholicizmust a vegyes házasságok pusztítják. Példa erre Bajorország és a badeni nagyhercegség. Ez utóbbi országban sztatisztikai adatok szerint a katholikus lakosság körében a házasságkötetések száma emelkedett, azonban aránylag több tiszta protestáns mint tiszta katholikus házasság jött létre. Átlag véve minden 7-ik házaság vegyes és ezekben a házasságokban átlag véve a katolicizmus már a kötéseknél is vesztes. 1897-ben 14,245 házasságkötésből 2062 volt vegyes. Az evangélikus föegyházi tanács, adatai szerint 1022 vegyes házasság köttetett "evangelisch kirchlich", 719 másként egyházilag vagyis a katholikus egyház előtt. Az összes vegyes házasságokból százon felül csupán polgárilag köttettek meg. Ez már maga tiszta veszteség. A veszteség óriási aránya azonban a protestáns hitvallás előtt kötött 1022 vegyes házasságban rejlik. Vagyis tény az, hogy a vegyes házasságra lépő katholikusok közül több mint a fele megtagadja katholikus hitét, s magával viszi egész jövő családját a protestanizmushoz. Ezen a véren is szaporodik tehát a német protestanizmus. Sajnos, hogy a magyar fogy. Avitéz.de szerencsétlen búr nemzet feje, délafrikai köztársaság elnöke, kit Franciaországnak különösen protestáns lakosai a rokonszenv megható nyilvánitássval fogadtak, a vasárnapot diadalutján is szigorú megtartja, Vasárnap nem fogad senkit, egész munkája abból áll, hogy ekkor futja át magánügyekről szóló leveleit. Tizenegy órakor lakosztálya nagy termében istenitiszteletet tart vasárnaponként igazi- áhítattal. Bibliáját soha nem hagyja el, igy nincs rá eset, hogy annak hiányában istenitiszteletet ne tarthatna. Utazása közben nagy egyszerűséggel tartja meg a szokásos istenitiszteletet, közvetlen környezete föténvezöinek és családja tagjainak szűk körében. Az elnök felolvassa a bibliának valamelyik részletét, azután a jelenlevők valamelyike rövid beszédet olvas fel, rendes szokás szerint az írás olvasás történik előbb. Ez a szertartás egyszerűsége dacára is nagy hatást idéz glö. Bizony a kér. hit hősök népévé tette a búrokat.. * * * * A németcsászár büszke a német -tengerészekre.. Olyan büszke mint a magyar király a,magyar huszárokra. Van is rongja, egyelőre csak annyi látszott, mint a hold sarlója. Mintha valami láthatatlan kéz vonogatta volna szét az ég alján a füstszinü fátyolt, lassankint felbukott a nap a tenger rengő kék vizéből. Es a siető Principesa Mária körül egyszerre feltünedezett a delfinek sokasága. Mintha csak azért ütödött volna fel barna fejül; a tenger egymásba merülő tajtékzó habjainak fehérje között, hogy megfürödjcnek az aranyos napsugárban. Ilyen fönséges lehetett az istenek hajnala. A hirtelen leomló zsenge napsugarak káprázatos csillogással törtek meg a zugó habokon, a melyek zajongva vergődtek a hatalmas hajó tovasietö teste körül. Az éterien tiszta légben valami sajátságos kívánságot fejeztek ki az arcok, a szemek. Még a nagyszakállu oláh sem morfondiro- zott, hanem csöndesen meghúzódott egy sarokban. Es néztem az idegeneket. A tekintetek, hol az ég felé szálltak, hol a sik tengeren pihentek meg. A sik tengeren, melynek egymással viaskodó habjainak csillámló fehérje közül mintha emberi kezek nyúlnának fel, hogy belekapaszkodjanak a táncoló napsugarakba és mélységes, liiis vizi ágyukból felmerüljenek az éltető, fényes nap hatalmas oltalmához. Ej; milyen irtózatos beleveszni a tenger vizébe és milyen felséges igy piros pünkösd hajnalán gyönyörködni a sivatagviz térségeiben. A tenger és a hajnal imádkozni tanítanak. Ahatár talanságnak és a keletkezésnek szemlélésénél megszállja lelkünket az istenérzés. Es irrt, a fedélzet keleti sarkán levett kalappal állanak a magyarok. Karikába verődve lepik körül a fiatal lelkészt, a ki egy fejjel kimagasodik. Néma elmerii- lés után halk ének zsong az ajkakról. A 37-ik dicséret: "Jövel szentlélek Ur Isten." A véghetelen égboltozatról mintha a hajnali biborpa- lástjában ékeskedő nap is a zengedezö magyarok allelujáját hallgatta volna. A mindenség fényes, hatalmas templomnak tűnt fel. Nincs semmi, csak ég és viz. Es azon ez az egy hajó. A hajón az éneklő magyarok és körülöttük a csuszszanó léptekkel, levett kalappal közeledő idegenek.. Mert a zsolozsma oda vonzotta az idegeneket. Önkéntelenül sereglettek körül. Önkéntelenül vették le kalapjukat. Lelkűket megihlette az ének és levett kalappal ott maradtak, mig pünkösditengeri istenitisztelet el nem végződött. A magyar pap a zsolozsma után prédikált: “Oh, nagykegvelmü Isten! Remegő szívvel és szorongó lélekkel indultunk el, félve a vésztől, vihartól, szélvésztől, félve az ut fáradalmaitól. De tej oh Atyánk! nem szünél meg gondoskodni rólunk; parancsoltál a szélnek, viharnak, hogy csak üljenek el. Elsimitád a tenger hullámait, derült, kék eget boritál ránk s megengedéd, hogy örömtől repeső szívvel közeledhessünk az édes honi föld felé. Alaassék mindezekért a Te szentséges neved." • Majd a 37-ik dicséret harmadik versszakát énekelte a kisded gyülekezet. A három bajor pap, a jeruzsálemi zarándok, mozdulatlanul állt egymás mellett. íme. mi papok, •— gondolhatták — a szent földről jövünk és az oláhoknak segítünk rágalmazni a magyart, ök pedig este belekacagtak a csillagos égbe, napkeltekor pedig zsolozsmával dicsérik pünkösd' hajnalát.... . .. .Oh, nagyszakállu rágalmazó oláh, oh bajor papok, óh magyar kálomisták.
