Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-20 / 25. szám

tó szerencsétlenség a bányában. A Pittsburg Coal and Coke Co.2.számú bányájában meggyűlt a bányalég épen akkor .mi­kor a munkások leereszkedtek s megkezdődött az éjjeli sich- ta. 17 embert ott ért a halál az égő lángokban, mélyen a föld alatt, a kik mind családos emberek voltak s özvegyeket és árvákat hagytak hátra. — Magyar ember nincs az áldozatok között. Ugyanabban a bányában két év‘előtt hasonló szeren­csétlenség történt s a tüzet csak úgy tudták eloltani, hogy megtöltötték vízzel a bányát. Most is igy fogják oltani ben­ne a tüzet, de a vizet csak akkor bocsátják belé, mikor két­ségtelen, hogy élő ember nem találtatik benne. Egy másik bánya is lángban van Shamokinban, Pa. — A Luke Fidler- féle bánya kigyuladt junius nén; a munká­sok észrevették a bajt idejekorán kijöttek a bányából, külön­ben mind odavesztek volna. Az égő bányát megtöltötték víz­zel. — Több mint egy ezer ember foglalkozás nélkül maradt ennek következtében s amig a bányában újból megkezdhetik a munkát, el fog múlni legalább két hónap, mert annyi időtt vesz a vizet, kipumpolni a bányából. Shamokinban tudvale­vőleg számos magyar is dolgozik. A kivándorlási tisztviselők a minap gyűlést tartottak Washingtonban, melyen el lett határozva, hogy szigorú vizs­gálat, alá veendő minden egyes bevándorló és ha a tüdőbaj­nak legkisebb nyomát is találják rajta; az ilyet egyszerűen vissza kell szállítani. Élig kevés gond volt erre fordítva, de most határozottan vissza akarnak utasítani minden oly bevándorlót, a kinek még csak hajlandósága is. van atíidö- vészre. Azt hiszik ugyanis, hogy az ide bevándorló szegény nép terjeszti leginkább a bajt, mert az a nép már odahaza is a nagy nyomor és nélkülözés következtében abba beleesett. De ez talán nem is egészen igaz, mert az amerikai halálozá­si statisztika mutatja, hogy az amerikai vézna yankee között bizony aránytalanul sokkal bővebb aratása van annak a ret­tegett betegségnek, mint a mi éhségtől elcsenyevészedett ide bevándorló népünk között. Nagy üveg gyárat építenek most Carnegic-ban, Pa. Ebben az uj gyárban mindjárt a kezdetben 500 ember kap foglalkozást, — A gyár, melyet egy Nicholas and Mathews cég épit, szeptember elején kész lesz. K ii 1 föld i Hírei. China. A khinaiak végre beleegyeztek, hogy megfize­tik az egyesült nagyhatalmaknak a 337 millió dollár kártérí­tést és a mig ez összeg kifizetve nincs 4 százalék kamatot fognak tőle fizetni. Gróf Waldersee, az egyesült hadak fő- parancsnoka elutazott, de maga után hagyott 4000 embert Chinában, ami nagy visszatetszést szült a többi hadak kö­zött, mert ebből azt lehet gyanítani, hogy Németországnak valami titkos tervei vannak. Valószínű, hogy Peking város még e hónapban khinai tiszt­viselők kezébe fog jutni és igy a császár meg a császárné is nemsokára viszatérnek Pekingbe. Dél Arfika. A Bladfontein-i ütközetről most újabb, 5* hitelesebb adatok jönnek, melyekből kitűnik, hogy az Ango­lok sokkal több embert veszítettek a legutóbbi ütközetben, mint a hogy azt Kitchener hivatalosan jelentette. A 178 ha­lott és sebesülten kivid körülbelül 800 embert ejtettek a bu­rok foglyul: azonfelül 48 élelmi szerekkel megrakott szeret, 28 municiós szekeret és több ágyút is lefoglaltak. — Termé­szetesen lord Kitchener vigasztalni igyekszik Angliát, mert jun. 4-ről jelenti, hogy Erazmus búr parancsnok csapata széjjel lett kergetve és hogy Wilson ezredes alaposan elverte a búrokat, mennyiben 37 búr elesett, 137 pedig fogságba ke­rült. A közvélemény persze nem igen hisz már az ilyen je­lentéseknek, melyek eddig már annyiszor alaptalanoknak bi­zonyultak. — Hire jár, hogy Kitchener ajánlotta az angol kormánynak, hogy minél enyhébb föltételeket szabjon a bu­roknak, más különben ők harcolni fognak még pár esztende­ig, Angolország pedig ugV anyagilag mint erkölcsileg sokat fog még veszíteni. Botha a búr hadvezér felesége a napokban Haagába érkezett. Mint mondják, azért jött, hogy közvetítse a két hadakozó fél között a rég óhajtott békét. Filippinek. Mánilából jelentik, hogy az amerikai had­sereg eddigi vezére. McArthur a napokban útra kel az Egye­sült Államokba. Helyét elfoglalja Chaffee generális, a ki é- pen visszatért Pekingből, hol szintén az amerikai hadnak volt főparancsnoka. Chaffee jelenleg beutazza a filippini szigeteket, hogy megösmerkedjék a helyi viszonyokkal. — A filippini fölkelő sereg jelenlegi fővezére Cailles hallani se akar a feltétlen megadásról. Az amerikaiak már. hosszabb idő óta tárgyalnak vele, de célt nem értek. Mindamellett nem sokáig fog már húzódni a Filippineken a háború ; kisebb—nagyobb összeütközések gyákoriak, de a filipyfnek nem tarthatják magukat sokáig. Spanyolország. Barcelonából nagy szerencsétlenség hi­re érkezik. Junius 7én egy nagy processió alkalmával valaki égy égő papirost dobott le az ablakból az elvonuló nagy tö­meg közé. — Mindenki azt hitte, hogy bombát dobták, miből nagy pánik keletkezett, mindenki menekülni igyekezett, mi­nek folytán olyan nagy lett a tolongás* hogy több mint száz ember súlyosan megsérült. Kuba szigetén nagy az elégülelenség az Egy. Allamok által neki kiszabott föltételek miatt. — Hogy Kuba mit fog-e föltételekre válaszolni, eddig még nem tudni annyi azonban bizonyos, hogy az a terrorizálás, melyet az Egy. Államok a gyengébb Kubával szemben gyakorolnak, nem hoz dicsősé­get a szabadság szerető Amerikának. H a/ai H írek. Budapest A lipótmezei tébo ydában, mint az igazgató­sága jelenti, oly nagy a tulzsufo'tság hogy nehezézséget okoz minden újonnan fölvett elmebeteg elhelyezése. Ennek folytán az igazgatóság most már nem vehet föl más bete­get,csupán a ki közveszélyes és föltétlenül intézeti ápolásra van szüksége s épen e miatt kérvényt adott be a polgár- «t terhez, hogy utasitsa rendeletileg a kerületi tiszti orvo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom