Amerikai Magyar Rádió Ujság, 1947 (7. évfolyam, 1-11. szám)

1947-05-01 / 5. szám

Máj, 1947 AMERIKAI MAGYAR RÁDIÓ ÚJSÁG 3-ik oldal r v FELNŐTTEK FILMJEI Idomulni fog-e Amerika film termelése az Egyesült Államokra háruló uj nagy fele­lősséghez a világ vezetésében? Irta: GÁSPÁR GÉZA Az Egyesült Államok tör­ténete minden tiz évben uj “fejezethez ér. Ha valaki tíz­évenként csak egyszer nézné Uncle Sam közéletét, azt látná, hogy a fejlődés fejte­tőre áll, minden évtized köz­hangulata mintha pontosan ellenkezője lenne az előbbi­nek. Most erősen konzervatív, majdnem reakciós vonalat mutat az amerikai közhan­gulat, de ez. igy volt minden háború után. Ha megint csak kifullad ez a hullám, Amerika újra cSák progresz­­sziv és szociális irányban fog fejlődni. Ez a nag/ Mozgási vonal, a többi csak a kicsi oldalrezgés. Nem azért hala­dunk igy, mert a jobb vagy a baloldali piopagandák er­re vagy arra lökik életünket, hanem egyszerűen azért, mert az Egyesült Államok népére óriási felelősség há­rul és ennek hatása alatt felnőtt emberekké válnak. Hovatovább a gyerekes, be­­tyáros könnyelműség helyett, amiben szeretünk eltemet­kezni, nyíltan kilépünk a po­­íondra, mint felnőtt nemzet, érett nemzet, felelős nemzet. “ Főleg három tényező ját­szik közre abban, hogy Ame­rikának a világ legérettebb, vezetőképes nemzetévé kell válnia. Az egyik az, hogy az Egyesült Államok nyerte meg a demokráciák győzel­mét és ezt lépten-nyomon kénytelen megvédeni, mert különben elveszti a győzel­met is, a demokráciát is. A második az,, hogy az atombontással az emberi fajra olyan súlyos köteles­ségként hárult a rendezett, szabályozott államélet fenn­tartása, hogy a néphangu­lattal nem lehet többé da­colni és folytonosan enged­ményeket kell tenniök még azoknak az osztályoknak is, amelyek azelőtt feudális, merev ^elzárkózással hatal­mukat.ó akár erőszakkal is késze*« voltak fenntartani. NincS^kormányrendszer a világon, amelyik erőszakkal bármit tartósan megtarthat­na. Az evolúció, a folytonos fejlődés tehát nemcsak a legfőbb államalkotó gondo­lattá lett manapság. A harmadik tényező az, hogy a megelőző szabadság­­harcokban győztessé vált | polgári osztályok sarkában j ott van a feltörekvő munkás ; osztály. A középosztály ma j még vezet, ma még fölény­ben van, jómódban és mű­veltségben is. De nem ülhet kényelmesen a pénztárcájá­ra, hanem erősen versenyez­nie kell, mert itt van a mun­kás-ország, a Szovjet Unió. A polgárság előnye egyelőre az, hogy több szabadságot tud ígérni. A munkásdemok­rácia hátránya a szabadság­eszmék elnyomása. Mihelyt a helyzet megfor­dul, ami vagy azáltal követ­kezhet be; hogy a polgári re­zsim a fasizmus erőszakossá - j gaival dolgozik, tehát elzül­­! ük, vagy azzal, hogy a Szov- I jet eldobja a diktatúra ócs­­| ka lomtáiát, tehát demokrá- I ciává válik, a két ideológia ! könnyen talál közös prog­resszív platformot. S ez eset­ben, a világállamon belül fognak osztozkodni és béké­sen vetélkedni egymással a polgári és a munkáspártok. Közöttük újra csak az győz, amelyik több fejlődést, na­­í gyobb jómódot, biztosabb j életet és szélesebb szociális I demokráciát tud adni és tartósan biztosítani. Irodalom, színház, film te­kintetében ma még úgy á.U a helyzet, hogy a közönséget mesterségesen akarják tá­voltartani attól, hogy nagy­korú, felnőtt, éiett polgárok j módjára, világosan átlássák ; az Egyesült Államok uj, fon­tos, sőt döntő szerepét az uj | világalakulásban. Rossz pél­­| dával a Szovjet jár elől. Itt ! mesterségesen diák-atmosz­férát teremtenek. Az egész orosz nép mintha iskolapad­ban ülne, ahol csak a marx- I ista penzumot szabad ma­­; golnia. Kétségtelen azonban, hogy ennél is rosszabb taktikát követ az amerikai közvéle­mény-irányítás. Itt ugyanis elemi iskolás lelki atmoszfé­rát kényszerítenek a nagy­­közönségre és minden lehető tálalási művészetet odamoz­­gósitanak, hogy az infantiá­­lis, kedves együgyilsegek' mi­nél szórakoztatóbbak és ér­dekesebbek legyenek. — Ne­sze semmi, fogd meg jól — mondja ez az illuzionista já­ték. Szerencsére azonban Ame­rika lelki kiimája folytono-Találmányok — Patentok POLACHEK ZOLTÁN SZABADALMI ÜGYVÉD 1234 Broadway (31 St.) NEW YORK 1. N. Y. (Telephone: LO 5-3088) san változik. Sajtónk, film­jeink, irodalmunk egyre éle­sebb kritika tárgyaivá lesz­nek. Napi sajtónk olyan könnyelműen bocs átkozott bele a parancsszóra dirigált különféle hajszákba, hogy hitele és szavahihetősége igen ingatag alapon áll. Mi­helyt az amerikai közélet­nek igazi vezére támad, a sajtó minden hajszája sem fogja tudni megállitani út­ját, ha szava együtt fog hangzani a nép gondolatá­val. Könyvek tekintetében az Egyesült Államok aránylag messzire mert menni bátor­ság tekintetében, de egy ha­mis idealizmus sok ferde il­lúziót termelt ki. Most újra kibontakozóban van a rea­lizmus, naturalizmus és ez, mint élesztő kovász, az iro­dalom s művészet többi ágait is meg fogja .termékenyíteni. Amerikának azonban van egy sajátos külön kifejezési eszköze, s a közhangulat ezen keresztül sokkal érzé­kenyebben reagál a változá­sokra, mint akár az újság, akár a könyv, vagy akár a színház és a rádió terén, ha el nem tompítanák monda­nivalóit. Ez pedig nem más, mint Amerika sajátos, önál­ló művészete, a legmaga­sabbra fejlődött, legváltoza­tosabb, legcsodálatosabb mű­vészeti ág: a film. Az amerikai filmgyártás úgy indult el, hogy pontosan az amerikai köznép érzéseit, felfogását, vágyait, elképze­léseit fejezte ki. Ezek a régi filmek, gyakran fogyatékos eszközökkel is, pontosan megmutatták az amerikai néposztályok életét, helyze­tét, gondolatkörét . . . Szó­rakoztattak ugyan, de ezen­kívül hűséges tükörképet is nyújtottak, mert a film kö­zelebb tudott kerülni a nép­hez, az olcsópénzü, kiskere­setű emberekhez. S az első fiimembereket még nem rontották meg a világpiac, a cenzúra, a Wall Street és a politika és diplomácia játé­kainak megalkuvásai. Egye­nesen a közönségre építet­tek és nem könyvekből, színháztól, újságoktól kérték kölcsön ideáikat. Az amerikai film igazi népkifejezésként indult, de amint ömleni kezdett feléje a pénz és a világsiker, egy­úttal a befolyásolás, beavat­kozás, ide-oda rángatás is érvényes ült vezetésében. Megnyerte ugyan a világ­piaci sikert, felszökött ugyan az ázsiója a big business rangsorában, de sokat elve­szített a néphez fűződő erős lelki szállaiból. S ma már Hollywoodnak is éreznie kell, hogy uj orientálódásra lesz szükség, mert egyre erősebb és sokoldalúbb versennyel kell majd szembenéznie. Hollywood ma már nin-j £sen olyan kivételes helyzet­ben, hogy sokáig és zavarta­­lanul monopóliumot élvez­hessen. Az európai filmek j kevés eszközzel, olcsó előál­­í lit.ásban is versenyezni tud­nak,. éppen mert őszintéb­ben nyúlnak ie a népi gyö­kerekhez és mert realizmus, naturalizmus, sőt artisztikus felépítés tekintetében is ki­használják, hogy a szegény­ség gyakran előny, a pénz­bőség igen gyakran hát­rány. Legújabban Hollywood gipszkulturáját is veszélyez­teti már New York és más nagyvárosok rendezőinek és operatőrjeinek ügye ssége, hogy valószerübb színteret és hátteret tudnak adni fel­vételeiknek a helyszínen, mint amilyet a stúdiók mes­terséges atmoszférájában te­remteni lehet. Ezzel szemben ott áll ugyan a szórakoztatás, a ki­magasló, nagyszerű rendezői zsenialitás és a látványossá­gok iránti hallatlan érzék, mely szinte felülmúlhatat­lan színvonalra emelkedett Hollywoodon, de nagy kér­dés, hogy mindezek vezető­­képes előnyök maradnak-e? Különösen, amikor a közön­ség igényei nemcsak emel- j kednek, de módosulnak is és Amerika mozijáiójai közötti is végbemegy a nagy hasa- j dás — felnőtt elmék és gyér- i mekies elmék között. Nem kétséges, hogy a jö­vőben nem lehet egyetlen univerzális recepttel minden közönségréteget egyformán kielégíteni. Vagy ha a nagy | költségek miatt, mégis az; egész világra kiterjedő álta- j lános piacra kell majd szá­mítani, mélyebb horgokat kell elhelyezni a filmalko­tásban, hogy csakugyan min­denkit megfogjanak és kielé­gítsenek. Igazi, nagy sikere­ket megint csak nem lehet elérni á köznép nélkül. Újra kell majd tanulmányozni a köznépet. Ez a mai köznép már másképpen, mélyebben gondolkodik, mint a régi. Lehetséges, hogy a jövő filmje specializálni fog, — vagyis elsőrendű, de olcsób­ban készült filmek fogják ki­­eiégiteni a különböző közön­ség igényeit. Azonkívül, hogy a felnőtt filmek külön fog­nak szaladni az ifjúságnak is való filmektől, pontosan kell majd tudni betartani egyes zárt formákat. Külön film-osztályok fognak ala­kulni külön stílusokkal és külön, állandó közönség-kö­vetőkkel. Nem szükséges, hogy a különleges elgondolás sze­rint készült film pénzügyi­leg rossz üzlet legyen. Hi­szen a jól megkoncipiált j filmreklám éppen abban | tudja mesterien betölteni a feladatát, hogy a sajátos stilusu és programú filmet be tudja dolgozni a távolabb áló közönségrétegek lelkisé­gébe is. Tulajdonképpen aj fimreklám feltámadása ön­tudatos kieáló művészet­ként fogja elősegíteni az uj i fiimepoch beköszöntését, hi-1 szén még a tudományos, | vagy riportszerü filmek szá- j mára is világközönséget le- I hét szerezni, ha nem a film, j de a reklámj a végzi a külön- | böző közönség-rétegek meg­hódításához szükséges meg­alkuvást és hozzáidomulást De a film igazi átütő ere­jét az fogja teljesen vissza­adni, ha Anteuszként újra & földhöz száll le, — vagyis & köznéphez, amelyből fakadt és amellyel egy volt. A mo­dern filmnek újra meg kell találnia a fundamentális embert s ha ezzel ismét egy­­gyé vált, semmi akadálya, hogy együtt és egyszerre szolgálhassa a felnőtt és érett közös polgár-munkás­osztályt. De persze őszintén, kendőzetlenül, a felnőtt em­berek igazság szeretetévei kell közvetítenie a világ né­peihez a demokráciát. Csak igy képes uj bizalmat ébresz­teni az emberek lelkében: mindenféle fondorlatos, ki­talált propaganda - kieszelés eldobásával. * M. J. Ballo, Licensed ?vígrr Megbízható és jutányos magyar temetkező 240 E. 80 Street New York Tel: RHeinlander 4-4407 Temetéseket vállalaunk bárhol SÍ00 és fel^ebb DRESSMAKER MRS. PASKES DRESSMAKER 247 East 77th Street New York City Rendelésre és mérték után Átalakítások jutányos áron* RHinelander 4-1980 MOLNÁR SISTERS Permanent Wave Personality Hair Cut Hair Tinting 1360 Thid Ave., New York Bet. 77th and 78th Sts. BIZTOSÍTÁS Élet, Tűz, Betörés, Auto­­inobil-Accident és Health, valamint egyéb biztositás: Ernest W. Sípos 237 E. 80 St., N.Y. 21, N.Y. Telefon: REgent 4-'965 Hívásra házhoz is megyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom