Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-16 / 20. szám

7 észrevették, h®gy a református Petrich, sietős útja lévén, nem emelte meg a processzió előtt kalapját. bjosza rámu­tatott és igy biztatta híveit: — Üssétek le a szemtelen gazember kalapját! Nemde isten szolgájának a szájába illő szavak! A sze­gény kis gyermekeket, a kik az utszélén ácsorogva nézték az elvonuló menetetj csúnyán elverték, ha kalapjukat nem vet­ték le. Ilyen és ehhez hasonló cselekedetek a józan katholi- kus hívőket is megbotránkoztatják. Mozgalom indult meg köztük, hogy a püspöktől Strei­cher elhelyezését kérjék. Pilis. Hancza Miklós pilisi földbirtokost április 2ßan hajnalban, mikor a szállásáról kocsin hazafelé hajtatott, az országúton egy árokból agyonlőtték. A földbirtokos több lövéstől találva lebukott a kocsiról és meghalt. Kocsisa, Ba­jó Mihály a lövésekre leugrott a bakról és mindent, gazdája holttestét is otthagyva elmenekült. A gyilkosok azután elvet­ték a Hanczánál levő 175 forint s a lovakat útnak eresztet­ték. Ugyanekker Hancza lakásán is ismeretlen tettesek jár­tak s több értékes tárgyat elraboltak. A csendőrség a meg­gyilkolt földbirtokos cselédségét gyanúsítja s többet le is tartóztatott közüle. Temesvár. Alexievics György tanitóképezdei növen­déket botanizálás közben az erdőben megmart egy kígyó. Alexievics azonnal kiszívta a sebet, miáltal az ajkán levő pattanást infliciálta és vérmérgezést kapott. A gyorsan al­kalmazott orvosi segítség dacára azonban állapota remény­telen. közgyűlési jegyzőkönyv. Felvétetett Pittsburgban. Pa. 1901 évi április 29én az “A- merikai Magyar Ref. Egyesület“ vezértestülete által. JELENLEVŐK: Tdő. Csutoros Eelefk elnök, Kovácsi M. István alelnök, Mokcsay Béla jegyző, Tomcsányi József pénztárnok, Papp István ellenőr, tdő. Konyha Pál és Szinyey András szám- vizsgáló bizottsági tagok. Elnök Isten áldását ké^ye Egyesületünkre ’s jelen mun­kálkodásunkra és a feletti örömének adva kifejezést, hogy Egyesületünk kebelében mindenek szép rendben folynak és hogy a jelen vezértestület által az Egyesület zászlójára irt eme jelmondat “Csak lassan, de biztosan efore“ kezd telje­sedésbe menni, a vezértestület tagjait a reájuk váró teen­dők elfogatlan, pontos és lelkiismeretes végzésére figyel­meztetve a gyűlést megnyitottnak nyilvánította. Ez után következett a pénztárnok előterjesztése a pénz­tár állásáról, mit is a következőkben tett meg: Nagyon tisztelt Vezértestület! Egyesületünk pénzügyi helyzetéről csak is jót, előme­netelt jelenhetek. Előterjesztem, hogy az Egyesület fizetési köteezettségének mindenekben eleget tett. Fizetlenül van a Tárkányi József kiskorú gyermekeit illető $150.00 dollár mert ennek elhelyezése kérdéses, tessenek felette dönteni és a Horváth János özvegyét illető $150.000 dollár, mert szüle­tési neve kitudható nem volt. Előbbinek özvegye utóbbinak gyermekei részüket már megkapták. Ugyde előlegezve van a Néh. Csorba András, Béres Ferenc és Fofróvics Györgyné temetési költsége $150.00 dollár, igy pénztári maradvá­nyunkat csak is $150.00 dollár terheli. Pénztárunk állapota a következő: 1900. évi december 18-tól Bevétel volt $ 1590.69 1900 évi december 18-tól Kiadás volt 1079.34 Maradvány $ 511.35 Éhez hozzá adva az 1900 december 18-káni Maradványt 753-77 Pénztári állag a mai napon $ 1265.12 vagyis készpénze van az Egyesületünknek Egyezer kétszáz hatvanöt dollár és 12 centje. Ha most a kifizetendő $150.00 dollárt leütöm, Egyesü­letünknek tisztán megtakarított készpénze van $1115.12. Ezt látva örömmel konstatálom és is elnök ur előbb ama nyilatkozata igaz voltát, hogy zászlóinkra irt ama jel­szavunk : “Csak lassan, de biztosan előre“ kezd teljesedésbe menni. , Itt vannak könyveim,okmányaim tessenek átvizsgálni ’s számadásomat elfogadni. Erre tdő,. Konyha Pál és Szinyey András számvizs­gáló bizottsági tagok pénztárnók könyveit és okmányait át­vizsgálván azokat rendben levőknek találták s elfogaddásra ajánlották. . Vezértestület pénztárnok fenti számadását helyben­hagyta és elfogadta. Ezután Vezértestületi jegyző következő jelentést ter­jesztette elő: Mélyen tisztelt Elnök ur! Igen tisztelt Vezértesületi közgyűlés! Jegyzői jelentésemet a lefolyt 4 hóról vagy is az 1900 évi dec. i8tól 1901 április hó 29ig lefolyt időről következők­ben van szerencsém megtenni: Kétszeresen is jól eső nekem jelen beszámolásom vagy­is Egyesületünk jelenlegi álapota ismertetése. Kétszeresen jól eső egyrészt azért mert a mélyen tisztelt Elnök ur a jelen vezértestületi közgyűlést'mintegy meglepetésül rögtönözve rendelte el egybehívni ,igy az igen tisztelt vezértesület meg­győződhetik, hogy az Egyesület ügyei minden pillanetben a legnagyobb rendben találhatók: másrészt azért mert ez által alapszabályoinkben eőir kötelességünket teljesítjük igy Egyesületünk bel életét annak egyes mozzanatait ha nem teljes részletességgel is, de legalább körvonalaiban egyesü­leti tagtársainknak tudomásukra hozhatjuk. A részletes is­mertetést az idő rövidsége kizárta, de annak helye különben is a nagygyűlés, igy jelenleg csak is a körvonalakban való kiterjeszkedésre kell szorítkoznom, mely munka körömnek miként lett betöltéséből ’s az Osztályok és az Összegyesület beléletének miben léttéből áll. Hogy munkakörömet jezett idő alatt mikínt töltöttem be, itten vannak tevékenységemnek mindent megmondó bi- zonyitékai könyveim tessenek azokat elfogulatlanul részre- bajlatlanul átvizsgálni. Ezek hü tükrei Egyesületünknek, annak beléletét illetőleg minden legkisebb részletet feltüntet­nek, megvilágositanak. Szivem teljes őszinteségével, lelkem egész melegével állítom, hogy mindent megtettem, a mit csak általam forrón szeretett Egyesületünk érdekében megtennem lehetett a mit csak időm és körülményeim megtenni megengedtek. (Folytatás köv.)- í .

Next

/
Oldalképek
Tartalom