Amerikai Magyar Hírlap, 2018 (30. évfolyam, 3-12. szám)
2018-03-23 / 12. szám
Kevésbé ismert tények Jézus halálra ítélésének körülményeiről A római helytartó által egyszerűen csak „zsidók királyának” titulált názáreti csodarabbi büntetőpere, kivégzése, és feltámadása Pészách-ra esett, vagyis Izrael népnek egyik legjelentősebb ünnepén, Húsvétkor zajlott. Összeszedtük azokat a történelmi tényeket és következtetéseket, amelyek azóta is foglalkoztatják az utókort. Tiberius megintette Pilátust Jézus haláláért az ismert történelmi szereplőkön kívül elsősorban Tiberius római császár a felelős, mert a hozzá való viszony minden érintett döntését közvetlenül befolyásolta. Pontius Pilátus, Júdea újonnan kinevezett kormányzója is tisztában volt azzal, hogy karrierje elsősorban attól függ, mennyire sikerül kedvében járnia a züllött uralkodónak. Amikor alig egy évvel Jézus nyilvános fellépése előtt megérkezett Júdeába, elrendelte, hogy a császári jelvényeket függesszék ki Jeruzsálemben. A zsidók értésére adták, hogy ennek nyomán akár polgárháborúra is kitörhet, így Pilátus visszakozott, de a Róma által kinevezett főpap, Kajafás beszámolt az esetről a császárnak, Tiberius pedig szigorú levélben rótta meg a prefektust. Parancsba adta Pilátusnak, hogyan bánjon a zsidókkal: „Ne változtass meg semmit a hagyományaik közül, de tekints szent bizalommal a zsidókra magukra és törvényeikre, amelyekkel a közrendet fenntartják!” Kapóra jött Júdás ajánlata Pilátus idejének nagy részét Caesareában töltötte, az ünnepekre azonban Jeruzsálembe utazott, mert tudta, hogy a több százezres tömeg bármikor „önállósulhat”. Nem akart azonban nagy feltűnést, hogy ne sértse a zsidó zarándokok érzékenységét. Ezért sem avatkozott be, amikor a peszach előtti héten Jézus a Templomban konfliktusba került a pénzváltókkal és farizeusokkal. Passzivitása miatt ugyanakkor a főpapok előtt megoldhatatlannak tűnt a helyzet: Jézust Jeruzsálemben folyamatosan tömeg vette körül, ezért ott nem foghatták el, mert azzal zavargásokat kockáztatnak, amivel nem tudtak volna Pilátus előtt elszámolni. Az éjszakákat viszont a városon kívül, Bethániában töltötte Jézus, ahonnan csak nagy feltűnést keltve lehetett volna Jeruzsálembe hozni. Az áruló tanítvány, Júdás ajánlkozása az időzítés szempontjából jött leginkább kapóra, s ezzel megoldódott az észrevétlen elfogás kérdése. A korrupt elit árulása Kajafás, a jeruzsálemi Szentély főpapja döntő szerepet játszott Jézus perében és elítéltetésében. Ebben az időben a főpapokat a mindenkori római helytartó nevezte ki, és ennek legfontosabb feltétele a kellő mennyiségű csúszópénz volt. Kajafás családja mesés vagyonának köszönhetően nősülhetett be a tulajdonképpeni főpap, Annás családjába, s nyerhette el maga is azt a tisztséget, amit aztán húsz éven át birtokolt. Ez valóságos rekordnak számított az I. században. Talmudi források szerint az Annás-Kajafás klán a vallási élet szinte minden területét uralta: az após volt a Szanhedrin elnöke; Jonathán, Kajafás unokatestvére pedig a templomőrség parancsnoka. Utóbbit 60-ban egy bérgyilkossal ölette meg Felix helytartó. Koncepciós per hamis tanúkkal A Főtanács Jézus tárgyalása során szinte az összes törvényes előírást megszegte (nem a Szentélyben hallgatták ki, ráadásul éjszaka, nem adtak védőt Jézus mellé, megverették és hamis tanúkat hívtak, stb.). Mivel Jézus soha nem hágta át a mózesi törvény előírásait, a Kajafás vezette Szanhedrin csakis egy szabálytalan eljárásban tudta halálra ítélni, illetve ítéltetni. Jézus tárgyalása valójában egy koncepciós per volt, amely a Főtanács vallási-politikai aggályain és Kajafás főpap egy háttéregyeztetésen megfogalmazott előzetes ítéletén alapult: „Mit tegyünk? Ez az ember ugyanis sok jelt tesz. Ha egyszerűen csak hagyjuk őt, mindenki hisz majd benne, aztán jönnek a rómaiak, és elveszik tőlünk a helyet is, a népet is. (...) Jobb nekünk, hogy egy ember haljon meg a népért, és az egész nép el ne vesszen”. (János evangéliuma 11:50). A kereszt mint római kiváltság Mi szükség volt arra, hogy a Szanhedrin átadja Jézust Pilátusnak? János evangéliuma így rögzíti a Pilátus és a Főtanács között lezajlott beszélgetést: „Vigyétek el őt ti, és ítéljétek meg őt a ti törvényetek szerint. Mondták azért neki a zsidók: Nekünk senkit sem szabad megölnünk! ” A Szanhedrin kijelentése szó szerint nem volt igaz, hiszen a testület négyféle kivégzési módot is alkalmazhatott saját hatáskörében: kövezést, elégetést, lefejezést vagy megfojtást. Keresztre azonban senkit sem feszíthettek, ez római privilégium volt. Ezzel a húzással a Főtanács tulajdonképpen az elnyomó hatalomra akarta hárítani Jézus kivégzésének ódiumát. Ehhez azonban meg kellett nyerniük az ügynek Pilátust, ezért a fogoly átadását intéző küldöttség a vallási vádak mellé politikai jellegűeket is csempészett: államellenes összeesküvést szervez és ráadásul még az adófizetés megtagadására is buzdítja híveit. Kibékültek az ellenségek Pilátus hamar átlátta, hogy bonyolult és kockázatos ügybe csöppent, ráadásul egy sokszázezres zarándokünnep (Pészách) kellős Mit ünnepiünk virágvasárnap? Az idén március 25-re esik virágvasárnap, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete. A keresztény világ ezen a napon emlékezik meg Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. A Katolikus Egyház tanítása szerint Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet. A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt bevonult Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasámap az Úr szenvedéséről. Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. Ez a vasárnap az Úr szenvedésének vasárnapja néven ismert a liturgiában, a szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Az egyház a liturgiában azt a hitét fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, ezáltal megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát a pap. inforadio.hu közepén, amely a római túlerő ellenére akármikor irányíthatatlanná válhat. Ezért gyorsan átküldte a foglyot az akkor éppen az ünnepen Jeruzsálemben tartózkodó Heródes Antipásznak, a galileai illetőségű Jézus ugyanis közigazgatásilag az ő fennhatósága alá tartozott. Heródes ezt békülési szándékként értelmezte, mivel Pilátus korábban lemészároltatta néhány alattvalóját a Templomban. Heródes nagyon megörült a csodarabbinak, mert már annyi csodálatos dolgot hallott róla. Unszolta is hosszasan, de Jézus egy szót sem szólt hozzá, noha a vallási vezetők folyamatosan vádolták. Heródesnek elfogyott a türelme, és miután kigúnyoltatta katonáival, fényűző ruhába öltöztetve visszaküldte Pilátushoz. Majdnem kegyelmet kapott Mivel Pilátus mindenképpen el akarta kerülni az ítélkezést, eljárási közkegyelemben akarta részesíteni Jézust, de a felhecceit tömeg eltérítette szándékától. A kétségbeesett vallási vezetők a politikai zsarolás eszközéhez nyúltak, és azt üvöltették a tömeggel, hogy „Ha ezt elengeded, nem vagy a császár barátja”. Ezzel nem egyszerűen az „amicus Caesaris” kitüntető címet vitatták el Pilátustól, hanem nagyon is konkrét fenyegetést fogalmaztak meg: ha nem végezteti ki Jézust, maga is a pártján áll, aminek a következménye feljelentés, büntetőper, majd száműzetés vagy akár halál is lehetett volna Pilátus számára. A „barátság megvonása” Augustus kora óta bevett jogi gyakorlatnak számított: aki kiesett az uralkodó kegyeiből, az komoly, a felségárulással egyenértékű ítéletre számíthatott a bíróság részéről. T vagy Y? Matteo Borrini, a liverpooli John Moores Egyetem munkatársa a torinói lepel vizsgálata alapján úgy véli, hogy a keresztre feszített áldozat kezeit a feje fölé rögzítették, Y alakban. „Ez a pozíció a közgondolkodásban jelen lévő T alakú megfeszítésnél is nagyobb szenvedést eredményezett, a légzést ugyanis rendkívül megnehezítette, a halált így nagy valószínűséggel fulladás okozta” - állította a szakember az American Academy of Forensic Sciences találkozóján. Korábban már egy amerikai és egy dán orvos is írt tanulmányt arról, hogy nem zárható ki Jézus Y alakzatban végrehajtott keresztre feszítésének lehetősége. Jézus szenvedései a kereszten érték el a tetőpontjukat, de nem ott kezdődtek. Az első fizikai csapásokat Annás főpap házában mérik a megkötözött Jézusra, de ez a bántalmazás messze elmaradt a Pilátus előtti tárgyalást követő korbácsolás okozta szenvedésektől. Majdnem római isten lett A II-ffl. századi keresztény hagyomány még beszélt egy olyan jegyzőkönyvről, amelyet Pilátus Jézus peréről készíttetett és Rómába küldött. Az acta Pilati néven elhíresült dokumentumokat - amelyek nem azonosak a hasonló nevű, de sokkal későbbi apokrif Pilátus-történetekkel - állítólag a császári titkos levéltárban őrizték, s azok olyan nagy hatással voltak Tiberius császárra, hogy rögvest elhatározta Jézus felvételét a római istenek közé. Szándéka csak a szenátus ellenállásán bukott meg. Josephus Flaviusz i. sz. 93 körül kiadott művében így ír a názáreti peréről: „ámbár főembereink följelentésére Pilátus keresztre feszíttette, most is hívek maradtak hozzá azok, akik addig szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent közöttük, mint ahogy Istentől küldött próféták ezt és sok más csodálatos dolgot előre megjövendöltek felőle”. atv.hu/Hetek SZENT ISTVÁN RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM saintstephencatholic.org 3705 Woodlawn Ave. Los Angeles CA 90011 Ft. THEODORE SMITH Magyarul: +949-633-1924 Angolul: +323-234-5963 Szentmise: vasárnap 10:45 Útirány: 110 Fwy-ről keletre M.L.King Blvd.-nál. Balra Main St.-nél, Jobbra 37th St.-nél az első sarokig. (Jer 31,31-34; Jnl2,20-33) A lángoló hálátlanság átokkal fizet az áldásért. Túl minden más bűnön, az ilyen hálátlanság ártatlan áldozata még jobban kényszerül arra, hogy gyűlölje az őt áldozattá tevőt. Az izzó hálátlanságnak köszönhetően a gyűlölet, úgymond, ragályos. „Minél jobb vagy, annál rosszabbul bánok veled!” Ez a hálátlanság szívtelen rémdrámájának visszatérő szövege. Ami általános törvénynek hangzik, valójában a végtelenül könyörületes Isten elleni személyes bosszú megnyilatkozása. Egy gondolkodó egyszer ezt mondta: „Az ember által elkövethető összes bűnök közül a legutálatosabb és természetellenesebb a hálátlanság, különösen a szülők irányában” (David Hume). Míg a hálátlanság szinte késztet a gyűlöletre, a hála csaknem kényszerít arra, hogy szeressük jótevőinket. A hálának köszönhetően a szeretet még ragadósabb, mint a gyűlölet. A hálaérzet megmagyarázza, hogy a szüléink szeretete miért olyan természetes. Az ő önzetlen szeretetből fakadó csodálatos ajándékaik szinte lehetetlenné teszik a gyűlöletet az odaadó szülők felé. És ha mégis lehetséges, csupán a hálátlanság képes ezt a bűnt elkövetni. Az emberi természet mellé, mely az embert a látható világ urává teszi, Isten Ádám és Éva számára még természetfölötti ajándékokat is adott, melyek az angyalokhoz hasonlóan halhatatlanná tette őket. Ám még ez sem volt elég, ezért Isten a megszentelő kegyelem révén részt adott a saját végtelen életéből is. Mindezek ellenére az izzó hálátlanság eljött a világra az eredeti bűn által. Végül a hálátlanság Noé napjaiban elárasztotta a történelmet, ezért Isten elküldte a vízözönt. Ezután Izrael Isten ’hídfőállása’ lett, ahonnét hosszas, kemény küzdelmet folytatott az emberi hálátlanság ellen. A szülők azok, akik körében a Mennyei Atya a legfőbb, a legjobban a hálátlanságtól félnek. Mint a rákfene, mely az anyagcsere rendszerünket önpusztítóvá teszi, az izzó hálátlanság az isteni gondviselést maga ellen fordítaná. Ugyanis a hálátlanság kifordítja az erkölcsi rendet, a barátot ellenséggé téve. Az izzó hálátlanság okozta, hogy az Atyaistennek a mester szerepét kellett felvennie. „Igen, jönnek napok - mondja az Úr -, amikor új szövetséget kötök Izrael házával és Júda házával ... Bensejükbe adom törvényemet, és a szívükbe írom. Én Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek. És többé nem lesz szükség rá, hogy az egyik ember a másikat, testvér a testvérét így tanítsa: Ismerd meg az Urat, mert mindnyájan ismerni fognak a legkisebbtől a legnagyobbig - mondja az tír -, mivel megbocsátom gonoszságaikat, és vétkeikre többé nem emlékezem.” A bűnök ezen határozott megbocsátása a keresztre feszítésre vonatkozik, melyről a mai evangéliumban Jézus ezt mondja: „Én meg, ha majd fölmagasztaltatom a földről, mindenkit magamhoz vonzok." Végre itt van az izzó hálátlanság ellenszere! Az Édenkertben könnyebb volt lebecsülni a kegyelmet, azt gondolva, hogy Istennek nem került semmibe, hogy azt adományozza. A Kálvária után azonban az efféle ’agytorna’ szinte lehetetlen. Egy pillantás a keresztfára elég, hogy emlékeztessen arra, mibe is került Istennek, hogy újra kegyelemben részesítsen bennünket. Ezen erős ellenszerrel élve végre Isten igazi gyermekeiként viselkedhetünk. Nem szükséges tanítani a gyermekeket, hogyan szeressék szüleiket. Ennek tudása be van írva a szívükbe. Ez a hálaadás műremeke. Szt. Pál a mindennapi életből vett példákat a hallgatói ösztönzésére. „A versenyzők valamennyien” - mondotta -, „megtartóztató életet élnek, minden tekintetben. Ők hervadó koszorúért teszik, mi pedig hervadhatatlanért” (lKor9:25). Tanulhatunk a történelemből. Az 1848-as forradalom és szabadságharc hősei készek voltak e földi hazájukért meghalni. Tehát nekünk még készebben kell tudnunk meghalni a mennyei hazánkért. Míg ma a nemzeti hőseink bátorságát ünnepeljük, mutassuk ki a hálánkat azzal, hogy a lelkűk nyugalmáért imádkozunk. Ámen! Március 25, Virágvasárnap: Passió. Az ebéd gulyásleves lángossal. Április 15-én, vasárnap ünnepeljük a Szent István templom fennállásának 90. évfordulóját. Aznap csak egy szentmise lesz de. 10 órakor magyar, német és angol nyelven (Timothy Dyer atya Theo atyával együtt). Lesz finom ebéd. Kérjük, hogy a magyar asszonyok hozzanak süteményt. A dátumok amikor ebéd után tanít Zsófia Nővér: április 22, május 20. ■ AMERIKAI ^ I
