Amerikai Magyar Hírlap, 2017 (29. évfolyam, 1-50. szám)

2017-09-22 / 36. szám

Eltemették Budapesten Oláh György Nobel-díjas tudóst A 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa életének 90. évében hunyt el március 8-án Be­verly Hillsben, végakaratának megfelelően hamvait Budapesten helyezik örök nyugalomra, a temetést a Nemzeti Örökség Intézete szervezte. A Fiumei úti sírkert akadémiai parcellájában katolikus szertartás keretében helyezték örök nyugalomra. A szertartást Jeleníts István piarista szerzetes, Széchenyi-díjas teológus-irodalomtörténész vezette, aki úgy fogalmazott: Oláh György az igazság munkásaként, tiszta lélekkel alkotott. A család nevében Lasetzky Frigyes mondott búcsúbeszédet a ravatalnál. Úgy tudta végigjárni emelt fővel a tudo­mányos pálya útját, hogy közben nem kellett rossz emberek szolgálatába szegődnie, és mindvégig a világ megbecsülése vette körül - fűzte hozzá. Céltudatos és mértéktartó ember volt, szabadidejében is kémiával foglalkozott. Úgy vélte, Magyarország­nak nincsenek ásványi kincsei, ezért az oktatásba érdemes fektetnie, mert abban nagy energiák rejlenek - mondta. Kiemelte azt is: Oláh György mindvégig hálás volt Magyarországnak, ahol a tudomány alapjait megszerezte, az Egyesült Államokat pedig második hazájaként szerette. Figyelte és segítette az oda került magyarokat. Nemcsak a nagy magyar tudósok, de a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét. Hajlíthatat­­lan jellemű ember volt, aki mindig a saját útját járta és erről soha nem hagyta magát letéríteni - mondta a Orbán Viktor miniszterelnök Oláh György kémikus temetésén. “Amikor felért a tudományos világ tetejére és Nobel-díjat kapott, ezt a világ­raszóló elismerést is a helyén és a nagy jellemre valló alázattal kezelte. Pályája csúcsán is ugyanaz a nyílt szívű, közvetlen, munkájának és családjának élő ember maradt, az a kémikus, aki a régi alkimis­ták szenvedélyével, örökös kíváncsiságával kutatja az univerzum működésének örök törvényeit” - hangsúlyozta Orbán Viktor a Fiumei úti sírkertben, az akadémiai parcel­lánál mondott búcsúztató beszédében. A kormányfő kiemelte: Oláh György a szeretet, a barátság és a hivatás erős kötésére bízta egész életét. Felidézte, hogy °rban V,ktor miniszterelnök beszedet mondott Oláh 1956 kegyetlen telén az ő lába alól is kisza- Gvör^ temetésén a Fiumei úti sírkertben, ladt egy ország, sőt az országgal együtt egy már sikeres tudományos pálya is. “Ekkor új kötelékeket vállalt, a régieket hűségesen megőrizte és ment tovább a maga útján. Minél maga­sabbra jutott a tudományos pályán, annál nagyobb büszkeséggel töltötte el, hogy ő is erről a rejtélyes marsi kolóniáról indult, akárcsak néhány évtizeddel korábban Wigner Jenő, Szilárd Leó vagy Teller Ede. Mi ma­gyarok pedig mindig úgy gondoltunk rá és úgy gondolunk rá ma is, mint aki egy volt közülünk” - jelentette ki Orbán Viktor. * A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oláh György a magyarok azon szűkebb köréhez tartott, akinek életútja és tudományos pályafutása a magyar nemzet legszebb jellemvonásait tükrözte vissza, vagyis csak tehetségünk, tudásunk, életrevalóságunk, élni akarásunk tarthat bennünket a zavaros világ felszínén. “Azt remélte, amit a régi nagyok, hogy létrehozhat az egész emberiség számára valami hasznosat, neme­set és értékeset. A tudományos világ csúcsán, az angolszász szellemi élet elismert embereként is megmaradt igaz magyar hazafinak, intézete minden tehetséges magyar vegyész előtt nyitva, állt, még a Nobel-díjért kapott jutalmának jelentős részét is arra fordította, hogy itthon egy új kémiai díjat alapítson” - fejtette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor Oláh György ránk hagyományozott testamentumát elfogadva elmondta, hogy a jövő titka a jó oktatás és “ebben a szellemben ültessük el a következő nemzetek szívébe a tudományos kutatás szenve­délyét, úgy, ahogy professzor úr ezt egész életében képviselte”. Lovász László, a Magyar Tüdományos Akadémia (MTA) elnöke a Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus ravatalánál elmondta, a konvenciókat elvető gondolkodásával, egyéni megközelítéseivel mindig a kémia újabb területeit kutatta. Hozzátette: Oláh György az úttörők és az újítók közé tartozott, a szerves kémia kiemelkedő óriása volt. Miután megkapta a Nobel-díjat, sokat foglalkozott napjaink fontos kérdésével, a csökkenő fosszilis energiaforrások helyettesítési lehetőségeivel és a légkör növekvő szén-dioxid koncentrációjának veszélyes következményeivel - hangsúlyozta az MTA elnöke, aki szerint erre nyújt megoldást az Oláh György által kidolgozott metanolgazdaság koncepciója, amely a légkör szén-dioxidjának befogásának és metanollá alakí­tásán alapul. Amerikai magyarnak vallotta magát, mély érdeklődést tanúsított a magyar tudományos és kulturá­lis élet iránt. Mindig önzetlen segítője volt a hazai kémikus társadalomnak. Díjat hozott létre a fiatal magyar kutatók elismerésére, posztdoktori ösztöndíjakkal segítette tanulmányaikat - mondta Lovász László. A múlt század egyik legmeghatározóbb kémikusa Budapesten született 1927. május 22-én. A Piarista Gimnáziumban tett szert humanista alapműveltségre, sajátította el a latin, francia és német nyelvet. A Buda­pesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán tanult, elsősorban a szerves kémia, a fluorvegyületek érde­kelték. 1949-ben szerezte meg diplomáját, akkor vette feleségül laboratóriumi munkatársát, Lengyel Juditot. 1954-től 1956-ig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese volt. Nevéhez fűződik a magyarországi műanyagipari kutatás és gyártás megalapozása, akkor kezdte meg a szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására irányuló kutatásait. 1990-ben a Magyar Tüdományos Akadémia tiszteleti tagjává választották, tagja volt egyebek közt az Egyesült Államok Tüdományos Akadémiájának, díszdoktora egykori budapesti egyetemének. 2001-ben Corvin-lánccal, 2002-ben Bolyai-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csil­laggal kitüntetéssel ismerték el, 2011-ben Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki. Emellett az Alexander von Humboldt-díj (1979), az Amerikai Kémikusok Intézetének díja (1993), a Magyarság Hírnevéért Díj (1997), a Klebelsberg Kunó-díj (2003), a Priestley-érem (2005) és a Budapest díszpolgára (2006) cím birtokosa volt. Hozzávetőleg 1100 tudományos publikáció, 15 monográfia szerzője volt, nevéhez mintegy száz szabadalom fűződik. Alapítója volt a Magyarország Barátai Egyesületnek, és egész életében hangsúlyozta a fiatal tehetségek felkarolásának fontosságát. Oláh György 2017. március 8-án halt meg Beverly Hills-i otthonában, hirado.hu Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett 110 éves lett Elza néni, aki megmentette Soros György anyját Száztizedik szüle­tésnapját ünnepelte hétfőn Brandeisz Elza, aki a holokauszt idején élete kockáztatásával mentett zsidókat, ezért 1995-ben az izraeli Yad Vasem Intézet Világ igaza díjjal tün­tette ki. A Bors azt írja: Soros György édes­anyja, Szűcs Erzsébet is neki köszönheti az életét. Amikor a háború idején Erzsébetet keresték a csendőrök, ő Brandeisz Elza balatonalmádi nyaralójában húzta meg magát. Ott a két nő összebarátkozott, vitor­lázni jártak és nagyokat beszélgettek. Meglátogatta őket az akkor tizenéves Soros György is, később ő is ott lakott egy ideig. Ha a szomszédok rosszindulatúak lettek volna, végünk van, mondta korábban Brandeisz Elza a Kisalföldnek. Később négyszer járt is Soroséknál az Egyesült Államokban. Az evangélikus vallású Brandeisz Elza aktív éveiben tánctanárként dolgozott, mozgásművészetet tanított. A művészi tornában ma is tanítják a róla elnevezett speciális fordulatot, a Brandeisz-ugrást. Soros György később Brandeisz Elza kérésére támogatta százmillió forinttal Balatonalmádiban a Vörösberényi Általános Iskola felújítását. Ahogy az üzletember korábban a Heteknek mondta: “Ő kért meg rá, hogy segítsek az építésben, és iránta való hálámból adtam a pénzt. Az avatásra is miatta mentem el. Ez az egész iskolaépítés Brandeisz Elzáról szólt.” index.hu Három testvér, egy közös pont: a magyar népzene Török Testvérek koncert a Los Angeles-i Egyesült Magyar Házban 2017. szeptember 8-án a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház közönsége élvezhette a Török Testvérek egyedülálló és hiánypótló koncertjét. Tilla, Flóra és Ádám augusztus óta járják az Egyesült Államokat, fellépve Miamitól kezdve Cleve­­landen át egészen Chicagóig, egyik állomásuk az Egyesült Magyar Ház volt Los Angeles­ben. A Török Testvérek zenei repertoárja felöleli a magyar népzene széles skáláját a Dunántúltól Erdélyig. Fontos számukra az előadói változatosság, ezért a vonós hangszereken kívül moldvai kaval, tilinka, koboz, gyi­­mesi ütőgardon és a török néphagyományból ismert száz is megszólal előadásaikon. A bartóki szellemiség jegyében a magyar népzene mel­lett a szomszéd népek népzenéjének megismerését és megismertetését is szem előtt tartják. Főként a délszláv énekes hagyományból és a magyarországi románság zenéjéből szemezgetnek. Nemcsak a megjelentek élvezték a koncertet, hanem a testvérek is felejthetetlen élményről számoltak be. Az este megkoronázásaként a több mint 50 éve fennálló Kárpátok Néptáncegyüttes is bemutatkozott, majd közös táncra invitálták a résztvevőket, melyhez a „talpalávalót” természetesen a Török Testvérek szolgáltatták. Bízunk benne, hogy hamarosan ismét üdvözölhetjük őket az an­gyalok városában, hiszen elköteleződésük népzenei hagyományaink megőrzésében és terjesztésében példaértékű, lelkesedésük pedig irigy­­lésre méltó1 Inon Dániel, Körösi Csorna program ösztöndíjas Fizessen, elő Ön is az Amerikai Magyar Hírlapra! Kifizetésével ezen a módon is hozzájárul a magyar nyelv és a magyar kultúra fenn maradásához. Szeptember 22,2017

Next

/
Oldalképek
Tartalom