Amerikai Magyar Hírlap, 2017 (29. évfolyam, 1-50. szám)
2017-03-03 / 9. szám
200 éve született Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából március 2-án kezdődik az Arany János emlékév. A költő életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt. Arany elsősorban epikus költőnek tartotta magát, de költészetének - a méltán népszerű és halhatatlan Tolditól eltekintve - elsősorban lírai része érvényes ma és hordoz az utókor számára is üzenetet. Költői eszmélésének ideje a reformkor, kibontakozásának, egyéni hangjának kialakulása az 1848-49-es szabadságharc idejére esett. « Depressziója, költői erejének elapadása az önkényuralom időszakában csúcsosodott ki, második alkotói korszaka az 1850-es és 1860-as évek fordulóján a nemzeti remények újraéledésével indult, míg időskori rezignációja az 1867-es kiegyezés utáni korhoz kapcsolható. Lírájában és kisepikájában - balladáiban - pontosan követhetők a kor és az egyéni élet párhuzamai. Szeretett lányának korai halála miatt 1865 és 1876 között csak kevés verse született. A kiegyezésért nem lelkesedett, a neki adott királyi kitüntetést csak Eötvös József külön kérésére fogadta el, és ezzel kapcsolatban számos gúnyverset írt önmagáról. Élete utolsó évtizedében egyre rezignáltabb lett, majd hivatalainak elhagyása után a Margitszigeten írta meg utolsó nagy ciklusát, az Őszikéket. Akkori balladái a lelkiismeret drámáit vetítik elénk, a Vörös Rébék, a Tetemre hívás, az Éjféli párbaj, a Hídavatás, a Tengeri-hántás, Az ünneprontók című versek mindegyike “tragédia dalban elbeszélve” - Greguss Ágost esztéta meghatározása szerint. A költő 1882. október 22-én halt meg Budapesten. Öregkori lírája legalább ilyen jelentős, az Epilógus, a Vásárban, A tölgyek alatt, az Ének a pesti ligetről az idős ember örömeit és gondjait, egy megnyugvó lélek emlékezését tárják az olvasó elé. 1995-ben a Magyar írószövetség Arany János Alapítvány megalapította a nevét viselő díjat, amelyet 1996-ban adtak át először. 2016-ban az Országgyűlés a költő születésének 200. évfordulója alkalmából Arany János-emlékévvé nyilvánította 2017-et, az évfordulóra a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki. hirado.hu Elhunyt Berek Katalin, a nemzet színésze Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Berek Katalin érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze. Hetven évig volt a színpadon, szívroham és agyvérzés után is visszatért. Berek Katalin 1930. október 7-én született szegény makói családban, a város árvaházában nőtt fel. Nyolcévesen a szegedi színházban játszott gyermekszínészként, és tizenöt évesen már tudta, hogy színésznő lesz. A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. Diplomáját kézhez véve 1952-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, az ország első társulatának tizennyolc évig volt a tagja. 1985-ben Győrbe ment, ahol elhalmozták szerepekkel, minden műfajban kipróbálhatta magát. Még a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett Cecíliáját is eljátszhatta, Madách Tragédiájában nő létére ő volt Lucifer. 1991-ben a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, ahol megkapta Orbánné parádés szerepét Örkény Macskajáték című drámájában. Sokat dolgozott, nem kímélte magát, még akkor sem, amikor egy szívroham képében megérkezett az első figyelmeztető jel. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott. Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, beszélni nem tudott, egy ideig nem is látott. Az orvosok nem sok jóval biztatták, azt mondták, hogy többé nem fog tudni járni, beszélni, de ő emberfeletti erőfeszítéssel mindkettőt megtanulta újra. Előbb csak magában szavalt verseket, majd hangosan olvasott, járni úgy tanult, hogy ötödik emeleti lakásából lifttel lement a földszintre, hogy gyalog visszalépcsőzzön. Fokozatosan a színpadra is visszatért: betegsége után egy évvel egy szöveg nélküli szerepben, az esztergomi várszínház A szentek kútja című előadásában néma koldusasszonyként lépett színpadra, majd Lorca Vérnász című drámájában kapott tizenöt mondatos szerepet az Új Színházban. Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan érvényesült, gyakran mondott verseket, legtöbbször József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit. A „színészkirály” Latinovits Zoltán letérdelt és kezet csókolt neki, miután hallotta előadásában Nagy László Menyegző című költeményét. A színésznőnek irodalmi lemezei is megjelentek, a Sebő együttessel Játszani is engedd címmel közös zenei albumot adott ki, zenés-verses műsorukkal együtt járták az országot. Több filmben is játszott (Kis Katalin házassága, 1950; Égi madár, 1957; Próféta voltál, szívem, 1968; Örökbefogadás, 1975). Az István, a király című rockopera bemutatóján, 1983-ban a címszereplő anyját, Saroltot alakította. Egyik utolsó filmes munkája a Sacra Corona című történelmi dráma volt 2001-ben. Berek Kati művészete elismeréseként két alkalommal is megkapta a Jászai Mari-díjat (1957, 1963). 1973- ban a szép magyar beszédért odaítélt Kazinczy-díjjal tüntették ki. 1970-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, 2000 augusztusában a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett. 2007-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja, a következő évben Budapest díszpolgára lett. Tájkép magammal címmel 2004-ben életrajzi kötete jelent meg. mno.hu Magyarul is ki kell írni Kolozsvár nevét Az elsőfokú romániai bírósági ítélet szerint ki kell helyezni a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblát. A Kolozs megyei törvényszék meghozott elsőfokú ítélete szerint magyar nyelven is ki kell írni Kolozsvár nevét a város bejáratainál. Az ítélet kivonatát a kolozsvári táblabíróság portálján hozták nyilvánosságra. A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, de a perhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott. Szőcs Sándor, az egyesület elnöke az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy igazságos döntés született. Hozzátette, nagyon megküzdöttek a kedvező ítéletért. A kolozsvári polgármesteri hivatal szóvivője a Mediafax hírügynökségnek elmondta: mindenképpen fellebbeznek az ítélet ellen. MTI í'-------------------------------------\ Fizessen elő On is az Amerikai Magyar Hírlapra! Előfizetésével ezen a módon is hozzájárul a magyar nyelv és a magyar kultúra fennmaradásához. V______________________________> HUNGARIAN CULTURAL ALLIANCE - MAGTÁR RENDEZVÉNYEI 1827 S. Hope Street, Los Angeles, CA 90015, 213.670.0077 www.hungarianculturalalliance.org info@hungarianculturalalliance.org Március 11, szombat este 7 órától Piánóbár Fűzi Gabi bácsival Március 12, vasárnap, családi nap Március 18, megemlékezés március 15-re, egész napos rendezvény, este 7 órától Őseink nyomán koncert A Hungarian Cultural Alliance - Magtár részére pénzadományt lehet küldeni a következő címre: Hungarian Cultural Alliance, P.O. Box 151484, Los Angeles CA 90015. Kiállítással emlékeznek a székely himnusz szerzőjére Csanády Györgyre, a székely himnusz szerzőjére emlékeztek tegnap Székelyudvarhelyen, születésének 122. évfordulója alkalmából. Bár a székely himnusz 2007-től hivatalosan is a régió himnusza, Csanády György nevét sem utca, sem tér nem viseli, és munkásságáról is méltatlanul keveset tudunk. Ezen szeretnének változtatni a következő években Székelyudvarhelyen. Csanády György emlékét ma mindössze a szülőházán elhelyezett tábla, illetve a sírja fölött álló kopjafa őrzi, sem utcát, sem teret nem neveztek el róla Székelyudvarhelyen. A Haáz Rezső Múzeumban azonban mintegy 60, hozzá köthető tárgyra vigyáznak. A gyűjtemény az utódok jóvoltából került nemrég a múzeum gondozásába. Verseskötetei, kéziratai, írótáblája mellett a borotvájától kezdve, az asztalilámpáján, dohányzóeszközein, óráin át az első világháborús egyenruha gombjáig, számtalan személyes tárgyat tartalmaz a gyűjtemény. Csanády György 1895-ben született Székelyudvarhelyen, 1913-ban az itteni Református Kollégiumban érettségizett, majd a budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet. 1921-ben ötödmagával megalakítja a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét, és ekkor írja meg a székely himnuszt is. Néhány évvel Trianon után Magyarországra költözik, sokáig rádiós szerkesztőként dolgozik, és több verseskötete jelenik meg. Több mint három évtizeddel 1952-es halála után, végakaratának megfelelően, hamvait végül a Farkasréti temetőből a székelyudvarhelyi református sírkertben helyezték el. Szégyen, de mi sem ismerjük Csanádynak a munkásságát. Sokáig volt a Kossuth Rádió szerkesztője, jelentek meg verseskötetei, nem ismerjük a verseit, nem volt kiadva egyetlenegy verseskötete sem 1945 után, tehát nem tudunk sok mindent Csanádyról, az igazi Csanádyt még nem ismerjük. Jó volna megismerni! - nyilatkozta Balázs Árpád író-szerkesztő. A székely ember a Csanády verset azért emelte himusszá, mert a székely himnuszban, ebben a versben benne van Trianon fájdalma. Ezt a költő akkor fiatalon átélte, és megélte, és megírta számunkra 1921-ben, és utána Mihalik Kálmán zeneszerző megzenésítette, és igazi reneszánszát 1945 után éli, amikor a szocializmusban betiltották. Túdjuk, hogy a tiltott gyümölcs mindig édesebb, mint a többi, és a székely himnuszt mindig énekeltük a szocializmus alatt, pláné ott, ahol tiltották - mondta Balázs Árpád. 2010 óta a Székely Nemzeti Tanács, a Történelmi Vitézi Rend, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Balázs Ferenc Dalegylet minden év február 23-án a székely himnusz eléneklésével, ünnepi műsorral és sírjának megkoszorúzásával emlékezik a nagy előd születésnapjára. A néhány strófa a néma ellenállást jelentette. A művet 2009-ben a Székelyudvarhelyen tartott Székely Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld himnuszává nyilvánította. Énekeljük nemzeti ünnepeinken, évfordulókon, megemlékezéseken, templomokban és tereken a Himnusszal és a Szózattal együtt - jegyezte meg Bíró Edit pedagógus. Ha minden a tervek szerint halad, Csanády György személyes tárgyaiból már idén tárlat nyílhat Székelyudvarhelyen, s remélhetőleg hamarosan versesköteteit is újra kiadják, hirado.hu Halottmosdatóként dolgozik New Yorkban a Saul fia főszereplője Röhrig Géza, az Oscar-díjat kapott Saul fia főszereplője Vujity Tvrtkónak mondta el, hogy még mindig egy temetkezési vállalatnál dolgozik New Yorkban. Azt mondta, hogy ha gazdag lenne, akkor sem csinálna mást, a halottmosdatás számára a megtisztulást jelenti. “Amikor egy műanyag zsákról lehúzod a cipzárt, és előtted van egy emberi test, a testet nem lehet vádolni semmiért. Ahogy egy újszülöttet meg kell mosni, úgy egy halottnak is jár ez” - magyarázta. A gyors siker ellenére gyorsan rájött, hogy nem lesz színész belőle, és nem is akar 10-20 percre akciófilmekben feltűnni, mert ez méltatlan lenne a Saul fiához, hvg.hu (ü Március 3, 2017 AMERIKAI Hfagyar Hírlap
