Amerikai Magyar Rádió Ujság, 1947 (7. évfolyam, 1-11. szám)

1947-01-01 / 1. szám

8-ik oldal AMERIKAI MAGYAR RÁDIÓ ÚJSÁG January, 1947 Weingarten József zongora művész Amerika legújabb művészi Ígérete JAMJAR 25-ÉN LESZ AZ ELSŐ KONCERTJE NEW YORKBAN, A CARNEGIE HALL-BAN. Január 25-én a new yorki Carnegie Hallban — a vi­lágnak talán legfontosabb zenei fórumán mutatkozik be az amerikai közönségnek egy fiatal magyar zongoramű­vész: Weingarten József. Ez a 35 éves, szerénymodoru, rokonszenves művész nem “ magyar nagyság”. Nevét nyugat Európában és főleg Angliában jólismerik és nagyratartják. Az amerikai kö­zönség azonban csak most fog megismerkedni vele. Csak néhány nap előtt érkezett Amerikába és felhasználtuk cle­velandi látogatását, hogy múltjáról és jövőjéről beszélges­sünk vele. — 1934-ben végeztem a bu­dapesti Zeneakadémiát — mondotta. — Kodálynál ze­neszerzést tanultam, Dohná­­nyinál pedig a zongorát. Még ugyanabban az évben Angliába kerültem és azóta' lakom ott, most már tizen­két éve. Onnan indultam turnékra az európai konti­nensre, többek között Ma­gyarországra is. De ez még a háború előtt volt . . . A háború előtt . *. . ezt úgy mondja, mint aki egy kor­szak változásáról beszél. — Mert Weingarten József ré­szére a háború Angliában állandó életveszedelmet, nél­külözést, megpróbáltatást s nehéz munkát jelentett. — Egy gyárban dolgoztam, ahol repülőgépmotorokat ké­szítettünk — meséli. — Reg­gel nyolctól este hatig vol­tam a gyárban. Onnan ha­zamentem és este 10-ig gya­koroltam, week-endeken pe­dig hangversenyeket adtam. A bombázások után én vol­tam az első, aki nyilvános hangversenyt adott. Gyak­ran más városokba kellett utazni. Persze éjjel utaztam, mert hétfőn reggel már ott kellett lennem a gyárban. A gyári munka nem volt akadálya annak, hogy első­rangú művészi terjesitményt nyújtson. A motorgyári mun ka tudvalévőén nem használ egy zongoraművész ujjai­­nak, de az angol sajtó egy­öntetűen azon a vélemé­nyen volt, hogy a fiatal ma­gyar zongoraművész a jövő egyik komoly Ígérete. Lap­kivágásokat mutat a nagy­tekintélyű Manchester Gu­­ardianból, a Manchester Evening Newsből, a Sunday Timesból és más nagy angol lapokból. Honfitársunk va­lóban nagy becsben állt az angol müértők és a nagykö­zönség előtt. i: Elmondja, hogy mielőtt el­hagyta Angliát, a Foreign Office felkérésére egy 18 perces műsort vettek fel ve­le lemezre. Ennek keretében elmondotta, hogy mit csi­nált a háború alatt. A le­mezt a budapesti rádió fog­ja közvetíteni. Érdekes meg­említeni, hogy az interjút Dt. Rácz Dezső, a Szabadság londoni munkatársa csinál­ta vele a Foreign Office fel­kérésére. Weingarten minden alkal­mat 'felhasznált, hogy az angliai Magyar Segélyakció keretében játékával segítse a magyar nyomor enyhíté­sét. E'gyütt dolgozott a lon­doni Magyar Klubbal és az Association of Hungarians in Great Britain cimü szer­vezettel. A londoni magyar kolónia tagjai közül meleger* emlékszik meg Károlyi Mi­­hályról, az első magyar köz­társaság elnökéről, akit a második magyar köztársaság hivott haza és aki Angliá­ban lelke volt az emigrációs csoportnak. Közöttük van­nak olyan nevek, mint Bu­­day György, Kentner Lajos, Kabos Ilonka, Dr. Rász De­zső, Tarján György, Tábori Pál és Ignotus Pál. Amerikába egyéves tar­tózkodásra jött. — A Carne­gie Hallban való bemutatko­zás után fog kialakulni ame­rikai turpéjápak végleges programja. A bemutatkozó­tól “nem fél”, mondja, mert megszokta a nagy közönség előtt való játékot. A londoni Albert paliban tízezer főnyi közönség előtt játszott. — Hál Istennek, nem szo­kott lámpalázam lenni — mondja. Bemutatkozó műsorán Bach, Beethoven, Chopin, List, Bartók és Kodály müvei sze­repelnek. Remélem, hogy tetszeni fogok az amerikai közönségnek — mondja sze­rényen. — Ettől a bemuta­tótól sok függ. A tét nagy és remélem, hogy megnyerem. MAGYARORSZAGI ROKONÁNAK küldesse a RÁDIÓ ÚJSÁ­GOT, melyet mi postán továbbítunk minden* hó­napban az Ön által meg­adott címre. Magyaror­szágra szóló előfizetési ár egy évre $3.00. IIA SZERETI LAPUNKAT mondja el mindenkinek, ha nem szereti, ne szóljon sen­kinek. Ha segíteni akar ! bennünket, szerezzen uj elő­fizetőket, vagy küldjön be j egy pár uj címet, ahová mu­tatványszámot küldhetünk. MELYIK AZ IGAZI Lachnándy tizcentes, aki nagyon sok könyvet olvasott a saját kölcsönkönyvtárá­­ból, a következőt mesélte valamelyik könyv nyomán: Egy házas ember meghalt és felkerült a mennyország­ban. Az ott levő anyósok mind körülvették és vagy húszán kijelentették, hogy az ő vejük. Szent Péter igaz­ságot akart köztük teremte­ni és megkérdezte az anyó­sokat, hogyan tegyen igaz­ságot köztük. Mindegyik más-más tervet ajánlott, hogyan lehetne bizonyítani, hogy melyik az igazi anyós. Végre az egyik azt mondta, a legigazságosabb lesz, ha az embert huszfelé vágják. — Szent Péter nagy bölcsen el­döntötte : — Te vagy az igazi anyós! A CIPÉSZNÉL — Nézze meg ezt a cipőt, mester ur, két hete vettem magánál és már tönkrement. Pedig maga azt azt mondta, hogy életem végéig eltart..... — Ez igaz! De akkoriban olyan rosszul nézett ki ura­­ságod!.... MIBŐL GONDOLJA Pataky meséli a Pápaiék­­nál: A feleségemnek vettem a születésnapjára egy 10 dol­láros vázát. De azt hiszem, hogy nem volt vele megelé­gedve. — Miből gondolod? —kér­dik tőle. — Abból, hogy a fejemhez vágta. AZ A BAJ . . . — Miért olyan dühös, miszter Heltay? — Hát ne legyek? A múlt körúton elvesztettem a kof­feremet a vasúton, ötszáz dollár kártérítést kértem a vasúttól . . . — S persze nem akarnak fizetni? — Nem az a baj, miszter Balog. Az a baj, hogy — megtalálták a koffert. EGÉSZ Jó LENNE Két régi jóbarát találko­zik hosszabb idő után az uc­­cán és beszélgetnek: — Na, hogy tetszik házas­élet? — Egész jó lenne, ha a fe­leségem nem beszélne foly­ton az első uráról. — Hagyd el, az én esetem még rosszabb. Az én felesé­gem folyton a jövendőbeli uráról beszél. JÓKOR KÉRDEZ! A mama mekérdezi az öt­éves kis Mancikát: — Mondd kislányom, mit szólnál ahhoz, ha egy kis testvérkét hozna a gólya? A kislány végignéz a na­gyon előrehaladott állapot­ban lévő mamája, aztán igy szól: — Mondhatom, te is jókor kérdezel. ÉDES ÁLOM — Tézsla Jancsi meséli a feleségének: — Tudod, ma éjjel nagyon különös álmom volt. Azt ál­modtam, hogy a Mészáros Jóska megszökött veled! — És te? Mit csináltál te? — kérdi izgatottan az asz­­szony. : — Én, — feleli miszter Brick — megkérdeztem tőle: miért szalad olyan nagyon? régimódi öreg Bakos termé­szetesen hallani se akart róla. — Fiam, mikor én a te korodban voltam, Péterrévén a disznófarkával játszot­tunk, az volt a telefon-zsi­nórunk. 4 — És aztán hová beszélt be az édesapám? — kérdez­te a fiatal Bakos ártatlanul. PONTOS BOSSZÚÁLLÓ Miszisz Fekete rászól egy csavargóra: — Hallja, micsoda szem­telenség az, hogy amióta egyszer ebédet adtam ma­gának, minden barátját a nyakamra küldi. — Tévedés, miszisz — fe­leli a csavargó — én az el­lenségeimet küldöm. KÉRDÉSBEN A VÁLASZ Ifj Bakos András még le­génykorában megkérte édes­apját, hogy vezettesse be a telefont a házba, ahogy az a többi fiataloknál van. A — Papa, kérem, minek kell tanú egy esküvőnél? — Mert később senki se hinnél el az embernek, hogy egy olyan nagy marha volt. CSALÓDÁS ... Miszter Brick elmegy Mol­nár Pista sheriffhez és be­jelenti, hogy eltűnt a fele­sége. 4 — Mikor tűnt el, — kérdi a shéTiff. £ — Két hónappal ezelőtt. — És miért jelenti csak most az eltűnését? — Mert azt hittem, hogy álmodom . . . ELŐZETES JELENTÉS! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű színhá­zi közönséget, hogy az idei szezonban színre kerül EDWARD KNOBLAUCH ____ A FAUN cimü .1 felvonásos vigjátéka. • Ebben az örkké szép és feledhetetlenül gyö­nyörű színdarabban kezdtem el pályafutá­somat 35 évvel ezelőtt Magyarországon ,és egy régi titkos álmom valósul meg, amikor a BROADWAY valamelyik SZÍNHAZÁBAN előadjuk a Nem York és környéki magyar színházlátogatók élvezetére. Minden művészi tudásommal, ambíciómmal ígérem, hogy az előadás a magyar színpad egyik legszebb produkciója lesz. <* ENDRE Y JENŐ. FIGYELJE A HIRDETÉSEKET A RÁDIÓT — A DÁTUMOT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom