Amerikai Magyar Hírlap, 2017 (29. évfolyam, 1-50. szám)

2017-03-31 / 13. szám

AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER Mailed from Los Angeles, CA on March 29th 2017. If the Friday issue has not been received by the following Tuesday, please call (626)765-4534. MOL108 Lejár: August J Molnár American Hungarian Foundation PO Box 1084 New Brunswick NJ 08903-1084 .................................................................. V___________________________________________________________ Szijjártó Péter külügyminiszter felavatta a washingtoni magyar nagykövetség új épületét “Az új nagykövetségi épület megnyitása új kezdetet jelent a magyar-amerikai viszonyban is” Szijjártó Péter beszédében egye­bek között azt hangsúlyozta, hogy Magyarország közös sikertörténetet szeretne az Egyesült Államokkal. A külügyminiszter szerint egy új nagykövetségi épület megnyitásával mindig valami új is elkezdődik, új kezdeményezés születik. Emlékez­tetett: nem messze onnan szintén valami új kezdődött el, amely mély változásokat eredményez. Ezzel arra utalt, hogy a nagykövetségi palotához közel van a Fehér Ház, az amerikai elnök hivatala és rezi­denciája. „Az új washingtoni változá- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szemerkényi soknak mj nagyon örülünk” Réka washingtoni magyar nagykövet felavatja Magyarország új _ jelentette ki a külügyminiszter. washingtoni nagykövetségének épületét Hangsúlyozta, hogy Magyarország várakozással tekint az új típusú magyar-amerikai együttműködés elé, és kijelentette: nem túlzás azt állítani, hogy új világrend van kialakulóban, és ez így van még akkor is, ha ezt nem övezi egyetértés. „Ám ha vissza­tekintünk a történelemre, nem volt olyan valódi nagy változás, amelyet egyetértés övezett volna a kezdetek­kor” - mondta. Megállapítása szerint ennek a kialakuló új világrendnek az egyik legfőbb jellemzője az Egyesült Államok eddiginél hazafiasabb gazdaságpolitikája. Hozzátette, hogy Magyarország szintén erőteljes patrióta politikát próbál megvalósítani. Szijjártó Péter kifejtette: nagy figyelemmel követik az amerikai fejleményeket, Donald Trump elnök dön­téseit. Magyarország szurkol azért, hogy az elnök sikeres legyen, Amerikát biztonságos és nagyszerű hellyé tegye, hiszen ezzel biztonságosabb és nagyszerűbb lesz az egész világ is - fogalmazott. „Rendkívüli kihívásokkal nézünk szembe: a terrorfenyegetettség minden korábbinál komolyabb, hiszen az Iszlám Állam az egész civilizált világot fenyegeti” - hangsúlyozta a tárcavezető. Utalt arra, hogy az Iszlám Állam ellen küzdő globális koalíció elkönyvelhetett ugyan nemrég sikereket, de álláspontja szerint a terrorszervezet és általában a terrorizmus elleni harcot folytatni kell a totális megsemmisítésükig. „Úgy gondolom, Donald Trumpnak igaza van, amikor azt mondja, hogy az eddiginél jóval több erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy ez a küzdelem sikeresebb legyen” - mondta Szijjártó Péter. Közölte: az Iszlám Állam leküzdését célul kitűző globális koalíció tanácskozásán a washingtoni külügyi minisztériumban javaslatot terjeszt elő, amely Magyarország iraki jelenlétének növelését szorgalmazza. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország büszke arra, hogy annak a huszonhét országnak az egyike, amely katonákat küldött a szélsőséges dzsihadisták elleni harcba, és arra is, hogy a magyar katonák az amerikaiakkal vállvetve küzdenek a terrorizmus ellen. A miniszter kifejezte abbéli reményét, hogy az új nagykövetségi épület megnyitása új kezdetet jelent a magyar-amerikai viszonyban is. Ennek alapja a közös értékrend és a közös érdekek, „a kölcsönös tisztelet és a történelmi barátság alapján készen állunk az újrakezdésre a kétoldalú kapcsolatainkban” - emelte ki. A politikus kitért az illegális migráció miatt az Egyesült Államokban is tapasztalható aggodalmakra, és azt mondta, „ezt megértjük, Európának is ilyen gondjai vannak”. Hangsúlyozta: természetes, hogy egy nemzet sorsát irányító vezető legfőbb aggodalma az ország és az emberek biztonságának garantálása. „Mi ugyanezt tesszük Magyarországon, amiért sok támadást kellett elszenvednünk” - jelentette ki, és a meghívott vendégek egyetértő nevetésétől kísérve hozzátette: „e tekintetben azonban nem versenyezhetünk az Egyesült Államok új elnökével”. „Közös sikertörténetet akarunk felépíteni az Egyesült Államokkal, tegyük ismét naggyá az amerikai­magyar kapcsolatokat” - fejezte be beszédét Szijjártó Péter. A beszéd után a külgazdasági és külügyminiszter az MTI kérdésére kifejtette: az egész világban új kez­detet tapasztalhatunk. „A világpolitikában jól látszik, hogy a politikai korrektség és a képmutatás időszaka véget ért, a világgazdaságban pedig egészen új követelményrendszer sejlik fel, egészen más tényezők határozzák meg egy-egy ország versenyképességét, mint korábban.” Hangsúlyozta, hogy az új amerikai kormányzat Magyarországgal kapcsolatos hozzáállása megváltozott, és kiemelte: „jól látszik, hogy a magyar belpolitikába való beavatkozási kísérletek megszűntek, sokkal konstruktívabb a hangnem, sokkal korrektebb a hozzáállás amerikai részről”. “Teljesen egyetértünk az elnökükkel abban, hogy Európának többet kell tennie” - szögezte le a védelmi hozzájárulásokkal kapcsolatban Szijjártó Péter. “Teljes mértékben eleget fogunk termi az elvárásoknak, amelyek jogosak” - tette hozzá. Szijjártó Péter egyúttal megerősítette abbéli reményét, hogy az amerikai elnök által szor­galmazott változások - köztük a Krím 2014-es elcsatolása miatt Oroszország ellen hozott amerikai és európai uniós gazdasági szankciók némelyikének esetleges feloldása - előnyösek lesznek Magyarország számára. A magyar nagykövetség új épületét a felavatás előtt megáldotta egy katolikus pap, egy református tisz­­teletes és egy rabbi. A követség épülete igazi városi palota: 1879-ben, viktoriánus stílusban épült, később neoklasszicista elemekkel bővítették. Valaha a telefon feltalálója, Alexander Graham Bell apósáé volt, de volt New York állam kormányzójáé, Levi P. Mortoné is. Morton 1889 és 1893 között az Egyesült Államok elnökeként is tevékenykedett. A régi nagykövetségi épületben a konzuli hivatal működik tovább. MTI „Az unió osztatlan és oszthatatlan” 60 éves az EU Orbán: Csak magunkra számíthatunk Az Európai Unió (EU) tagországainak állam-, illetve kormányfői, köztük Orbán Viktor, valamint az uniós központi intézmények vezetői Rómában aláírták azt a közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az unión belüli együttműködés folytatása, az EU előtt álló kihívások jövőbeni közös kezelése mellett. Nem írta alá az unió elődszervezeteit alapító szerződések megköté­sének hatvanadik évfordulójához időzített nyilatkozatot és nem is vett részt a római csúcstalálkozón Nagy-Britannia, amelynek miniszterel­nöke várhatóan napokon belül elindítja azt a folyamatot, amelynek végén az ország kilép az unió tagjainak sorából. A szöveg emlékeztet arra, hogy a mai uniós együttműködés hatvan évvel ezelőtt, két világháború tragédiája után kezdődött a szerződések aláírásával, a kontinenst a hamvaiból kellett újjáépíteni. Az elmúlt évtizedekben egyedülálló uniót építettek fel közös intézményekkel és erős alapértékekkel, a békére, szabadságra, demokráciára, az emberi jogok tiszteletben tartására épülő közösséget. Az EU gazdasági nagyhatalom lett olyan társadalmi biztonsággal és jóléttel, amelynek nincs párja a világon - áll a nyilatkozatban. „Az európai egység néhányak álmaként indult, és sokak remé­nyévé vált” - fogalmaznak a vezetők. Ma egységes az EU és erősebb, emberek milliói élvezik az előnyeit, hogy olyan unióban élnek, amely jelentősen kibővült, és felülemelkedett a múlt megosztottságain. „Az unió osztatlan és oszthatatlan” - áll a szövegben. Az ünnepi csúcstalálkozót abból az alkalomból tartották, hogy a hat alapító tagállam - Olaszország, Németország, Franciaország, Hol­landia, Belgium és Luxemburg - 60 évvel ezelőtt, 1957. március 25-én írta alá a római szerződést, amellyel megalapították az Európai Unió elődszervezeteit. Európát csak akkor lehet rendbetenni, ha minden nép gondoskodik saját hazájának biztonságáról és jólétéről - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Rómában, miután az európai uniós tagországok és az uniós központi intézmények vezetői aláírták az EU közös jövőjéről szóló nyilatkozatot. A nagy kihívásokra csak saját magunktól remélhetünk megoldást, az alapvető munkákat mindenkinek otthon kell elvégeznie - szögezte le a kormányfő nyilatkozatában. MTI 150 ezer forintot kapott minden magyar lakos fejenként Brüsszeltől 2015-ben Az Európai Unió nemrég tette közzé, hogy a tagállamok 2015-ben pontosan mennyit pénzt kaptak, illetve adtak be a közösbe. A hivata­los adatok szerint Magyarország 5,63 milliárd euróhoz jutott uniós kifizetésekből, cserébe 946 millió eurót tett be a brüsszeli kasszába. Ez a 2015-ös átlagárfolyamon 1481 milliárd forint, ami a tízmil­liónál valamivel alacsonyabb magyar lakosságszámra vetítve fejenként több mint 150 ezer forint, írja a Napi.hu. A 2020-ig tartó költségvetési időszakban összesen - az agrártermelőknek szánt közvetlen kifizetésekkel és a visszatérítendő kedvezményes hitelekkel együtt - 12 ezer milliárd forintnyi forrást hívhat le az ország. Az egy főre jutó támogatás tekintve a magyarok a harmadik legtöbb pénzt kapják. A nettó profit (vagyis a befizetés és a kifizetés különbsége) a GDP 4,38 százalékát tette ki 2015-ben. 2,3 milliárd. Naponta átlagosan ennyi forint érkezett az Európai Unióból Magyarországra regionális támogatás formájában, hvg.hu napi.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom