Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-08-15 / 1. szám

8 Hírek az ó-hazából. U j református énekes könyv. Ide s tova tíz esztendeje már, hogy énekeskönyvünk átjavitá- sa magyarországi ref. egyházunk vezető férfiait foglal­koztatja. E célra már 1890-ben megalakult Budapesten az ev.ref. egyetemes énekügyi bizottság, a melynek elnö­kévé Fejes István, a nagyi adomány u S.-Ujhelyi esperes választatott meg. Teljes komolyságai és hivatottsággal folyik azóta a munka. Mint hazai lapokból olvassuk, im­már hat füzet jelent meg uj egyházi énekekkel. Természe­tesen ezek még nincsenek törvény szerint elfogadva, csu­pán csak ismertetés és hozzászólás végett közöltettek. Újításra csakugyan szükség is van. A legszebb zsol­tár is érdektélen előttünk, ha a zsidó nép történetét érin­ti s káros, ha a keresztyénség bitelveibe ütközik. Mi­vel pedig többnyire ugyanazon zsoltárokban fordul elő minid a két fogyatkozás,tán nem járna nehézséggel s neu. lenne valami isten ellen való vétek, ha a szebb éneikbe keresztyén emberhez illő módon saját történetünknek egy-egy nevezetes mozzanatát szőnénk be. Ily elbánás ut­ján sem a világpolgárság lelketlensége nem fenyegetne, sem a történeti következetlénség vádja nem érhet. Sze­rintünk minden nemzeti vonatkozás kiirtása épojy túl­zás, mint a zsidó történetek zengedezése. Mert hogy többet ne említsünk most, a 80-iik, 114-ik, 124-ik, 129-ik, 137-ik stb. zsoltárok minden sora a zsidó népre s nem reánk vonatkoznak. És utó végre miért tölt­sék a helyet énekeskönyvünkbn az ilyen énekek, ha azo­kat egyáltalában nem énekeljük. Örömmel és megnyug­vásai üdvözölhetjük az énekíigyi bizottság munkálatát. Biztató reménységgel tekinthetünk a jövőbe, mert anya- szentegylházumk legkitűnőbb lelkészei állanak a szent ügy élén és igy biztosítva vagyunk arról, hogy a mit: ők végeznek, csak javunkra szolgál s ha nem is egyszerre, de a szükséges idő lefolyása alatt nemzeti érzületünknek megfelelő énekeskönyvünk lesz. F ő g o n d n o k i beiktatás. Hegedűs Sándor m. kir. kereskedelemügyi minisztert, református egyhá­zunknak egyik vezéroszlopát, a múlt hónapban iktatták be nagy ünnepélyességgel Fogarason a főgondnoki hi­vatalba. Az er d! é 1 y i ref. püspök kör u t j a. A Mezőség közepén, Oláhok, szászok között fekszik a mezö- bodoni ref. egyházközség, hova dr. Bartók György erdé­lyi ref. püspökünk körútja alkalmával ellátogatott,hogy egyházát a magyarság érdekében vívott nehéz harcában bátorítsa, megerősítse. Mélyen megható volt az a bensőségteljes szeretet, melylyel főpásztorát a maroknyi magyarság üdvözölte. Az egyház lelkipásztora Balogh Sándor tolmácsolta az egyházfő előtt azt a nagy várakozást, a melylyel hívei ve­zérüket oly régóta óhajtották. A püspök megköszönve a szívélyes fogadásit, az orgona zúgása mellett vonult be a kicsiny templomba. Az egyetértő és együtt munkáló szeretetet kötötte a temtplomot megtöltő gyülekezet szi­vére. A főpászor emelkedett hangú s szív reható szavait a hívek, bizonyára sokáig nem feledik el. Az istenitisztelet után az egyházvizsgálatot tartotta meg a püspök; délben pedig a vármegye fáradhatatlan főispánját, Bethlen Gézát látogatta meg Mező-Szakál- lou. A délután már a mező-'záhi egyházban találta a lankadatlan főpapot, hol a község derék papja: Osiki Jó­zsef köszöntötte őt. A templomot, dacára a. szorgos mun­kaidőnek, teljesen megtöltötte a hívek sokasága, kik nagy figyelemmel hallgatták Ujváry István marosludaisi lelkész áhitatos imája után Szécsy Ferenc fel vinci pap magvas tanítását. Végül a püspök gyönyörű imában kérte Isten áldását a gyülekezetre. Úgy Mező-Bodonban, mint Mező Zabon a gör. kath. lelkészek is tisztelegték a főpásztornál, sőt ez utóbbi helyen az izraelita hitközr ség is üdvözölte őt. Mind e tisztelgők előtt a püspök örömét fejezte ki a tapasztalt feliékezeti békesség fölött. Kedden dr. 'Bartók a sárvári telepet tekintette meg. A Sárospataki főiskola gyásza. Gyors egymásutánban két nagy gyásza volt a sárospataki főis­kolának. Május 17-én W a r g a L a j o s niagytudto- mányu theologiai tanár lelke szállott el e földről. 33 évig volt a pataki iskolának büszkesége, dicsekvése. Ju­lius 11-én pedig Nagy Gusztáv theologiai tanár költözött el az élőik sorából. 31 évig volt tanára a pata­ki főiskolának. (Legyen áldott emlékezetük! Nagy tűz. Julius 12-én leégett egy pestmegyei magyar község. A szárazföldi viharmadár, melyet a nép vörös kakas nak -nevez, felekezeten kívülinek vallotta ma­gát. Egyforma dühvei: pusztította el a református és a római fcatholíkus templomot. Elolvadtak a lágy csen­gésű harangok s idomtalan tömeggé zsugorodtak össze az ájtatosságot ébresztő orgonák. Százhatvanöt ház égett porrá rövid három óra alatt. Ellopott egyházi pénzek. Szász Gerő kolozsvári ev. ref. esperes lakására ismeretlen tettesek behatoltak és mintegy 800 írtra menő egyházi pénzt el­loptak. A tettesek egy konyhakést is hagytak ott, a mi azt mutatja, hogy veszedelmes szándékkal voltak.A rend­őrség a tetteseket, kik úgy látszik a Szamoson át .mene­kültek, nyomozza. Érdekes pohárköszöntő. Nemrégiben volt Csáky Károly váci püspök beigtaitása. Toaszt nélkül persze még az ilyen ünnepélyek sem lehetnek el, hiszen az képezi a lakoma fűszerét. Az uj püspök legelőbb is a pápát éltette, mint a kitől küldetését nyerte: “Semmi sem természetesebb, úgymond, minthogy e pillanatban lelki szemem Róma felé irányul. Mert mi is egy püspök Róma nélkül? Leo pápától, OPéter utódjától nyertem a kiküldetést, neki fogadtam hűséget és engedelmességet.” Hát a magyar király? a magyar haza? ő felsége kegyel­me nélkül mit sémi érne a pápa kegyelme s ha a magyar haza nem adna olyan nagy birtokot, ugy-e nem volna olyan kívánatos dolog a váci püspökség? s nem volna szüksége 40 lóra való istállóra, a mint ezt nem régiben a püspök úrról olvastuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom