Amerikai Magyar Hírlap, 2016 (28. évfolyam, 14-50. szám)
2016-04-22 / 17. szám
Földes Tamás új regényéről beszélget H. Varga Katalinnal Egy fiú, két lány meg egy asszony- Szokatlan születésnapi ajándéknak szántad, hogy egyszerre két regényedet adod közre?- A könyveim kiadása független az éveim múlásától, jóllehet előrehaladott életkorom arra késztet, hogy néhány dolgot rendszerezzek és összegezzek.- Úgy tudom, pályakezdésed óta egyidejűleg művelsz szépirodalmat és újságírást. Hogyan tudod összeegyeztetni a kettőt?- Nem tartom magam „szépírónak”. Regényeimet nem sorolom a klasszikusan értelmezett szépirodalomba, inkább szórakoztató irodalomnak nevezem. Könnyed, olvasmányos történeteket szeretek papírra vetni... amelyek írás közben engem is szórakoztatnak. Legelső színdarabomat, a Komolytalanokat valóban tizenkilenc éves koromban követtem el, néhány hónappal azután, hogy ugyancsak a legelső újságcikkem megjelent. A darab aligha volt fércmű, hiszen egyik felvonását a Madách Színház vezető színészei adták elő a fiatal művészek estjén, a budapesti Fészek Klubban. A műsort Karinthy Ferenc vezette be és arra bíztatott, hogy folytassam. A színdarabot komoly drámának szántam... de vitathatatlan, hogy kezdetleges volt. Nem ajánlanám egyetlen színháznak sem, hogy műsorra tűzze.- Csakhogy szórakoztatónak nevezett könyveidnek egyike sem habkönnyű leányregény, mindegyiknek van drámai mondanivalója is.- Az életben szintén könnyű meg nehéz helyzetek, mosoly meg könny váltják egymást... ez persze közhely. Első regényemet, a most újra megjelent Az arc-ot két évtizede írtam. A nyolcvanas esztendők általam is megélt, puhának nevezett magyarországi diktatúrája késztetett arra, hogy szerelmi történetbe ágyazva vessem papírra az akkori korszak kétarcúságát. Annak a vége sem happy end, hanem kényszerű menekülés a szabadságba. A regényt Budapesten jelentette meg a Credit Könyv- és Lapkiadó több mint másfél évtizede, s Magyarországon csakúgy elfogyott, mint az Amerikába kijuttatott mintegy félezer kötet. Nemrég valamelyest átdolgoztam, a történet krimi jellegére is utalva a címhez hozzábiggyesztettem, hogy Fedőneve Francoise. Noha napjainkban már többet tudunk a rendszerváltást megelőző esztendők besúgásra beszervezett/kényszerített áldozatairól, úgy érzem a téma változatlanul időszerű.- Tamás, Az arc - fedőneve Francoise elsődlegesen nem politikai krimi, hanem merészen fogalmazott, erotikus szerelmi történet. Párizsban kezdődik, egy magyar apa és francia anya gyermekeként Los Angelesben született férfi és egy Magyarországról a fények városába turistaként érkező asszony egymásra találásáról szól. A politika megpróbál koholt vádakkal közéjük állni, ám a hatalom igyekezete visszájára fordul, összetartozásukat és a szerelmüket erősíti... Új regényed, az Egy fiú, két lány meg egy asszony a jelenben játszódik, egy gimnazista fiú férfivé válásának folyamatát meg egy harminc éves nő kapkodó kiút-keresését mondja el. Nem mellőzi az erotikát, mindent sejtet, de a jó ízlés határait nem lépi túl, kerülöd a pornográf fordulatokat.- A karthágói Lucius Apuleius kétezer esztendeje írott Az aranyszamár című regénye óta a szexualitás nem tabu téma, mégha a képmutatók, az erénycsőszök fintorognak is miatta.- Az ugyancsak először Budapesten, majd Los Angelesben is megjelent színházi regényed, az Amanda frigyre lép szintén a férfi-nő kapcsolatot boncolgatja, hasonló stílusban...- Kati, néhány kivételtől eltekintve hány olyan irodalmi művet tudsz felemlíteni, amelyből kimarad a két nem egymásrautaltsága? Szerelem meg szex volt, van és lesz, nyíltan beszélhetünk róla. Ha akad egy jó témám és lesz kedvem meg energiám, talán másról írok.- Visszatérve legújabb regényedre, az Egy fiú, két lány meg az asszony története számomra ismerős...- Valóban, hiszen ősszel elmeséltem neked, hogy tizenkilenc éves, kezdő újságíróként egy feltűnést keltő, nálam négy évvel idősebb asszonnyal lófráltam. A színházaktól tiszteletjegyeket kaptam, viszont „színikritikusként” nem akartam korban hozzám illő csitrikkel megjelenni. Egy majd minden este színpadon lévő barátom kevésbé foglalkoztatott felesége ajánlotta, hogy szívesen eljönne velem, én pedig gyermek arcú ifjúként örültem, hogy olyan dekoratív megjelenésű szőkeséggel mehetek színházba, aki után megfordulnak a férfiak. De semmi több. ízlésem ellen volt és fel sem ötlött, hogy a férje mellett megpróbáljak villogni...- Hiszel a nők és a férfiak közötti barátságban?- Hiszek. A brazil lélek írójának nevezett Jorge Amado szerint a világ minden nője nem lehet a miénk, de törekedni kell rá. Én fiatalon sem az ilyen „skalpgyűjtésre” vágytam. Jó néhány lányt meg asszonyt mondhattam barátomnak Magyarországon, és azok a barátságok tartósabbnak bizonyultak, mint a szerelmek. Sokkal több értelmes, művelt, okos nő van, mint azt mi férfiak gondoljuk.- Legújabb regényed asszonyként említett szereplője okos nő?- Nem tudom. Én csak kitaláltam őt. Úgy fogalmaztam, van gógyija. Ügyes, aki ért a férfiak szédítéséhez, képes egy fiatal fiút önmagába bolondítani. Néhány nappal később, hogy az ifjúkori lófrálásainkat elmondtam neked, arra gondoltam, regénnyé formálom a történteket... de úgy, hogy a meg nem történtek ellenkezőjét írom meg.- Hogy mi lehetett volna, ha mégis...?- Nem. Regényem hőse nem az alteregóm. Az ő korában én mulyább voltam. Eszembe se jutott, hogy egy asszonnyal, ráadásul egy barátom feleségével próbálkozzak.- Mulyább, vagy bátortalanabb?-Is.- Utólag bánod?- Az adott esetben nem. Ha tíz évvel később történik, talán. Addigra a hölgy már elvált a férjétől...- A regény többi szereplője valós személy?- Mind a képzelet szüleménye, akárcsak az asszony. Azt is elárulom, hogy a regényeimet nem én írom...- ...Nem te? Akkor ki?- A történet írja önmagát. Adott egy alapötlet, amelynek több szereplője van. Majd írás közben belép a képbe egy nő vagy egy férfi, egy apa, a családtól különélő anya, egy orvos, és valamennyiüknek van önálló élete. Aztán mások is megjelennek, s mindegyikük sorsa érdekelni kezd. Ebből kikerekedik egy regény... Gyakran engem is meglep egy-egy, előre nem tervezett fordulat. így születtek a korábbi könyveim is, az egyes figurák indítják be a fantáziámat. Hogy ez így jó-e vagy sem, nem tudom. Viszont nincs türelmem évekig formálgatni egy történetet.- A több évtizedes újságírói gyakorlatodból ered, hogy gyorsan írsz?- A cikkeimen se szeretek rágódni. Nagyon ritkán írok át valamit. Esetleg egy-két szót változtatok. A napilapoknál időm se volt a töprengésre, lapzártakor gyakran kapásból diktáltam és a gépírónők alig tudtak követni.- Ha már a napilapokra utaltál, tudom hogy dolgoztál a rádiónak meg a tévében, írtál színikritikákat, publicisztikát és gazdasági cikkeket, másfelől humoreszkeket, kabarétréfákat, sanzont, kupiét, előadták egész estét betöltő zenés vígjátékodat, műsorokat konferáltál... Nem érzed úgy, hogy szétforgácsolódtál emiatt?- Az egyik legkiválóbb újságíró-pályatársam is úgy vélekedett, hogy specializálódni kell, különben sok szék közül a pad alá eshetek. Lehet hogy igaza volt, de az egyhangú kuli-munkától idegenkedem. Sok sztárral készítettem interjút, de hidd el, alig van unalmasabb mint elkényeztetett színésznők öntömjénezését vagy panaszáradatát hallgatni sorozatban és abból faragni épkézláb cikkeket. Vagy mondjam azt, hogy néha egy várostervező építész, vagy egy vasutas érdekesebb életútról számolhat be mint egy művész? Ez is lehet érdekes, az is, ha váltogatom a témát... Másfél évtizedet töltöttem a budapesti Magyar Hírlapnál, ahol a tőlem idegen gazdasági rovathoz helyeztek. Egy év után a napos szerkesztő elé tettem egy vidám írást, ő pedig csodálkozva nézett rám: nem gondolta volna, hogy egy közgazdásznak humora van. Ördögöt voltam közgazda, csak az volt a napi feladatom. Aztán az első vidám írás hatására, Közbeszólás címmel, beindíthattam egy hétről hétre jelentkező humor-rovatot. Egyik nap arról írtam, hogyan épül a panelház, másik nap komoly gazdaságpolitikai publicisztika, a hét végére pedig nevettetésbe oldott fájdalom, csipkelődés az adott kor visszásságairól.- Megengedték?- Nem tudod, hogy az udvari bolondnak, a bohócnak mindent szabad?- Legyen ez a végszó, a befejező mondat?- Legyen! Komolyan komolytalankodtam, akárcsak most... ha elnézed nekem. És megpróbálom ebben a stílusban folytatni a munkát. Meg az életet. Remélem van még rá jó néhány víg esztendőm. Dél-Californiai Amerikai-Magyar Club, Inc. 992 San Bernardino Ave, Rialto, CA PO Box 990, Bloomington, CA 92316 Tel: 909-873-1081 Anyák Napi Bál 2016 május 1-én déli 12 órától Belépő ebéddel: $15 Gyermekjegy ebéddel: $5 A legfiatalabb és legidősebb édesanyát megajándékozzuk! A kitűnő szórakoztató és tánczenét Baky Józsi szolgáltatja. Énekel: Semegi János. A kitűnő ebédről Cserni Erzsiké gondoskodik. Mindenkit szeretettel várunk tagjainkat, barátainkat, valamint minden pártolónkat a Clubunk helyiségeiben. Sorsolás! Ajtódíjak! Ha a megszokott helyére igényt tart, helyfoglalás feltétlenül szükséges az alábbi telefonszámok egyikén. 951-769-6080 * 951-679-1995 Megjelent! Április 30-án a Szoboszlai színház Csárdáskirálynő operettgála szünetében megvásárolható vagy emailben is megrendelhető em mmmm ANGYALFI RENT- A-CAR AUTÓBÉRLÉS MAGYARORSZÁGON A. Suzuki Swift 1.0 manual 150 usd/hét B. Fiat Punto 1.2, Opel Corsa 1.2, Suzuki Swift II 1.3 manual, air.c 190 usd/hét C. Suzuki SX4 1.5 manual, air.c 220 usd/hét D. Opel Astra 1.4 manual, air.c 250 usd/hét E. Honda City 1.5, Chevrolet Aveo 1.6 automatic, air.c 270 usd/hét Korlátlan km használattal, biztosítással és adóval. Repülőtéri átadással és átvétellel Bécsben is (plusz költség). Toll free: 1-888-532-0168 Tel.: 011-36-30-934-2351, Tel./fax.: 011-36-25-411-321 Email: info@angyalfirentacar.com __________Web: www.angyalfirentacar.com _________ AMANDA FRIGYRE LEP FOtOB tamas Megjelent Földes Tamás erotikus-pajzán új regénye, az „Egy fiú, két lány meg egy asszony”, valamint „Az arc - fedőneve Francoise” című regényének második, javított kiadása. Az író - lapunk főmunkatársa - az előadások szünetében új és korábbi könyveit a színház előterében dedikálja. A könyvek megrendelhetők emailen is: foldestamas.tommy@gmail.com Földes tamás Ú J AMERIKAI Mmarlgrlap Április 22, 2016
