Amerikai Magyar Rádió Ujság, 1947 (7. évfolyam, 1-11. szám)
1947-05-01 / 5. szám
omemKPi -Sechon 561 RADIO PERTH AKBOí KtEALÖ LÁSZLÓ VIEHES 037 MADISOH AVt ?SSTH ASBOY H J HunGPRmn radio neuus VOL. VI. ÉVFOLYAM NEW YORK, N. Y., MAY, IS47 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT A J Á V O R-Ü G Y Szinte csodálatos, hogy az amerikai-magyar sajtó milyen egyöntetűen hallgat és elhallgat bizonyos törekvéseket, amelyek minden áron botránnyá szeretnék dagasztani a Jávor-ügyet, a mely immár hullámaival elérte a túlsó partot, ahol fejcsóválva hallják, hogy a magyar film és színpadok egyik legjelesebb művésze amerikai vendégszereplésével kapcsolatban miképen keveredett bele önhibáján kívül a legviszásabb helyzetbe. Az amerikai magyar színészetnek körülményeiben rejlik az a tragikus helyzet, amely Jávor Pál köré úgy fonódott, mint a mocsár hínárjának polyp-karja. Ez az az ismerős hínár, amely magához öleli az ártatlanul idekeveredett művészembert és addig szorongatja, ölelgeti, amig kileheli magából a művészet minden csiráját é1- rülhet az, aki épkézláb kimenekül «s megmentheti bőrét. Sajnos nincs elegendő helyünk az amerikai-magyar " színészet fonák helyzetéről és viszonyairól elmélkedni, itt inkább magával a Jávorüggyel kapcsolatos tényekkel és visszaélésekkel kívánunk foglalkozni, felfedni azokat az eseményeket, melyek rövid pár hónap alatt szemeink előtt leperegtek és amelyért pirul az arcunk é.s minden erőnkkel tiltakozunk. Mindezekre pedig az késztet bennünket, hogy kezeink között vannak a Budapestről nemrég érkezett újságok, amelyek bőven foglalkoznak Jávor Pál amerikai turnéjával és amelyek ferde beállításban tükrözik vissza azokat a megmásíthatatlan tényeket, valóságokat, melyeknek ismerete nélkül józan Ítéletet senki sem mondhat. A Rádió Újság mint politikamentes lap csak hivatásának megfelelően jár el, amikor a magyar művészet becsületének megmentésére felfedi a tiszta valóságot és megírja azokat a kulisszatitkokat, melyek a Jávorüggyel kapcsolatosak és a nyilvánosság által teljesen ismeretlenek. MIT ÍRNAK A BUDAPESTI ÚJSÁGOK? A Budapesten megjelenő ‘■Színház” és “Rómeó és Julia” lapszámaiból vesszük és szóról-szóra közöljük az alábbi írásokat. A “Rómeó és Julia” háromhasábos címmel igy invitálja közönségét: “A JÁVOR-TURNÉ BOTRÁNYBA FULLADT”. Alcímmel is kedveskedik ilyenformán: “Mr. Martin Várady impresszárió megdöbbentő levele Jávor Pál amerikai turnéjáról.” íme maga a cikk: “A JÁVOR-TURNÉ botrányba fulladt” Mr. Martin Váradi impreszszárió megdöbbentő levele Jávor Pál amerikai turnéjáról. A napokban érkezett Budapestre Mr. Martin Váradi amerikai impreszárió vaskos levele, amely szinte hihetetlennek tűnő híradást tartalmaz: Jávor teljes és tökéletes amerikai kudarcát! A levél előbb beszámol a Szüle Mihály és operetttársulata körüli bonyodalmakról — amelyről más forrásból nyert híreink alapján külön cikkben foglalkozunk- maja ismerteti a Tatár-Patócs-pár bizonytalan startját. Ezután rátér Jávor Pál turnéjának is- I mertetésére, amelynek addigi eredménye — Váradi levele szerint — egyenesen I katasztrofális. A Magyarországról régen kivándorolt és már a helyesírást is elfelejtett Váradi levelének ez a része eredetiben a következő: A Jávor turné. — botrányba fulladt. — Minden ellenkező hírrel szemben. — Alapos bukás úgy Jávor részére, mint a vállalkozó részére. — Minden más hir ami Budapesten erről a turnéról az újságokban megjelenik, csak Bluff, — szépítés és hazudozás. — Bár ne igy lenne, mert sókat árt azoknak a művészeknek akik idde ki akartak jönni, — most ez mind a jövő zenéje, de nagyon is hosszú jövő, — legalább is 3—4 évnek kell majd elmúlni amig ismét kedve lessz valakinek, hogy magyar művészeket hozasson túrára. — A magam részéről már is lemondtam a Sárdy kihozataláról. És minden más magyar túráról is távol tartom magam. — Kántor turné más oknál fogva nem jöhet létre. — ö neki mindent megírtam már régebben, de választ nem kaptam rá — valószínűleg érzi, hogy bűnös, — Egyébként is óriási botrányok voltak itt a Szüle Mihály túrával kapcsolatban. — (a mellékelt újság cikkeiből pontos képet alkothatsz magadnak) A színészeket az itteni í Szülész szakszervezet feljelentette a hatóságoknál, igy a kikötőben már nem engedték partra szállni őket. óriási erőfeszítésembe került kiszab—Litani a Sóhajok Szigetéről őket, és csak úgy hogy mindegyikért fejenként 500.00 dollár bondot kellett készpénzben letenni. — Nem kis mulatság nagyon sok akadályom volt sok idegesség sok baj, — és Itáliából most már odda fajjult a dolog, hogy éles ellentétek vannak köztem és Szüle között. — Minden további magyar élő színész manageléstől vissza léptem és nem akarok tudni soha többet semmi turnéról. ISTEN ENGEM ÚGY SEGÉLYEN. — Maradok a régi szakmámnál, a filmnél, ahol engem semmi meglepetés nem érhet. — Nem is érhet többet engem semmi baj. — Nem akarok milliomos lenni. — Nyugodtan, rendesen, minden izgalomtól mentesen akarok élni, — Személyes természetű közlések után a levél újra viszszatér a Jávor-ügyre és ezeket írja: Visszatérve a Jávor - turnéra. — A helyzet ma úgy áll, — hogy Jávor ma már uj manager alatt folytatja dicstelen vendégszereplését. — Én a magam részéről, bár semmilyen formában nem vagyok érdekelve, csak mint film ember, — nagyon sajnálom az esetet, mert a Jávor nimbuszt évekig építettük (8—10 évig), ő pedig ezt a nagy népszerűséget 10 hét alatt a nulára redukálta.— Ennek az eredménye az, hogy a Jávor filmek ma már kevesebb érdeklődést fognak kiváltani, mint a múltban. — Sajnos. — * * * A helyesírási hibáktól hemzsegő levél hátterében csalhatatlanul fel lehet fedezni az amerikai menedzserek ádáz pankrációs viadalát, a csatát a dollárért, aminek kíméletlen technikáját és fogásait saját bőrükön tapasztalták ki azok a művészeink, akik először vágtak neki a nagy útnak. Amerikát nem olyan könynyü meghódítani,, mert ott sem minden fenékig tejfel, legfeljebb — biznisz. A Vásárhelyi -- Várady — Rüdnyánszky - trió dübörög a háttérben s ebből nekünk semmi hasznunk nincsen, csupán egy ropogós botránykrónika. Ezzel szemben áll a new yorki Magyar Mozi csindarattája és hajcihője, egyes amerikai lapok mámoros, .konfettiszórós Welcome-ja s más amerikai magyar lapok vitriolos "irá-j lya”. Mi az igazság? Áz, I hogy Amerika még igen messze van . . . * * * Egyébként a Tatár-Patócs- j üggyel kapcsolatban Váradi kénköves levele a következőket közli: (ezt a részt is Váradi “eredeti” fogalma-; zásában és helyesírási hi-' báival közöljük.) Mikor értesítést kaptam I hogy a fenti két művész idde érkezik, azonnal érint- j kezésbe léptem Amerikai színház vállalkozóval Hans '■ Bartshai. A két művész a világ legelső balett mestere előtt táncolt próbát. — (BALASCHIN balett mester a legjobb amerikában és ő fogja betanítani a táncokat a fenti operettben) sajnos Patocs és Tatár a legkitűnőbb technikájuk dacára, még messze: vannak az itteni táncosok- i tói...és így .-•zeví.ödtettsük kútba esett. (nagyon sajnálom, mert az erkölcsi sikerem mellett az anyagi ' is elmarad ezúttal, pedig sokat és erősen dolgoztam 1 az érdekükbe.) Láttod nem mind arany ami fénylik.—I Most más irányban próbálkozók velük. — muszáj történni valaminek, mert 1000.—dollárt tettem le értük bondot, a hatóságok kezeihez készpénzben. — Ezt csak akkor kapom vissza, ha elhagyják Amerikát, amihez nekik semmi kedvük. — Mert azt mondják hogy az itteni stílust rövid időn belül fogják tudni, és nagyon bíznak magukban. — Hát ez lehet. — B. G. * * * A SZÍNHÁZ” CIMÜ BUDAPESTI LAP AZ IGAZSÁG ÉRDEKÉBEN Alábbiakban hozzuk, — ugyancsak szóról-szóra — a Budapesten megjelenő Színház c. újság cikkét, amely a következő “head-Jine”-t viseli: — “Durva támadás Jávor Pál ellen az egyik amerikai magyar lapban.” íme a cikk: Magyar müvészturnét végigcsinálni Amerikában, -tíem csupán ragyogó és lelkes diadalmenetet jelent, díszkapukkal, bandériummal és aranysuj tásos, pirospruszlikos kislányokkal. Az ilyen turnénak üzleti háttere is van. amelyben bonyulult elszámolások, késhegyig menő alkudozások, egymásra fenekedő managerek intrikái játszák a főszerepet, Úgy látszik, Jávor »Pál személye körül is ilyen harc tombol, mert mig az amerikai lapok nagy részében lelkesedéstől áradó cikkeket olvasunk róla, az "Egyleti Élet” (Society Life) február 28-i, most ideérkezett száma, ennek a lelkesedésnek épppen a fordítottját mutatja: minden izében bántó, sőt durva támadást hoz, amely, ha nyilván nem is fedi adataiban a tárgyi igazságot, de kegyetlenül éles világosságot vet a színfalak mögött lezajlott, nagyon is prózai dolgokra. A magunk részéről, anélkül, hogy állást foglalnánk Jávor Pál és menedzsereinek vitás ügyében, helyesnek tartjuk, hogy a pesti színházi közvélemény tájékoztatására és okulására épp úgy helyet adjunk az "Egyleti Élet” támadó cikkének, mint ahogy helyet adtunk azoknak a lelkes' beszámolóknak is, amelyék Jávor Pál amerikai tjának sikeréről szóltak. Itt, adjuk n? "Eaylt. lőbb részleteit: “Sikerült a sok port felvert Jávor-ügy kulisszatitkaiból a következőket megtudnunk. Vásárhelyi Lajos, a New Brunswick-i Europa Theater tulajdonosa, Jávornak egy hat hónapra terjedő vendégszereplésre szóló szerződést adott. Jávor Pál fizetése és járulékai 12,300 dollárt tesznek ki. Rengeteg után- és közbenjárás után sikerült Jávor Pált ide áthozni. de nem volt benne köszönet. New Brunswickon, ahol Vásárhelyi tizenkét éven át építette a Jávor-kultuszt, nagyon mérsékelt érdeklődést váltottak ki Jávor előadásai, három napig üres házak előtt játszott. Hasonló mérsékelt érdeklődés volt Passaicon és Newarkon is. Jávor az első perctől kezdve szembe helyezkedett menedzserének utasításaival, előadások alatt mértéktelenül sokat ivott, naponként egykét üveg whiskyt, ami meglátott rajta és előadásainak gyenge színvonalán. Ez futótűz gyanánt terjedt el a közönség körében. Az amerikai magyarok mást vártak Jávortól. Jávor megjelent a színpadon frakkban, ott elmondott két régi viccet, elénekelt két régi dalt és ezzel vége volt a nagy dirrel-durral behiidetett programnak. Az amerikai magyarság mást várt Jávor Páltól. Tőle akarták megtudni, mit üzen az uj Magyarország? Milyenek az állapotok odahaza? Mit kell tenni az amerikai ma-
