Amerikai Magyar Hírlap, 2016 (28. évfolyam, 14-50. szám)
2016-05-13 / 20. szám
AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER Mailed from Los Angeles, CA on May 11th 2016. If the Friday issue has not been received by the following Tuesday, please call (626)765-4534. **************************|v]];xED ADC 901 MOL108 Lejár: August J Molnár American Hungarian Foundation PO Box 1084 New Brunswick NJ 08903-1084 ............................................................................................. Orbán Viktor: Ez lórúgás Brüsszeltől, gyomorszájra mért ütés! Felháborítónak tartja Orbán Viktor miniszterelnök azt az európai bizottsági javaslatot, amely szerint az uniós tagállamok fejenként 250 ezer euróért tagadhatnák meg a migránsok befogadását. A kormányfő múlt pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában viszonyításul kifejtette: egy magyar hét év alatt körülbelül négyezer eurót kap a brüsszeli forrásokból. Azt is mondta, hogy 250 ezer eurót egy átlag magyar 39 évnyi munkával keres meg. Az Európai Bizottság „büntetéses” javaslata „lórúgás”, egy „gyomorszájra mért ütéssel ér fel”, „a felháborodást nehéz civilizált nyelvi formákba önteni” - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint „ennél erősebb propaganda az Európai Unió gondolata ellen még nem történt”. Szerinte a brüsszeli vezetők „egy elefántcsonttoronyban ülnek a világtól elszigetelve, nem is ismerik a valóságot, fogalmuk nincs, miről beszélnek”. Orbán Viktor a migránsok tagállamok közötti automatikus elosztására tett brüsszeli javaslatról szólva jelezte, a „betelepítéspárti baloldal” mindig tagadta, hogy lenne „kényszerbetelepítési” terv, most azonban az Európai Bizottság maga hozta azt nyilvánosságra. „Nem babra megy a játék: arról van szó, hogy el akarják venni a magyaroktól azt a jogot, hogy mi mondhassuk meg, kikkel kívánunk és kikkel nem kívánunk együtt élni, és valahova, egy idegen országba, valahova, egy Brüsszel nevű városba akarják telepíteni ezt a jogot” - fogalmazott a miniszterelnök, azt kérve, hogy mindenki sorakozzon fel a kényszerbetelepítés ellen. Az európai bizottsági javaslatot önmagában egy kész tévedésnek minősítette, szerinte ugyanis a testület menekültügyi kérdéssel foglakozik, pedig „a mi problémánk nem a menekültek szétosztása, hanem a határok megvédése”. Meg kell erősíteni a határvédelmet, ellenőrzés nélkül senkit sem szabad beengedni, a menekülttáborokat pedig az EU-n kívül kell létrehozni - ismertette a Schengen 2.0 akciótervben foglalt kezdeményezését. A kormányfő azt is mondta, hogy a magyarok mutatták a legnagyobb szolidaritást menekültügyben, „csak én nem vettem magamnak azt a bátorságot, hogy kiszámlázzam Brüsszelnek a regisztrációs költségeket 175 ezer menekült után (...), a magyar rendőrség működési többletköltségeit (...) és a kerítésépítés költségeit”. „Mi európai módon viselkedünk” - jelentette ki. Közép-Európában, benne Magyarországon „urai vagyunk a helyzetnek”: „ellenőrzés alatt tartjuk az eseményeket (...), itt nem járulunk hozzá, hogy a kulturális örökségünk egyik pillanatról a másikra eltűnjön, itt nem fognak létrejönni párhuzamos társadalmak” - mondta. A kötelező betelepítési kvótáról tervezett népszavazás kérdését Orbán Viktor világosnak, egyszerűnek, érthetőnek nevezte. Megjegyezte: neki is van „nemet mondási felhatalmazása”, de az ő szava nem ér annyit, mint tízmillió magyaré. „Azért csináljuk az egész népszavazást, hogy Brüsszelt meg tudjuk állítani” - ismételte meg álláspontját. Javier Solana volt NATO-főtitkár kijelentését, miszerint ha Magyarország ma kérné felvételét az Európai Unióba, el lenne utasítva, a miniszterelnök úgy kommentálta, „ismerjük a volt NATO-főtitkárt”, „ez egy öreg kommunista”. MTI Juncker: vannak, akik csak akkor európaiak, ha elvesznek Kockázatos idők elé néz az Európai Unió, és bár a “tökéletes Európa” utópiája valószerűtlen, a kontinens szembe tud nézni a kihívásokkal, ha észben tartja önmaga pluralizmusát, mondta múlt csütörtökön Donald Tüsk, az Európai Tanács elnöke Rómában az EU elődjét megalapító 1957-es Római Szerződés évfordulójára emlékező találkozón. Hozzátette, illúzió volt az egységes államiságot mutató Európa eszméje, az “Európa-nemzet” víziója. A találkozón szintúgy jelen lévő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sokkal borúsabb képet festett az EU helyzetéről. A menekültválságra utalva közölte, “hirtelen ráeszméltünk, hogy nem mindenki ért egyet vagy osztja” az unió nézeteit. Az uniós források szétosztására utalva azt mondta, vannak olyan tagállamok, amelyek teljes mértékben európaiak, amikor arról van szó, hogy elvegyenek, de amikor adni kell, akkor már csak félig-meddig érzik magukat európainak. Túsk, anélkül hogy megnevezett volna országokat, hozzátette: sokszor az unióhoz viszonylag frissen csatlakozott tagállamok azok, amelyek “gyakran bosszantó módon” elutasítják azt, hogy közös megoldást találjanak a migrációs válságra. Visszaemlékezve azokra az időkre, amikor a fiatal EU még csak haladt a közös piac és valuta irányába, kijelentette: korábban együtt dolgoztunk, együtt alakítottunk történelmet. “Ez teljesen eltűnt” - mondta, hozzátéve, hogy az uniós polgárok ma nem értik, mit akar az EU elérni. Ez pedig termőtalaj a populisták számára. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke arról beszélt, hogy Európa egy ígéret, amelyet azonban nem sikerült betartani. “Európa egy nap mint nap megtett, több munkahelyről, több szolgáltatásról és nagyobb növekedésről szóló ígéret volt, amelynek beteljesülését várva generációk hoztak áldozatokat. Ennek ellenére az európai vezetők még mindig áldozatokat kérnek, kevesebb szolgáltatásért és még több adóért cserébe, csak hogy mentsék a bankokat” - mondta Schulz. Az Európai Tanácsban “sok az üzletember, de kevés az államférfi”, vélekedett az Európai Parlament elnöke. 24.hu Kvótareferendum: döntött a parlament a népszavazásról 136 kormánypárti és jobbikos szavazattal döntött a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás elrendeléséről a parlament - írta az MTI. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, öt független képviselő nemmel voksolt. A népszavazási kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy népszavazás lebonyolítására legfeljebb mintegy 4,9 milliárd forint fordítható. A kérdésről hétfőn kezdődött a parlamenti vita. Az MSZP nem támogatta a kezdeményezést, a Jobbik igen, de megkésettnek tartotta. Korábban a Jobbik is népszavazást javasolt, akkor azonban a Fidesz elutasította. Vona Gábor hétfőn már gyorsabb megoldásként azt javasolta, hogy foglalják az alkotmányba a betelepítési kvóta elutasítását, ami gyorsabb és olcsóbb megoldás lenne, mint a népszavazás. A Jobbik elnöke szerint ráadásul visszafelé is elsülhet a népszavazás, ha nem lesz érvényes és eredményes, azaz ha nem jelenik meg a választók több mint fele. Orbán erre azt válaszolta, hogy nehéz a Jobbik kedvében járni, mert mindig megváltoztatják a véleményüket, férfiakból inkább cuki zsúrpubik lesznek azzal, hogy radikálisból mérsékeltekké válnak éppen. Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé, és vasárnapra essen. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter múlt héten azt mondta, előreláthatólag szeptemberben vagy október első napjaiban lehet megtartani a referendumot. A népszavazás szükségességét a kormány azzal indokolta: Brüsszel helyett csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak egy országban élni. MTI index.hu Eb: A kvótarendszer minden tagállam számára kötelező Az Európai Unió olyan kötelező érvényű döntést hozott a menekültek áttelepítésére vonatkozóan, amelyet minden tagállamnak végre kell hajtania - hangsúlyozta Alexander Winterstein, az Európai Bizottság egyik szóvivője egy újságírói kérdésre válaszolva. A szóvivő szerint a magyar parlamentnek a migránsok kötelező kvóták szerinti áttelepítéséről szóló népszavazást elrendelő döntéséről nem érkezett hivatalos tájékoztatás az Európai Bizottsághoz. A már ismertetett indítványt nem véleményezi, azt a bizottság akkor teszi meg, ha konkrét intézkedés születik az ügyben - mondta, és hozzátette: a népszavazást elrendelő döntésről pontos tájékoztatást kér a bizottság budapesti képviseletétől. Magyarországnak a brüsszeli rendszer szerint 1294 - Görögországból 988, Olaszországból 306 - menekültet kellene befogadnia a tavaly ősszel meghatározott 160 ezres számból. MTI Fodor: Tulajdonképpen az unióból való kilépésről döntünk A Liberálisok az Alkotmánybírósághoz fordulnak Fodor Gábor hangsúlyozta, a kérdésben szereplő „kötelező betelepítés” nem létezik. Szerinte a kormány arra gondolhat, hogy a menekültek áthelyezési ügyeit itt Magyarországon kell majd intézni, de ez nem jelent betelepítést, csak egy eljárás lefolytatását, hangsúlyozta Fodor. A politikus szerint már csak ezért sem egyértelmű a kérdés, tehát népszavazásra alkalmatlan. Fodor Gábor szerint jogilag sem pontos a kérdés, mert az Európai Uniót említi, de az unió, mint olyan nem hozhat semmilyen döntést, csak az Európai Bizottság, a Parlament, vagy az Európai Tanács. Ezeknek van ugyanis döntési jogkörük, tette hozzá Fodor. Ezekben a testületekben viszont Magyarország is képviselteti magát, mondta. A kérdés tehát így hamis és manipulativ, hiszen, ha erről szavazunk, akkor tulajdonképpen az unióból való kilépésről döntünk, hiszen azt mondjuk, hogy nem fogadjuk el az unió döntéseit, atv.hu
