Amerikai Magyar Hírlap, 2018 (30. évfolyam, 3-12. szám)

2018-01-19 / 3. szám

I. Los Angeles-i QuizNight a Magyar Házban Meghalt a “cimbalom Liszt Ference” Meghalt Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája - közölte Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke a Facebook-oldalán. Az 1957-ben Szolnokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cim­­balmozni. Nyolcévesen megnyerte a Magyar televízió népzenei versenyét hangszeres szólista kategóriában. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolá­ban végezte, később a Zeneakadémián Gerencsér Ferenc tanítványa volt. A legnagyobb népi együttesekkel - Buda­pesti Népi Együttes, Magyar Állami Népi Együttes, Honvéd Művészegyüttes - szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. 1974-ben szólistaként meghívót kapott II. Erzsébet angol királynő születésnapi ünnepségére a londoni Palládiumba, ahol olyan neves művészekkel lépett fel, mint Josephine Baker és Tom Jones. A kritikák “a cimbalom Liszt Ferenceként” emlegették. Tizenöt éves kora óta a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szólistája. A 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezető szólistája volt több mint 30 éven át. A zenekarral fel­lépett többek közt a lisszaboni világkiállításon, a párizsi Palais de Congressben és Hollywoodban is. 1995-ben Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel, 2001-ben Magyar Köztársasági Arany Érdem­kereszttel, 2013-ban pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2015-ben Kossuth-díjat kapott a klasszikus és cigányzenei hagyományok ápolását és népszerűsítését szolgáló, világszerte népszerű előadóművészi pályája elismeréseként. MTI Nagyon szeretik a Pappa Piát Amerikában Rendszeresen elhangzik a Fidesz nyolcéves kormányzásával kapcsolatban, hogy a látványo­san pozitív jelenségek egyike a magyar filmipar reneszánsza. Nemcsak a nemzetközi film­­fesztiválokon (ld. Deák Kristóf és Nemes Jeles László Oscarja, Enyedi Ildikó Arany Medvéje) érezni a magyar film felfutását, hanem a hazai mozikban is, ahol rég látott lelkesedéssel ültek be a nézők olyan filmekre, mint a Kincsem, A Viszkis vagy éppen a Pappa Pia. Az első öt helyezettet egymil­liónál is többen látták, a hazai filmek piaci részesedése 9 száza­lékos lett, ami az elmúlt évtizedek 3-5 százalékos stagnálása után kiemelkedő eredmény. 1. Kincsem (7,8) 2. A Viszkis (8,3) 3. Pappa Pia (6,8) 4. Testről és lélekről (8) 5. Brazilok (6,3) A listán zárójelben szerepel a film pontszáma a legnagyobb filmes adatbázisban, az IMDb-n, ahol egy tízes skálán értékelhetik a felhasználók a filmeket. A Pappa Pia az évtizedek óta Amerikában élő, az egyik legismertebb rajzfilmesnek számító Csupó Gábor musicalje. Miközben a filmet a létező összes magyar oldalon lehúzták a sárga földig, az IMDb 6,8-as pont­száma kifejezetten jónak számít. Leginkább annak köszönhetően, hogy sokan értékelték a filmet 10/10-esnek az Egyesült Államok­ból. A jelenlegi állás szerint 2147 amerikai felhasználó értékelte a filmet, átlagosan 9,2-re annak ellenére, hogy a Pappa Piát mindössze egyszer mutatták be a széles közönségnek Amerikában, a Los Angeles-i Magyar Filmfesz­tiválon. A nem amerikai felhasználók 2,6-ra pontozták a filmet. Érdemes összevetni az adatokat más népszerű magyar filmekkel: a messze a legnépszerűbb magyar filmnek számító Valami Amerika 2-re vagy éppen az Üvegtigris 2-re 10-12 év alatt 2713, illetve 3041 szavazat érkezett az IMDb-n. Az augusztusban bemutatott Pappa Piára pár hónap alatt 2919 és ebből 2147 Amerikából. Ehhez hasonló amerikai ked­vencet a top 10 2017-es magyar filmek közül egyedül a Tékaszto­rik esetében láthatunk. A szemé­lyes blog alapján készült filmet Magyarországon kívül sehol máshol nem mutatták be, mégis több mint 150 értékelés érkezett rá az Egyesült Államokból - két kivételellel kizárólag 8-asok és 10- esek. index.hu Január 19, 2018 AMERIKAI Magyar Hírlap Vénlánycsúfolással múlatták az időt a régi farsangokon A farsang időtartama minden évben változik, január 6-tól, vízkereszttől a nagyböjt kezde­téig, hamvazószerdáig tart, így alapvetően a húsvét időpontja határozza meg a tavaszváró ünnepi időszak hosszát. Idén a megszokottnál rövidebb ideig, február 13-ig fog tartani. A két egyházi ünnep közé ékelődő farsang ugyanakkor nem keresz­tény gyökerű. Ebben az időszakban elsősorban a gazdagságra, a bőségre utaló szimbólumok jelennek meg. A tipikusan farsangkor fogyasztott tápláló ételek, a zsírban sült fánk vagy éppen a kocsonya is jelképes ebből a szempontból a néprajzkutató szerint. Fontosnak tartotta elmon­dani, hogy a pogány időkből származó ünnepet az egyház korábban az „ördögök ünnepeként” tartotta számon, az ilyenkor tapasztalt kilengések miatt, ugyanakkor a vallási elöljárók hagyományosan megengedőek voltak farsang idején. Maga a farsang szavunk a német varschang szóból ered. A magyar népszokások nagy hasonlóságot mutatnak a környező országok hagyo­mányaival, nálunk ugyanakkor elsősorban a tavaszváró időszak utolsó három napja, vagy másként a „farsang farka” a legfontosabb. Egész országszerte gyakori volt, hogy maskarába öltözött csoportok járták a településeket. A sokác nemzetiség által meghonosított mohácsi busójáráshoz hasonló felvonulások azonban nem volt általánosak. A magyar nemzetiségű területeken nem fából, hanem papírból vagy bőrből készítettek maszkokat, de gyakran csak bekormozták az arcukat. Elsősorban állattak (lónak, medvének, gólyának) öltöztek be, vagy valamely mesterséget gúnyoltak ki, imitálva annak képviselőit. A medvejelmezhez kifordított bundát vagy szalmát, a gólya jelmezhez pedig csak egy fehér lepedőt és általában fából készült csattogtatható csőrt használtak. Ettől különösen féltek a lányok, mert a babona szerint aki egy ilyen gólyával kapcsolatba kerül, az könnyen „megeshet”. A farsang a tavaszvárás mellett a lakodalmak időszaka is volt. A legtöbb házasság ekkor köttetett, hiszen a megelőző adventi időszakban és a böjt idején az ünnep miatt nem tartottak esküvőket, a jó idő beköszöntével pedig a földeken való munka kötötte le az embe­reket. A lakodalom annyira megszokott volt ebben az időszakban, hogy amelyik településen mégsem tartottak valami oknál fogva, ott állakodalmat ültek, aminek az apropóját jobbára vicces magyarázatok­kal indokoltak meg. A lakodalmas időszakhoz kötődik egy manapság már igencsak durvának tűnő szokás is, a vénlánycsúfolás is. Akkoriban a 18 évesnél idősebb lányok már korosnak számítottak, így aki nem kelt el a meg­szokott ideig, az a közösség céltáblájává vált. A farsanghoz kapcsolódó bálok a 18. század második felében jelentek meg először Budapesten. 1770-től udvari bálok és nyilvá­nos farsangi bálok kerültek meghirdetésre, ekkor még mindenféle szabályozás nélkül. Rövid időn belül azonban keretek közé szorították a mulatozást. A kijelölt helyszínek mellett azt is megkötötték, hogy nem szabad jelmezben utcára menni, és tilos ijesztő és ízléstelen vagy papírból készült maskarát viselni. Ez azonban nem csorbította a pesti-budai bálozók lelkesedését, akik előszeretettel tették tiszteletüket Budán a Fehér Keresztben és a várbeli Országházban, Pesten a Hét Választóban, a Két Lámpás­ban és az Angol Királynő fogadóban, ezek voltak a legnépszerűbb mulatóhelyek akkoriban. A Pesti Vigadó elődje, a híres Redout meg­nyitója is farsangra esett. Egy korabeli lap munkatársa így tudósított az eseményről: „Álarczások számosán jöttek, szépek, rútak, világiak, szerzetesek, vígak, szótalanok, spanyol, törökök, németek; svájczi höl­gyek, halászlányok stb., magyar férjfiut nem láttam álarczásat (...) két nőcske mutatkozott bánáti magyar öltözetben arczát elálozva. És kivált ezért vala magyar a bál.” Krúdy Gyulának száz évvel későbbi visszaemlékezése alapján, 1933 farsangján „az uccák éjfél után is hangosak és népesek voltak: a mai nők éppen úgy tudnak a bál után nevetni, mint akár a háború előttiek: a fiatalemberek hangjaiban is meghallhatjuk régi kedvünket, ha jól figyelmezünk. (...) Meg kell adni ennek a boldogtalan hírű városnak, hogy a ceremóniák betartását még mindig elsőrangú köte­lességének tartja.” hirado.hu OTTO'S MAGYAR IMPORT & CSEMEGE ÜZLET CÍM: 2320 West Clark Ave., Burbank, CA 91506 Weboldal: www.HungarianDeli.com E-mail: info@HungarianDeli.com Telefon: (818)845-0433 Rendelés faxon: (818) 845-8656 ÜZLET NYITVA: Hétfőtől - Szombatig 10:30-tól 6:30-ig 2018. január 6-án, szombat este csapa­tokba rendeződve jelentek meg a játszani vágyók az Egyesült Magyar Házban. A játékot a Magyarországon nagy siker­nek örvendő kocsmakvízek alapján és szabályai szerint tartottuk meg. A játék - mint a neve is mutatja - alapvetően egy kvízjáték, amit jellemzően bárokban, kávézókban, pubokban tar­tanak minden héten, és a Magyarországon népszerű kvízjátékokkal szemben nem egyéni játékosok nevezhetnek, hanem csapatok versenyeznek egymással. A kvízjáték két fordulóból áll, a két forduló között Villámkérdés körrel. A kérdéseket a legkülönfélébb témákból állítottuk össze a történelem, alapműveltség, popkultúra, fdmtörténet, sport, sorozatok/rajzfilmek, irodalom, földrajz, informatika, gazdaság stb. területeiről. A kvíz végén a két fordulóban legtöbb pontot szerzett két csapat - a Vadrózsák és az Unicum csapata - között egy min­dent eldöntő tippelős kérdés után végül a Vadrózsák diadalmaskodtak. A nyerte­seknek gratulálunk, a többi csapatot pedig váijuk egy visszavágóra, hiszen a visszajel­zések azt mutatták, hogy egy igazán hangulatos és izgalmas estét töltöttünk el együtt az Egyesült Magyar Házban! Szöveg és képek: Indri Dániel, KCSP ösztöndíjas

Next

/
Oldalképek
Tartalom