Amerikai Magyar Hírlap, 2016 (28. évfolyam, 14-50. szám)
2016-09-09 / 35. szám
MEGJELENT: Az Igazság Fénye if W Kaprinyák Szerénke harmadik kötete! MEGZENÉSÍTETT VERSEK CD-N Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) versei szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. Az Arizonában élő költőnő két kötete, az Emlékezz és a Hit, remény és szeretet igen népszerű a magyar olvasók körében. A szerző régi vágya, hogy költeményeit megzenésítve is hallhassa a közönség. Ez az álom teljesült! A verseket dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és Nagy Ibolya operetténekes adja elő. Az énekszámok a CD elején és végén hallhatók, s közben számtalan verset szavalnak el ismert versmondók a Hit, remény és szeretet című kötetből. Ä CD ára postaköltséggel 12 dollár. A könyvek ára egyenként $10. Három könyv ára $25, Cím: Kaprinyák Gyuláné, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 E-mail: szkaprinyak@hotmail.com 1686. szeptember 2-án foglalták vissza a másfél évszázadon át török kézen lévő Budát. A török csak a mohácsi csata után tizenöt évvel, 1541. augusztus 29-én foglalta el végleg Budát, amely Budin néven csaknem másfél évszázadra vilajet székhelye lett. A város képe megváltozott, a Nagyboldogasszony-templomot dzsámivá alakították, a minaretek tornyai szöktek az égbe, a királyi palotába a pasa költözött be. A török utoljára 1683-ban próbálkozott hódítással, ám nemhogy Bécset nem sikerült bevennie, de a császárváros alatt elszenvedett vereség magyarországi uralmának végét jelentette. A vert hadakat üldöző keresztény seregek még abban az évben bevették a kulcsfontosságú Esztergomot, és I. Lipót király ígéretet tett az egész ország felszabadítására. 1684 márciusában a Habsburgok, Lengyelország és Velence XI. Ince pápa felhívására szövetséget hoztak létre a Szent Liga néven. A Liga seregei Lotharingiai Károly, Lipót sógora vezetésével felszabadították Visegrádot és Vácot, de Budát akkor még nem sikerült bevenniük. Az újabb kísérletre - alapos előkészületek után - két év múlva került sor. Az Európa minden részéből érkezett 65 ezres sereg, amelynek 15 ezer katonája volt magyar, két irányból vonult fel a Magyar Királyság korábbi székvárosa ellen. Június 12-én értek a város közelébe, s június 17-én váratlan támadással elfoglalták Pestet. Másnap megkezdődött az ostrom, a Lotharingiai Károly vezette fősereg a vár északi oldalán, a II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett hadtest a Gellérthegy felől, a déli rondella irányában támadott, a hadak egyik alvezére a későbbi törökverő, Savoyai Jenő herceg volt. A védelmet az utolsó budai pasa, a hetvenéves Abdi Abdurrahmán irányította mintegy 12 ezer katona élén, 200 ágyúval, a falak mögött hosszú időre elegendő élelmet és puskaport halmoztak fel. Buda erődítései akkoriban az alsóvárosból, a várból, ezen belül a várpalotából álltak, az erősséget négy kapun át lehetett megközelíteni. Az ostromlók június végére elfoglalták a Vízivárost, ezután megkezdték a rendszeres ágyúzást, és védműveket is építettek a török kitörések megakadályozására. Az első roham július 13-án kudarccal végződött, de tíz nappal később telibe találták a palotában lévő központi lőportárat. A felrobbant puskapor elpusztította az épület dunai szárnyát, a romok alatt 1500 halott maradt. Károly herceg még a török felmentő sereg érkezése előtt dűlőre akarta vinni a dolgot, ezért július 27-én általános rohamot rendelt el. A palotabástyát és az esztergomi rondellát el is foglalták, s egy hajdú kitűzte a magyar zászlót. A török azonban továbbra is a vár birtokában maradt, és visszaverték az augusztus 3-án indított rohamot is. A török felmentő seregeit augusztus 14-én Budafok környékén megverték, s Szulejmán nagy vezír Székesfehérvárig hátrált. Az ezt követő napokban kisebb török csapatok váratlan támadással bejutottak ugyan a várba, de a védők számára világossá vált, hogy nem számíthatnak külső segítségre. A Szent Liga seregei viszont jelentős erősítést kaptak, az állandó ágyútűz pedig folyamatosan rongálta a bástyákat. A döntő rohamot Lotharingiai Károly szeptember 2-ára tűzte ki, a támadás északról és délről egyszerre kezdődött meg. Az ostromlóknak az esztergomi köröndnél és a bécsi kapunál is sikerült behatolniuk a várba, és az ellenség üldözésébe fogtak. A magyar zászlót Petneházy Dávid tűzte ki a vár fokára. A vitézül védekező Abdurrahmán pasa karddal kezében az Anjoubástya közelében, félúton a mai Hadtörténeti Múzeum és a Bécsi kapu között halt meg, ma itt áll emlékműve. A rommá lőtt várban tűzvész tört ki, az ellenállás estére szűnt meg. A nagyvezír serege - látva, hogy Buda elveszett - visszaindult Eszékre, Buda 145 év után felszabadult a török megszállás alól. A győztesek kincseket keresve mindent feldúltak, az eladható foglyokat megkímélték, a többieket lemészárolták. A romok között csak Marsigli olasz hadmérnök kereste és mentette Mátyás király híres Corvináit. Összeírása szerint a török után 23 mecset, 9 fürdő, 27 sütőház, 4 kolostor, 42 kaszárnya, 1 iskola, néhány népkonyha és 400 szőlőskert maradt. A Várban a Bécsi kapu téren áll Buda visszavételének emlékműve, amelyet 1936-ben, a diadal 250. évfordulóján állítottak. Kodály is erre az alkalomra komponálta Budavári Te Deumát, s állytották fel a Szent Ligát életre hívó XI. Ince pápa szobrát a Hess András téren. MTI Szerelmes éjszaka Mikor a színes pillangók egymásra találnak forrón csattan a csók s gyönyörben fürdik a tó Sok szerelemes éjszakán rengjen a szív, a száj most ez küld csókot s másik csak zakatol a mámorban ezt gondolják Ti színes virágok s pillangók oly fiatalok vagytok Az ég bűbájos és titokzatos nagyon vigyázzatok a veszélyt nem látjátok Zengjen hát ittasan az ének hegyen, völgyön át, nyíljon mindenki szívében sok szerelmes vadvirág. Kaprinyákné Bodnár Szerénke Phoenix, Arizona 330 éve szabadult fel Buda vára a törököktől 160 éve szentelték fel Magyarország legnagyobb templomát Százhatvan éve, 1856. augusztus 31-én szentelték fel Magyarország legnagyobb templomát, az esztergomi bazilikát, a Nagyboldogaszszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház a magyar katolikus egyház főtemploma. A Duna fölé magasodó esztergomi Várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére, a hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, s 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században leégett, újjáépítésekor mellékkápolnákkal bővített templomot 1543-ban, amikor Esztergom török kézre került, dzsámivá alakították. Fél évszázaddal később, a város sikertelen ostroma idején lőporrobbanás döntötte romba, csak a Bakócz-kápolna - a hazai reneszánsz építészet vörös márvány műremeke - maradt épségben. A romok helyére már a 18. században új templomot terveztek, de Barkóczy Ferenc érsek elképzelései nem váltak valóra. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban Ludwig von Remy udvari főépítészt kérte fel a tervezésre, de végül a Remy mellett dolgozó Kühnel Pált bízta meg a munkával. Kühnel - Rudnay utasításai szerint - hatalmas épületegyüttest, valóságos magyar Vatikánt álmodott a Várhegyre, a bazilika kupolás épületéhez csatlakozó palotaszárnyakkal, érseki palotával, szemináriummal és kanonokházakkal. A grandiózus tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg. A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János - Kühnel unokaöccse - az alaprajzot módosítva kibővítette a kriptát, majd Kühnel halála, 1824 után a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg. Már álltak a főfalak, a kupolát tartó pillérek és a pillérek közti boltozatok, amikor 1831-ben Rudnay érsek meghalt. Az érseki szék hét évig betöltetlen maradt, csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packhot ugyanebben az évben meggyilkolták, s Kopácsy az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára. Hild a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel az épület monumentális hatását fokozta. Kopácsy érsek 1847- ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán. Jóllehet az érseki szék ismét két évig üresen állt, Hild erélyének köszönhetően a munka folytatódott. A székesegyházat Ferenc József jelenlétében az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt, és a déli harangtorony is hiányzott. Az avatóünnepségen a Ludwig Mooser salzburgi mester által épített hárommanuálos, 49 regiszteres orgona kíséretével mutatták be Liszt Ferenc énekkarra és zenekarra írt Esztergomi miséjét, amelyet maga a szerző vezényelt. (Az orgona jelenleg ötmanuálos, 77 regiszterrel.) Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be. A belső tér neoreneszánsz berendezése még évtizedeken át folyt, az építkezés költségei túllépték a hatmillió koronát. Az esztergomi bazilika - bár több építész alkotása - összefogott, harmonikus épület, a magyar klasszicizmus egyik csúcsa. A Dunának háttal, 50 méteres magaslaton álló épület méltósággal uralja a környéket. Alaprajzát és belső terét a hosszanti és centrális téralkotás ötvöződése jellemzi, a középső, kupola alatti térből rövid kereszthajók indulnak. A főszékesegyház méretezése is impozáns, alapterülete 5660 négyzetméter, hossza 118, szélessége 49 méter, külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 méter. Két oldalt 57 méter magas harangtornyok emelkednek, a bazilika három óriási harangja a déli toronyban lakik, A főhomlokzatot nyolc sima, 22 méteres oszlop uralja, korinthoszi oszlopfőkkel, drámai kontrasztban az épület dísztelen tömegével. A félgömb alakú kupolát helyenként 17 méter vastag falak, s 24 korinthoszi oszlop tartja, köztük 12 ablakkal. A főoltár szobrait Pietro Bonani, az aranyozott bronzdíszeket Franz Anton Danninger műhelye készítette. A főoltárkép Tiziano nyomán Michelangelo Grigoletti munkája, a Mária mennybevitele a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe. A Bazilika kincstára hazánk leggazdagabb egyházi gyűjteménye, egyiptomi stílusú kriptájában a 19. század közepétől eltemetett esztergomi érsekek síremlékei láthatók, itt nyugszanak Mindszenty József hercegprímás 1991-ben hazahozott hamvai is. MTI (ÜmsMiaáTX Szeptember 9, 20161
