Amerikai Magyar Hírlap, 2016 (28. évfolyam, 14-50. szám)
2016-04-08 / 15. szám
San Femamio Völgyi Magyar Református Egyház, 18858 Erm*$t. Reseda, CA 91335- (818) 344*1885. www.jticdbiiagama.orf Remcnyik Sándor Keresztyén Magyar Iskola Benefit Bál - 2016. május 14, szombat este 6 ára MEGHÍVÓ Szeretettel meghívjuk önt és kedves családját a Reményű Sándor Keresztyén Magyar Iskola 2016. évi Benefit Báljára. Adomány belépőért, vacsoráért $45. (A Magyar Iskola volt diákjai számára kedvezményes belépő'. $26) FelülBzetéseket. védnökségeket szeretettel fogadunk! Fővédnök $360 Védnök$300. Gyémánt pártoló' $250. Arany Pártoló- $200, Pártoló: $250 (minden védnökség két Jegyei jár) A kiváló tánczenéről BAKY JÓZSI gondoskodik. A magyaros vacsorát GÁL GIZI készíti. Előétel: cézár saláta. Főétel: erdélyi fatányéros vegyes tór-ettel, Dowaract- Dobos torta Az ünnepi műsort magyar iskolánk diákjai adják elő. A bál hasznából az alagsori óvoda parkettázását, vízvezeték szerelést és hűtés-fűtését kivárjuk finanszírozni. Aki támogat, a legkisebbeket támogatja! 38 év szolgálata a garancia orra, hogy támogatását a legjobb helyre adja. Köszönjük! Mogjeleaés- Hölgyek Estélyi ruha, Urak- sötét öltöny vagy' szmoking. Rrdokfcxim, jelentkezni személyesen, online, postai úton. vagy az egybáa tetobnszáaaán leket Telefon 818 344-1888 Email adnunKtrabon^gracehtinganan org JŐ Vöm AZ ÖN KEZmiSN VAN! Mottó: ....egy lángot adok, ápold, add tovább, és gondozd híven’ Két végén égette a gyertyát Petőfi Sándor 22 évesen elhunyt fia 1848. december 15-én, napra pontosan kilenc hónappal a márciusi forradalom kirobbanását követően született meg Petőfi Sándor egyetlen gyermeke. A fiú, Zoltán nem tudott mit kezdem híres apja nehéz örökségével, úgy élt, hogy kortársai biztosak voltak benne, nem éli meg a férfikort. Igazuk lett, 22 esztendő adatott meg neki. A műveltségével nyűgözte le Szendrey Júlia a költőt, ez volt szerelmük alapja. Édesapja a Festetics család birtokán, Keszthelyen volt gazdatiszt, később a Károlyi családhoz szegődött Erdődre. Júlia a grófi kúriákon sokat tanult, Andersent és Sandot fordította magyarra. Közben naplót vezetett, és leírta benne, mire vágyik: „ismét olly hideg és holt lelkem, mint a kővé vált fájdalom. Pedig én így nem élhetek, nekem fölizgatás és szenvedély kell, mi elfoglaljon, mi éreztesse, hogy élek!” Ez a szenvedély Petőfi Sándor képében 1846. szeptember 8-án érkezett meg az életébe, mégpedig a nagykárolyi megyebálon. Júlia nem lobbant azonnal ' szerelemre, idő kellett, míg érzései kialakultak. „Oh csak tudnám őt úgy szeretni, mint mennyire szerettetni érdemel!” - írja. Édesapja, Szendrey Ignác tiltotta a szegény költőtől, de tehetetlen volt, a fiatalokat már nem lehetett elválasztani, eljegyezték egymást: „... e napok óta vagyok Petőfi jegyese, s e nap óta szeretem őt jobban mint mindent a világon.” Megismerkedésük után egy évvel házasodtak össze, és igen boldogok voltak, legalábbis ez derül ki Júlia naplójából: „Csak mióta asszony vagyok, ismerem az élet legédesebb örömeit és legkeserűbb bánatát.” Ám nem sok boldogság adatott meg nekik, kitört a forradalom, és nem sokkal később a költő a hadszíntéren találta magát, a várandós Júlia pedig csak a szüléskor találkozott újra férjével Debrecenben. Petőfi Zoltán itt, a mai Batthyányi utca 16. szám alatti házban született meg. Apja még aznap tollat ragadott és megírta Fiam születésére című versét. Keresztapának jó barátját, Arany Jánost kérte fel, pedig írásából kitűnik, nemigen lelkesedett a keresztelésért. „Reám és feleségemre nézve maradt volna, mint született, becsületes pogány embernek; de ipám és napam kedvéért, kik igen buzgó keresztények, meg kellett kereszteltetnem. Gondoltam hát, hogy legalább a neve legyen pogány, s lett belőle Zoltán. Keresztapja Arany János, a világ egyik legnagyobb költője s legbecsületesebb embere; keresztanyja Arany Jánosné, a milly egyszerű asszony, olly jó feleség és anya.” Petőfi Sándor végül a szabadságharc áldozata lett, Segesvár mellett tűnt el 1849. július 31-én. Egy évvel később Júlia férjhez ment Horváth Árpád irodalomtanártörténészhez, akinek három gyermeket szült. Bár Horváth jó mostohaapja volt Zoltánnak, szeretetteljes környezetben élhetett nála, a fiú a két nagyapjánál is gyakran időzött eleinte. 1858-ban a pesti piarista gimnáziumban kezdte tanulmányait, majd Szarvason folytatta felsőbb iskoláit. A Magyar Tudományos Akadémia ezerforintos nagydíját Petőfi Sándor összes költeményének ítélték oda ekkoriban. A pénzt Zoltán örökölte. Nevelőapja úgy tartotta tisztességesnek, hogy gondnokot nevezzenek ki a fiú mellé, aki a vagyonára ügyel. így lett Petőfi fiának a gyámja a költő öccse, Petrovics István 1869-ig. Közben a könnyelműségre hajlamos ifjú beleunt a tanulásba. Zoltán ismerte apja az ő születése alkalmából írt versét, „Úgye, ügye, kisfiam, ha majdan, Én a sorbul kiöregedem, Iparkodni fogsz túltenni rajtam, Vagy betöltőd legalább helyem?”, és igen nyomasztotta a küldetése. Nem hagyta nyugodni az örökül kapott vér sem, az apja természetét követve vonzotta a színpad. Már fiatal korában megpróbált beállni egy vándorszínész-társulathoz, ám felvételét elutasították, sőt még az iskolaigazgatónak is beárulták, aki megbüntette az ifjú Petőfit. 1867-ben aztán elszegődött egy társulathoz, havi harminc forintos fizetésért. Színészi képességei viszont messze elmaradtak a várttól, továbbá gyenge fizikuma és fátyolos hangja miatt nem kaphatott nagy szerepeket. A próbákat rendre átaludta az előző esti mulatozásai miatt, és a színi igazgató csak azért nem rúgta ki, mert Petőfi gyereke volt. A versírással is próbálkozott, egy tucatnyi műve maradt csak fent tőle. Viszont Zoltán jól beszélt franciául, így fordításból tartotta fent magát. Madame Girardin Lady Tartuffe című színművét ő fordította magyarra. Ám a munkánál jobban szeretett vigadni, inni, szerette a szép lányokat, holott teste nem bírta ezt az életvitelt, tudta, két végén égeti a gyertyát. Apjához hasonlóan őt is foglalkoztatta a halál gondolta, és már 20 évesen megírta saját gyászbeszédét. Ekkor talán már érezte, közel a vég: komoly betegségekkel küzdött, rokonainál és külföldi fürdőkben is kereste a gyógyulást, mindhiába. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza Pestre, ám 1870. november 5-én reggel 7 órakor, élete 22. évében meghalt tüdőbajban. Másnap délután helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben. A költő és író társaság soha nem fogadta be maguk közé az ifjabb Petőfit, még halála után negyven évvel is, egész pontosan 1910. március 20-án ilyen megvetéssel írt róla Kosztolányi Dezső: „Vajon akart-e nagy lenni? Aligha. Egyáltalában semmit se akart. Egyetlen zseniális tette az, amit apja jegyzett föl róla, hogy kéthetes korában óriási erőlködéssel felült az ágyában. Azután semmi se történt. Gyerekes kapkodással másolja apja leggyöngébb verseit és az apja életét... Ez a fiú csak paródia, az apja igénytelen paródiája. Gyorsan pergő változatban játssza le - sokszorosan megkicsinyítve - az apja életét. (...) Pedig ezerszeresen az ő fia. Nemcsak az életét adta neki, hanem a halálát is.... Neki is sikerül kicsapatni magát az iskolából, consilium abeundit kap, és ő is színész lesz, koplal és faluz, ripacsok közt nyomorog, kártyázik, csókolódzik és iszik. Gyorsan pergő változatban játssza le - sokszorosan megkicsinyítve - az apja életét. Négyéves korában honvédruhában, karddal jár. Utóbb pedig Meranban és Rosenauban találkozunk vele, amint óvatosan és szelíden, a tüdőbetegek csendes önzésével szörpölgeti a meleg juhtejet.” nlcafe.hu Petőfi Zoltán 120 éves az újkori olimpia 1896. április 6-án Athénban kezdődtek az első újkori olimpiai játékok. Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. e. 776-ban rendezték a görög városállamok versenyzői. Ettől kezdve négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket. A győztesek óriási tiszteletnek örvendtek, nők nem indulhattak a versenyeken, még a nézőtéren sem jelenhettek meg. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár 393-ban betiltotta a játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében. Az olimpiai eszme felélesztését a reneszánsz óta többen felvetették. 1834-36 közt Skandináv Olimpiai Játékokat rendeztek Ramlosában, Angliában 1849-től William Penny Brookes alapította szervezet tartott olimpiai fesztiválokat, 1859-től az Evangelisz Zappasz által kezdeményezett Pánhellén Játékokat szerveztek. 1890-ben Pierre de Coubertin báró, a Francia Atlétikai Szövetség főtitkára Angliában járt, ahol tanulmányozta az ottani testnevelési rendszert, s az angol nyelvű nemzetek számára megrendezett Much Wenlock-i játékok nagy hatást gyakoroltak rá, ekkor fogalmazódott meg benne a modern, nemzetek feletti olimpiai gondolata. Coubertin 1892. november 25-én Párizsban az olimpiai játékok felújítása érdekében sorsdöntő előadást tartott, amelyben szinte “megtervezte” a sport béketeremtő arcát. Olyan olimpiát képzelt el, amelyen minden nemzet részt vehet, és az angol fair playt az antik tradícióval akarta ötvözni. 1894. június 23-án Párizsban kongresszust tartottak, amelyen 13 ország 49 sportszövetségének képviselői vettek részt, s megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). Az egyik első meghívott tag, Coubertin magyar barátja és harcostársa, Kemény Ferenc volt, akit még távollétében is beválasztottak a vezetésbe, így személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike. A társaság ekkor készítette el az Olimpiai Chartát, amelynek alapelvei ma is érvényesek. Két év szervezőmunka után az olimpiai játékokat a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 6-án I. György görög király nyitotta meg, és 1896. április 6-15. között Athénban, az ókori játékok helyszínén megrendezték az első újkori olimpiai játékokat. Az Olimpián 14 nemzet vett részt, köztük 11 európai ország: Nagy-Britannia, Bulgária, Dánia, Svájc, az Osztrák-Magyar Monarchia, Görög-, Német-, Olasz-, Svéd- és Franciaország sportolóin kívül részt vett az Egyesült Államok, Ausztrália és Chile is. 241 férfi versenyző küzdött a kilenc sportág: atlétika, birkózás, sportlövészet, súlyemelés, kerékpár, torna, tenisz, úszás és vívás 43 aranyérméért. A modern olimpiák első bajnoka az amerikai hármasugró James Connolly lett. Az első magyar aranyérmet Hajós Alfréd szerezte, aki a 100 méteres és 1200 méteres gyorsúszásban is győzött. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpirídon Luísz győzelme volt a maratoni futásban. A játékokon az Egyesült Államok 11, a görögök 10, a németek 6, a franciák 5, a britek 2, Magyarország, Ausztrália, Ausztria 2-2, Dánia és Svájc 1-1 aranyérmet nyert, egy számban egy brit-német páros győzött. Az olimpiai mozgalom kiállta az idő próbáját, bár nagyon sokszor kellett különböző kihívásokkal szembenéznie. Az olimpiák a két világháború idején szüneteltek. A berlini versenyeket 1936-ban a náci propaganda színhelyévé tették, 1972-ben Münchenben a terrorizmus is betört a sport világába, az 1980-as moszkvai és az 1984-es Los Angeles-i olimpia pedig a két világhatalom bojkottjáról emlékezetes. A mozgalom mégis fennmaradt, s az emberiség legnagyobb közös vállalkozása lett, a versenyzők száma egy-egy alkalommal tízezer fölé nőtt. Athén, az első újkori játékok városa 2004-ben a 28. olimpiát is megrendezhette. A NOB tizenhat alapító tagjának nevét az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban őrzik márványba vésve. MTI MEGJELENT: Az Igazság Fénye Kaprinyák Szerénke harmadik kötete! MEGZENÉSÍTETT VERSEK CD-N Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) versei szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. Az Arizonában élő költőnő két kötete, az Emlékezz és a Hit, remény és szeretet igen népszerű a magyar olvasók körében. A szerző régi vágya, hogy költeményeit megzenésítve is hallhassa a közönség. Ez az álom teljesült! A verseket dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és Nagy Ibolya operetténekes adja elő. Az énekszámok a CD elején és végén hallhatók, s közben számtalan verset szavalnak el ismert versmondók a Hit, remény és szeretet című kötetből. A CD ára postaköltséggel 12 dollár. A könyvek ára egyenként $10. Három könyv ára $25, Cím: Kaprinyák Gyuláné, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 E-mail: szkaprinyak@cox.net Április 8, 20íi |
