Amerikai Magyar Hírlap, 2016 (28. évfolyam, 14-50. szám)
2016-10-14 / 40. szám
Jóm-kipúr. az engesztelés ünnepe Idén október 11-én este köszöntött be és másnap estig tart a zsidó vallás legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnepe, a jóm-kipúr, azaz az engesztelés ünnepe, népies nevén a hosszú nap. A bibliai eredetű ünnep a zsidó naptár szerinti hetedik hónap, azaz tisri hónap 10. napján van, így a Gergely-naptár szerint évente változóan szeptember vagy október valamelyik napjára esik. A héber naptár luniszoláris, azaz kombinált Nap-Hold naptár: hónapjai holdhónapok, újholdtól újholdig tartanak. A jóm-kipúr jelentőségét mutatja, hogy a hívő zsidók egy teljes hónapot (elül) és még tíz napot szentelnek a felkészülésre, az ünnepet mintegy felvezeti a zsidó újév (ros hásáná), és levezeti a nem sokkal később sorra kerülő sátoros ünnep (szűköt). Az engesztelés napja elnevezés arra utal, hogy a Mindenható megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, amit akkor követtek el, amikor Mózes éppen a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákat vette át Istentől. Az Örökkévaló ezután kijelentette: “Legyen nektek ez a nap engesztelés napjául...” (3Móz 23,27). A hagyomány szerint az ünnep nemcsak az élők, hanem a halottak, sőt az eljövendő nemzedékek számára is engesztelést hoz. A Talmud az ünnepet egyszerűen csak napnak (jóm) nevezi, a hagyomány szerint ekkor pecsételik le, teszik véglegessé azt az ítéletet, amelyet ros hásánákor, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló. A két ünnep közötti idő a bűnbánat ideje, reggelenként, kora hajnalban bocsánatkérő - szlichot - imákat mondanak, hogy az esetleges kedvezőtlen ítéletet kedvező irányba billentsék. Szokás a haragosokkal még jóm-kipúr előtt megbékélni, hiszen csak így várható el, hogy az Örökkévaló is megbocsássa a vele szemben elkövetett bűnöket. Jóm-kipúrkor érvényesek a szokásos munkatilalmak, továbbá tilos enni, inni, tisztálkodni (az egészségügyi tisztálkodást kivéve), piperecikkeket használni, bőrből készült lábbelit hordani és házaséletet élni; a munkaszünetet a test szellemi részének kell szentelni. A jeruzsálemi Szentély fennállásának idejében a főpap ezen a napon mehetett be a Szentek szentjébe, hogy ott végezze szolgálatát az egész nép bűneinek megbocsátásáért. Hosszú napnak (jóm-ároh) azért nevezik, mert az ünnepnapokon szokásos négy imán kívül ekkor még egy ráadás imát (neilá) is mondanak a zsinagógában. Hosszú még azért is ez a nap, mert 25 órán át kell böjtölni, és az idő java részét a zsinagógában kell eltölteni. A liturgia a Kol-nidré (Minden fogadalom) imával kezdődik az ünnep beköszöntésének estéjén, A nap nagy részét imádsággal töltik, recitálják a halottakért mondott imát, a Jizkort az elhunyt családtagok emlékére, megvallják bűneiket, isteni megbocsátásért könyörögnek, Tóra-olvasmányokat, Jónás könyvének felolvasását és istentiszteleteket hallgatnak. Az alkalomhoz illő viselet a fehér, a tisztaság szimbóluma, mert jóm-kipúr napján a zsidók olyanok, mint az angyalok. Az emberek azt kívánják egymásnak, hogy a mennyei könyvben azok közé írassanak be, akik jó év elé néznek. A nap az utolsó fohásszal, a neilá szertartással és a sófár megfújásával ér véget, ekkor zárulnak be az ég kapui. Amikor asztalhoz ülnek, egy pohár borral választják el a szent napot a következő hétköznaptól, és áldást mondanak az ünnepen szünetelt gyertyafényre. MTI „Bárcsak mertem volna boldogabb életet élni!” Jó lenne, ha úgy tudnánk élni a mindennapjainkat, hogy életünk végén semmit se kelljen megbánnunk, de még jobb lenne, ha nem éreznénk, hogy bármit is kihagytunk, vagy pedig nagyon másként csinálnánk. Gyermekként ideális esetben szinte sosem gondolunk a halálra, felnőttként pedig annyira lefoglal minket az élet, hogy ritkán jut eszünkbe, egyszer majd véget ér. Időskorunkban pedig egyre gyakrabban érint meg bennünket a halál szele, de akkor már lehet, hogy késő megtenni azokat a dolgokat, melyeket elszalasztottunk. Összeszedtük a leggyakoribb dolgokat, amelyeket idős emberek a halálos ágyukon megbántak, hogy nekünk még legyen időnk megtenni őket. Bronnie Ware ausztrál nővér palliativ kezelés alatt álló betegeket ápolt hosszú éveken keresztül, s könyvet is írt azokról a dolgokról, melyeket leggyakrabban bántak meg a betegek. „Bárcsak lett volna bátorságom azt az életet élni, amelyiket én szerettem volna, nem pedig azt, amelyiket mások elvártak tőlem” Nézzünk őszintén magunkba: tényleg úgy élünk, ahogy mi szeretnénk? Azt csináljuk nap mint nap, ami boldoggá tesz minket? A mellé fekszünk le és amellett ébredünk fel, akire igazán vágyunk? „Bárcsak ne dolgoztam volna annyit!” Most még bírjuk, most még megy a munka, nem fáraszt annyira, de miket hagyunk ki, mikről mondunk le a munkánk miatt? „Bárcsak lett volna bátorságom kimutatni az érzelmeimet!” Eleget mondjuk a családtagjainknak, hogy szeretjük őket? Tüdják a barátaink, milyen fontosak számunkra? Tüdja a gyerekünk, hogy számunkra ő a világ közepe? „Bárcsak ne engedtem volna el a barátaimat!” Van olyan, akit nagyon szeretünk, de már évek óta nem tudunk róla semmit? Ha igen, akkor keressük meg, nehogy késő legyen már. „Bárcsak hagytam volna magamnak, hogy boldogabb legyek!” Biztos, hogy igazán átélünk minden fontos pillanatot? Biztos, hogy el tudjuk engedni magunkat és feloldódni legalább naponta egyszer? ridikul.hu Október 14,2016 * Exhumálták Márton Áron földi maradványait A gyulafehérvári püspöki székesegyház altemplomában exhumálták Márton Áron erdélyi római katolikus püspök földi maradványait - közölte Potyó Ferenc érseki helynök. Az erdélyi katolikus püspök halálának 36. évfordulójára készülve exhumálták földi maradványait. A püspök maradványait tartalmazó fa koporsót kivették a kripta eddig elfalazott cellájából, és egy érckoporsóba helyezték. Hozzátette: a székesegyház déli mellékkápolnájába szarkofág alakú kőkoporsót készítenek, és ebbe kerül majd a püspök maradványait tartalmazó érckoporsó. Potyó Ferenc elmondta: Márton Áron kőszarkofágját szeptember 29-én, halála 36. évfordulóján leplezték le ünnepi szent mise keretében, melyre a romániai katolikus püspöki kar valamennyi tagját, a testvéregyházak püspökeit, és a magyar kormány képviselőit is meghívták. Márton Áron, az erdélyi katolikus egyház püspöke 1980-ban hunyt el, Erdő Péter bíboros, prímás szavai szerint a második világháború idején “és az azt követő nehéz években az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, kiegyensúlyozott, bátor képviselője volt”. Márton Áron 1938. novemberi beszédében, amely az Erdélyi Iskola hasábjain nyomtatásban is megjelent, elsők között tiltakozott a háború ellen. 1944. május 18-án Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban mondott beszédében bátran felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, az akkori észak-erdélyi magyar polgári hatóság jelenlétében. Május 22-én levélben szólította fel a Sztójay Döme miniszterelnököt, Jaross Andor belügyminisztert, a főispáni hivatalt és a rendőrkapitányságot, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. Válaszul Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból. Kiállása miatt 1999. december 27-én a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a „Világ Igaza” címet adományozta a püspöknek - írja róla a Wikipedia. MTI Románia támogatja a csíksomlyói búcsú UNESCO-védettségét Lazar Comanescu román külügyminiszter - Korodi Attila képviselő írásos interpellációjára válaszolva - közölte: a külügyi tárca támogatja, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi kulturális örökségi listájára. A minisztérium álláspontját a Maszol.ro erdélyi portál ismertette hétfőn. A portál szerint a miniszter határozottan cáfolta, hogy Románia vissza akarná vonni a csíksomlyói búcsú felterjesztését a szellemi kulturális örökségi listáról. A miniszter szerint a híresztelésekkel ellentétben a tárca az UNESCO által kért valamennyi kiegészítést időben elkészítette, és teljes mellszélességgel kiállt a búcsú védettsége mellett. Augusztus közepén Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke sérelmezte, hogy - értesülései szerint - a román szakértői kormány megpróbálja megakadályozni a búcsú nemzetközi védettségét. MTI Jloyat Coach 7ravel A magyar utasaink szolgálatában MAGYAR UTAZÁSI IRODA 2841. Woodflower St, Thousand Oaks, CA 91362 AJÁNLATAINK: b CSOPORTOS ÉS EGYÉNI UTAZÁSOK HAJÓUTAK, TÚRÁK, REPÜLŐJEGYEK TENGERPARTI ÜDÜLÉSEK UTALVÁNYOK, UTASBIZTOSÍTÁS Hívják Érseki Emőkét Phone: 805-523-7700 Toll-free: 877-207-0052 Skype: emoke.erseki Fax:310-317-7170 E-mail: emoke@hungariantravel.com Keressen minket az Interneten; http://www.hun gari antrave I .com SZENT ISTVÁN RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM saintstephencatholic.org 3705 Woodlawn Ave. Los Angeles CA 90011 Ft. THEODORE SMITH Magyarul: +949-633-1924 Angolul: +323-234-5963 Szentmise: vasárnap 10:45 Útirány: 110 Fwy-ről keletre M.L.King Blvd.-nál. Balra Main St.-nél, Jobbra 37th St.-nél ' az első sarokig. (Lkl7,11-17) A mai evangélium tíz leprásának volt hite. Jézus parancsára egy emberileg nevetségesnek tűnő útra keltek, hogy bemutassák a még meg sem történt tisztulásukat. Közben mind megtisztultak, de csak a szamaritánus hite bizonyult igazán üdvözítőnek, vagyis Jézusért lángoló szeretetből fakadónak. Hiszen az igazi szerzetről tanúskodó hála egyedül őt hozta vissza Jézushoz. így egyedül ő tisztult meg a bűn súlyos leprájától is Jézus szavára: „Kelj fel és menj! A hited meggyógyított téged.” Az emberi tudás megfogható élményekkel kezdődik, és megfoghatatlan fogalmakban csúcsosodik ki, ezért Isten látható jelképekkel vezet minket láthatatlan valóságokra: a lepra a bűnre, a tisztulás az üdvösségre, a csodás kenyérszaporítás az Oltáriszentségre. Ám Isten gyermekei gyakran összezavarják a jelkép és a valóság fontosságát. Ábrahám szeretett fiának vértelen feláldozása nem váltott meg minket, csupán egy mérhetetlenül nagyobb áldozatnak, a szentmisének lett az előképe. Abban ugyanis Jézus - magát az Atya akaratának alávetve- vértelenül áldozza fel az életét, íme a megváltásunk igazi ára! Végül is Isten nem ezt mondta Ábrahámnak: „Ma kiérdemelted kegyeimet” - hanem ezt: „Most már tudom, hogy szeretsz.” Ábrahám a saját fiánál is jobban szerette Istent. Ezért az Atyaisten Ábrahámot és népét, sőt mindannyiunkat „jobban” szeretett, mint az Ő tulajdon Fiát - halálra adva Őt, hogy mi élhessünk! Senki se beszéljen itt igazságról! Isteni hála ez. Ki tudná felmérni, hát még kiérdemelni? Földünkről csaknem teljesen kiirtottuk a leprát, de lelkünket elcsúfítja a hálátlanság lelki leprája. Sokan az emberi élet ajándékáért is hálátlanok, így kelletlenül adják tovább, sőt el is pusztítják az anyaméhben! Manapság sokan hálátlanok az emberi szerelem ajándékáért, amikor házasságot törnek. Mi más, mint a válás csapása sújtaná azokat, akik e ragályban élnek? A gyakorlatban sokunk a 9 lepráshoz hasonlít. Van ugyan hitünk, de nem a Jézusért lángoló szeretetből fakadó, melyet engedelmesség, hála és imádás jellemez. Ezért ritkán térünk Jézushoz az Oltáriszentségben. Legyünk inkább áldozatos lelkek, mint Szent Mária Margit, akihez Jézus így szólt: „íme a szív, mely úgy szerette az embereket, hogy nem kímélt semmit, kiüresítve és elégetve önmagát szeretetének tanúságaként. Hála helyett a legtöbb embertől csupán közönyt kapok.” Szent szívét vigasztalva Te is megkapod az igazi csodát- százszoros boldogságot itt lenn és az örök életet is! Ámen. AMERIKAI tfagyar Ijírlap
