Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-25 / 17. szám
Mi as ultramontán?.... Ez elnevezéssel gyakorta találkozunk úgy a közéleben, mint a különbféle nemzetek egyházi és társadalmi lapjainak hasábjain; s épen azért szükséges tudnunk; mit kelljen értenünk ez alatt. — E kérdésre Dr. Clasere, müncheni nagy tekintélyű lelkész a következő feleletet adja: „Azultramontán, a római katholiku- sok között az az egyén, a ki hízelgésre és fenyegetésre hajló reactionarius, a ki képmutató a legszélsőbb határig, a ki a vallásos dolgokban nemtelen szenvedéllyel dolgozik, s politikát és vallást egymás ellen játszik ki, úgy azonban, hogy sok embert ellenségévé tesz saját vallásának, aki egyébként hasznos munkás tagja lenné saját egyházzának.“ Különféléid. Házasság a fa tetején. Furcsa szokás divatozik ősidők óta a Filippini- szigeteken, a hol a bennszülöttek régi hagyományos módon élnek és semmiféle újításba sem hajlandók belemenni. Ha két Filippini- szigetbéli fiatal lélek egymásba szeret, összegyűl az egész törzs és a jegyesek egy— egy fára másznak föl. A mátkapár szülei a két ágat, a hol a fiatalok ülnek, egymás felé hajlítják, mig a szerelmesek feje főttnek. Ha ez megtörtént, a házasságot törvényesen,megkö- töttnek tekintik. Utána táncok következnek. Ez az egész házassági ceremónia a Filippini szigeteken. Amerikai Magyar Ref. Egyesület. Egy nagy hirü angol államférfi Gladstone, a ki nagy tudásával és fontos hatalmi állásával szépen össze tudta e- gyeztetni igaz,mély vallásosságát,egy ízben a vasárnapi iskola növendékei közt jutalmat osztott ki, egyik fiútól ezt kérdezte: “ha azt mondanák nektek, hogy ugorjátok mit tennélek?“ Olyan magasat ugornánk, a milyet csak tudunk! volt a hirtelen válasz. Ezt mondom én a mi lapunknak is — olyan magasra emelkedünk, a mennyire csak engedik Istentől nyert képességeink s hogy azért a helyes középutat el ne téveszszük,jusson eszünkbe ez a másik feljegyzés is. Venczel cseh király egy kemény téli estén ment a nagy havon át az ő megszokott templomába, s hogy észrevétlenül tehesse meg az utat, csak egy kis apród ja követte, a ki elveszítve az egyensúlyt a nagy hóba esett. A király hallva a kiáltását, felsegíti s azután igy figvelmeztette: csak az én nyomdokaimon járj. Van nekünk is, a ki igy figyelmeztet: Csak engemet kövess és nem jársz sötétben. Bár mindnyáján meghallgatnák és követnék öt! Nem rég olvastam egy hires könyvet, a melynek tárgya a hatalmas római császárok korából van véve, s e borzasztó korszak látszólagos ellenmondásait igyekszik a közönséges gondolkozásra nézve megfoghatóvá tenni. Kiinduláspontja egy regényes mese a szenvedély, az emberi felfuvalkodott tudomány s a féltékenyen önző akarat eltévelyitő utjai közül a fenséges krisztusi szeretethez vezet. Az akkori világ fővárosáról Rómáról szól: hol akkor két millió ember lakott együtt és minden faj, minden vallás, és minden féle nemzetiség a bűn és erény egymással egyenlő jogon versenyezhetett. A monda szerint Péter apostol egy nap elszörnyüködve menekült a bűn e nagy pocsolyájából. A mint kifelé igyekszik a városból,találkozik Krisztussal, a ki szembe jött véle. “Hová mégy uram?“ kérdezte a tanítvány. “Mivel te elhagytad az én nyájamat, megyek hát én Rómába, hadd feszítsenek meg még egyszer!“ Mi ebből a tanúság? Ti a Krisztus tanítványai ne féljetek s habozva meg ne hátráljatok. Körülöttünk is a bűn szennyes hullámai zugnak s nap nap után szedik áldozataikat. Óh mily sokan vannak, a kinek feje szédül, szive elfásul midőn látja, mint járják ezerek meg ezerek a pénz bálványa, az aranyborjú előtt a gazdagodási vágy őrületes táncát. Mi természetesebb, beleszédülnek ők is a szenynyes áradatba s mi megborzadva fordulunk el. Mennyinek lelkét ülte-már meg az a balga bölcselkedés: Itt a földön van helye a nevetésnek és szökésnek, azaz a mulatozásnak vegyetek bort és részegedjünk meg s holnap is úgy lakjunk, hiszen holnap vitán úgy is meghalhatunk. Ne folytassuk tovább e sötét képeket. A mi teendőnk az: Szelid szóval, jó akaratú intéssel, ha kell feddéssel gyomlálj irts, plántálj és- öntözz s a te jutalmad nagy lészen! Pittsburg s vidéki Magyar Ref. Betegs. és Egyházi Egylet Monongahela City-i Osztálya. Elnök Nagy Imre (P. O. Box 91.) alelnök G. Nagy József, jegyző Revák Ferenc (P. O.Box 45), pénztárnok Csu- rilla Mihály (P. O. Box 633, ellenőr Kosztyó János, egyesti leti ügykezelő Fodor János, zászlótartó Nagy István, ajtóőr Lesó Mihály. Lev. titkár, kihez mindennemű közlemények cimzendők: Turcsány János, P. (O. Box 249. > Gyűlés ideje s helye: Minden hónap első vasárnapjn d. u. 2 órakor. Elnök ur házánál. New Yorki Magyar Ref- Egyh. Betegs Egylet Alakult 1900. junvns 17. Elnök Jurás István, jegyző ,Gáthy István, pénztárnok Varga József, ellenőr Demeter Gusztáv, számvizsgáló bizottsági tagok Hidegh István és Pálóczy Sándor. Minden az egyletet érdeklő megkeresés a jegyző címére küldendő: Stephen Gáthy, 121 Wythe Ave., Brooklyn, N. Y. Clevelandi Magyar Református Egylet. Alapittatott 1890. szeptember havában. Elnök Molnár József, alelnök Tóth József, jegyző Jakab Ferenc 157 Garretson st., pénzt. Mondok János, p. ü. titk. id. Tóth La-jos, számv. b. Meti Pál, Varga András, Joó Lajos, ellenőr biz. Hornyik János, Kovács József, id. Héder váry János, házkezelő b. Dulla István, Lacza András zászlóvivők Kalos Béla, Kulcsár Bertalan, orvos Dr. Fried Albert. Gyűléseit tartja minden hó negyedik vasárnapján a ref. gyülésteremben. Clevelandi Magyar Ref, B. S. Női Egylet. Elnök Tiszt. Csutoros Elekné, alelnök Metti Pálné, jegyző Tóth Jánosné, 1961 E. Madison Ave., pénztárnok Pecsenye Istvánná, p. titkár Lakatos Mihályné, számv. biz. Eles Jánosné, Szitás Andrásné, Szekeres And- rásné, ellenőr Néveli Sámuelné, Varga Mihályné, Bodoncz- ki Jánosné, házkezelö Cséplő Pálné, ajtóör Török Ferencné, egyleti orvos Dr. Rosenberg Em. Gyűléseit tartja minden hó harmadik vasárnapján a parókia nagytermében.
