Amerikai Magyar Hírlap, 2017 (29. évfolyam, 1-50. szám)
2017-09-15 / 35. szám
Az istenné válás küszöbén A Sapiens után megjelent Yuval Noah Harari izraeli történész újabb szenzációs könyve: a Homo Deus. Ebben kifejti, hogy miután az emberiség legyőzte a három legnagyobb bajt, a háborút, az éhínséget és a járványokat, most azon van, hogy halhatatlan legyen, istenemberré váljon. A háború, az éhínség és a járványok korábban az emberek kikerülhetetlen istencsapásoknak tekintették, mára elértük, hogy rajtunk múlik, bekövetkeznek-e. És ha mégis kitör a háború, és ha még mindig tömegek éheznek, az a mi tévedéseinknek, rossz politikánknak tulajdonítható. Vagy elrontottunk valamit, vagy a tudomány még nem tart ott, hogy megtalálja például a rák ellenszerét. De biztosak vagyunk benne, hogy ez csak idő kérdése, és hamarosan úrrá leszünk rajta. „2014-ben több mint 2,1 milliárd ember volt túlsúlyos, szemben a 850 millió alultáplálttal. 2012-ben világszerte nagyjából 56 millió ember halt meg; ebből 620 ezerrel végzett emberi erőszak - 120 ezer vesztette életét háborúban, 500 ezer bűncselekmény következtében. Ezzel szemben 800 ezren követtek el öngyilkosságot, és másfél millióan haltak meg cukorbetegségben. A cukor mára veszedelmesebbé vált a puskapornál. A történelem során először többen halnak bele abba, hogy túl sokat esznek, mint abba, hogy túl keveset. Az átlagember halálát ma sokkal nagyobb valószínűséggel okozza a mértéktelen zabálás és a Coca-Cola, mint az aszály, az ebola vagy az al-Kaida támadása.” „Komolyabb járványok csak abban az esetben fenyegetik a jövőben az emberiséget, ha maga az emberiség hozza létre őket valamilyen kegyetlen ideológia szolgálatában. Annak a kornak, amikor tehetetlenek voltunk a természetes járványokkal szemben, jó eséllyel vége. De lehet, hogy egyszer még visszasírjuk.” (Ezek a szövegek - mint ahogy a továbbiak is - a Homo Deusból és egy Hararival készült Spiegel-interjúból származnak.) A háborúk - ezt már most kezdjük érezni - a kiberhadviselés formáját fogják ölteni. Nem tulajdonít Harari különösebb fontosságot a terrorizmusnak sem: „Míg 2010-ben az elhízás és az azzal összefüggő betegségek mintegy hárommillió emberrel végeztek, a terroristák összesen 7697 embert öltek meg világszerte.” A Homo sapiens korábban már legyőzte a természet erőit, és a legerősebb élőlény lévén biotikus holokausztot visz végbe; először direkt, majd közvetett módon (a természeti környezet tönkretételével) kiirtotta a többi élőlény tetemes hányadát. Most pedig olyan helyzetbe került, mint a tűzoltó egy tűz nélküli világban - szól Harari szemléletes hasonlata. Mit kezdjünk magunkkal? A kérdés filozofikus, mert a létrehozottkialakult technológiák kijelölik a további fejlődés (fejlődés? - inkább mondjunk változást) útját. Az az okoskodás, hogy etikai és humánus okok miatt ezt és ezt ne tegyük, ezzel és ezzel a lehetőséggel ne éljünk, merőben elméleti lehetőség marad. Madách másfél száz éve írt szavai örök érvényűek: „Az ember ezt ha egykor ellesi, vegykonyhájában szintén megteszi. ” A már létrejött technológiákat a Homo sapiens alkalmazni is fogja. A Homo sapiens - amióta beszél és gondolkodik - „a kulturális evolúció gyorsforgalmi sávján halad, miközben a többi élőlény a genetikai evolúció forgalmi dugóiban toporog; az emberi történelem kikiáltotta függetlenségét a biológiától”. Vagy mint ahogy Ray Kurzweil fogalmaz: az emberiség meghaladja a biológiát. Az informatika, a digitális technika, a nanotechnológia fejlődésének és a DNS feltérképezésének következtében a műszaki fejlődés exponenciálisan felgyorsul, és az ember letér a biológiai evolúció pályájáról. A feladat tehát most a megistenülés, amelynek Harari három útját vázolja föl. A biotechnológia és a génszerkesztés révén szinte tetszés szerinti tulajdonságokkal láthatjuk el magunkat, és meghosszabbíthatjuk az életet. A másik út a bionika: az organikus élet és a szervetlen szerkezetek, készülékek összeolvadása. Szuperemberek, kiborgok leszünk. A harmadik pedig: nem organikus lényeket hozunk létre, intelligens szoftvereket, mesterséges intelligenciát. A mai gazdaság fő termékei az autók, a textíliák és az élelmiszerek. A XXI. században testeket, agyat, tudatot és mesterséges életet fogunk „gyártani”. Hiába okoz majd a génszerkesztés beláthatatlan etikai problémákat. Az ember az új technológiákkal lejtőre kerül, ahol nincs megállás, a gyógyítás és a fejlesztés közötti határvonal betarthatatlan lesz. Először csak a rendellenességek kiküszöbölésére használja (miért szülessenek gyermekek súlyos, örökletes betegségekkel?), de aztán nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy ha lehetséges, miért ne tökéletesítse az egészségesek különféle adottságait is. „A szexuális reprodukció lutri. Akkor miért ne nyúlnánk bele egy kicsit ebbe a lutriba? Termékenyítsünk meg több petesejtet, és válasszuk ki azt, amelyik a gének legjobb kombinációjával rendelkezik.” Már ma eljutottunk a „háromszülős” lombikbébiig. (Amikor a petesejt egy mitokondriális hibáját harmadik „szülő” petesejtjéből átültetett génnel korrigálják.) Az eljárást Amerikában tiltják, de Angliában engedik. így jutunk majd el lépésről lépésre a „genetikai gyerekkatalógusig”. Hiába félünk a mesterséges intelligenciától; amikor a szoftverek képesek lesznek saját magukat fejleszteni (már most azok), kicsúszik a kezünkből irányíthatóságuk; a Szilícium-völgyben minden nagy cég gőzerővel ezen dolgozik. A kiborggá válás előjele pedig, amikor a villamoson elvétve látni olyan fiatalt, akinek füléből nem lóg ki vezeték, és nem az okostelefonját babrálja. A nagy világvallások úgy tartják, hogy létünk értelme túlvilági sorsunktól függ, ezért a halált a világ létfontosságú és pozitív részének tekintik. De „a modern tudomány és kultúra egészen másképp tekint az életre és a halálra. Nem metafizikai rejtélyt, és főleg nem az élet értelmének forrását látja a halálban. A modern ember számára a halál megoldható és megoldandó technikai probléma.” Az új helyzet tehát óriási kísértést jelent az emberiségnek, amelyhez szörnyű veszély is társul. „Előttünk a mindenhatóság, szinte karnyújtásnyira, alattunk azonban ott ásít a tökéletes semmi. A gyakorlatban a modern élet a hatalom szakadatlan hajszolásából áll egy értelem nélküli univerzumban. A modern kultúra a legerősebb, amely a történelemben valaha létezett, és megállás nélkül kutat, feltalál, felfedez és gyarapszik. Ugyanakkor nagyobb egzisztenciális félelem hatja át, mint korábban bármelyik másik kultúrát.” De nem mindenkiből lesz szuperintelligens kiborg. És akkor mi lesz a hús-vér Homo sapiens sorsa? Máshogy fog-e bánni vele a Homo Deus, mint ahogy a sapiens az őt körülvevő élőlényekkel? Ha a társas életre teremtett, de ma égbekiáltóan borzalmas, ipari körülmények között tartott tyúkok, szarvasmarhák és sertések szörnyű életére gondolunk, nem sok jót remélhetünk. Esetleg úgy mutogatja majd a Homo Deus az elődjét az állatkertekben, mint mi most a majmokat? A korábban hivatkozott Madách idézet így folytatódik: „Te nagy konyhádba helyzéd embered, / S Tom Herskovits, Broker Thomas Herskovits Insurance Agency • Auto (Liability + Comp + Coll.) • Home • Health • Life Ha velem beszélsz, ne gondolj biztosításra, de ha biztosításra gondolsz, beszélj velem! 14640 Victory Blvd., Suite 217, Van Nuys, CA 91411 Telefon: (818) 782-7466 * Fax: (818) 782-7480 E-mail: belze2@aol.com Website: www.theinsurancedudes.com elnézed néki, hogy kontárkodik, / Kotyvaszt, s magát istennek képzeli.” Úgy tűnik, a Lucifer szájába adott szavakból, e költői vízióból néhány évtizeden belül valóság lesz. KISS KAROLY mno.hu Fizessen elő On is az Amerikai Magyar Hírlapra! Előfizetésével ezen a módon is hozzájárul a magyar nyelv és a magyar kultúra fennmaradásához. v_______________________y Történelmi jelentőségű immunterápiát engedélyeztek Történelmi jelentőségűnek nevezett immunterápiát engedélyezett a leukémia egyik fajtájának gyógyítására az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) - írja az MTI. Az élő gyógyszernek is nevezett új immunterápia lényege, hogy a betegből vérvétel segítségével nyert T-sejteket, az immunsejtek egyik fajtáját génmódosítás révén mesterségesen létrehozott felismerő receptorral (kiméra antigén receptor, CAR) látják el, és visszajuttatják a páciensbe. Az egyébként vírusokkal fertőzött sejtek elpusztítására szolgáló T-sejtek a receptorok segítségével felismerik és megsemmisítik a rákos sejteket, és a szervezetben szaporodásnak indulva hosszú időn, akár hónapokon, éveken át képesek harcolni a rosszindulatú sejtek ellen. A módszer szakemberek szerint teljesen eltér az eddig alkalmazott immunterápiás gyógyszerektől. A páciensek saját sejtjeinek újraprogramozásával új határt léptünk át az orvostudományban - mondta Scott Gottlieb, az FDA főigazgatója. Figyelemre méltó módszernek nevezte az engedélyezett eljárást Mikkael Sekeres, az Amerikai Hematológiai Társaság képviselője is, de azért figyelmeztetett, hogy a módszer nem csodaszer. A Kymriah nevű terápiát a gyerekkori B-sejtes akut limfoid leukémia (ALL) kezelésére szánják, 25 éves korig lesz elérhető - az év végére már 32 egészségügyi központban szerte az Egyesült Államokban - visszaesőknek vagy olyan betegeknek, akiknél más kezelés nem bizonyul hatásosnak. Amerikában évente több mint háromezer gyerek és fiatal betegszik meg akut limfoid leukémiában, és bár többségük túléli, 15 százalékuk visszaesik. A Novartis gyógyszergyár és a Pennsylvania Egyetem kutatólaboratóriuma által kidolgozott sejtterápia meglehetősen költséges, 475 ezer dollárba (122 millió forintba) kerül - bár az egyes pácienseknél alkalmazott csontvelő-átültetés félmillió dollárnál is drágább. Az egyik kulcsfontosságú, 63 beteggel végzett klinikai kísérlet során a résztvevők 83 százalékánál mutatkozott javulás a CAR T- sejteknek köszönhetően. A kezelés sikerének tartóssága egyelőre bizonytalan - néhány páciens állapotában visszaesés következett be pár hónappal később -, de még így is nagyobb arányban léptek a javulás útjára a betegek, mint más eljárásoknál. Az elsőként kezelt gyerek, egy már-már haldokló kislány öt éve rákmentes, index.hu A minőségi kapcsolataink hosszabbítják az életünket Az ember társas lény, és bármennyire is szeretünk egyedül lenni, szeretteink nélkül nagyon üres lenne az életünk. Egy új tanulmány pedig arra is rávilágított, hogy a mély, közeli kapcsolatok még a betegségektől is képesek megvédeni minket. Az Amerikai Pszichológiai Társaság tanulmányában több kutatás eredményét vették alapul, és arra jutottak, hogy a magányosság egészségügyi problémák kialakulásához vezethet, sőt akár korai halálozáshoz is. A negatív hatások már egészen csecsemőkortól jelentkezhetnek. A társas kapcsolatok hiánya miatt elhízásos megbetegedések, szívkoszorúér-problémák, magas vérnyomás és szívinfarktus alakulhat ki. A tanulmány által említett egyik kutatás - amelyet a Brigham Young University végzett - rávilágít, hogy a minőségi kapcsolatokkal rendelkező embereknél, akik szociálisan stabilan érzik magukat, alacsonyabb az idő előtti halálozási ráta. Ezzel szemben a szociális elszigeteltség, a magányosság és a zűrös, feszült emberi kapcsolatok magasfokú kockázati tényezők egészségi állapotunkra nézve. Egy másik kutatás, amelyet a Northwestern University munkatársai végeztek, a kapcsolatok gyermekekre gyakorolt hatását vizsgálta. E szerint az érzelmileg erős kapcsolatok miatt a gyermek biztonságban érzi magát, és végső soron sokkal jobb általános egészségnek örvend - ez pedig már egészen csecsemőkortól megfigyelhető, ridikul.hu Meglepő eredményt hozott, hogy mi van a csapvízben Láthatatlan, mikroméretű műanyag rostok szennyezik a városi csapvíz 83 százalékát világszerte, a szennyezés az Egyesült Államokban eléri a 92 százalékot, míg Európában 72 százalékos. A tényfeltáró újságírással foglalkozó, amerikai központú Orb csoport korábban nem ismert műanyag szennyezést talált a városi csapvízben világszerte. A csoport beszámolója szerint a kutatás, amelyet egy közegészségügyi szakember vezetett a Minnesotai Egyetemről, kimutatta, hogy „az amerikai Capitolium termeinek csapjaitól az ugandai Viktória-tó partjáig nők, gyerekek, férfiak és kisbabák isznak műanyagot minden pohár vízzel”. Az öt földrészen begyűjtött minták 83 százalékában jelen voltak a műanyag mikrorostok. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint a csapvíz műanyagokkal való szennyezettségéről szóló jelentés rámutat, hogy „a műanyag szennyezés már abszolút mindent elért”. „Tudjuk, hogy a műanyag visszatér hozzánk a táplálékláncon keresztül. És most már azt is, hogy az ivóvizünkön keresztül is. Van ebből kiút?” - idézte az Orb-jelentés a Nobel-békedíjas Muhammad Junusz bangladesi közgazdászt, aki a megalapította a mikrohitelező Grameen Bankot, amely a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is nyújt kölcsönöket. A világtengerekben lebegő mikroméretű műanyag jelenlétét már több kutatás is kimutatta, az ivóvíz műanyagtartalmát azonban első ízben vizsgálták. Az Orb-jelentés egyik szerzője, Sherri Mason szerint a palackozott víz sem mentes a műanyagtól. MTI Szeptember 15,
