Amerikai Magyar Hírlap, 2016 (28. évfolyam, 14-50. szám)
2016-10-07 / 39. szám
Magyarok kapták a fizikai IgNobelt Újra kiosztották a Harvardon a Nobel-díj paródiájaként ismert IgNobel-díjat. A 26. alkalommal megrendezett díjkiosztón magyar kutatókat is díjaztak. Az elismerést a Harvard tudományos humorlapja, az Annals of Improbable Research szerkesztői alapították, és idén is a Nobel-díj bejelentéseit megelőző második hét csütörtökén adták át. A díj első éveiben a szervezők olyan eredményeket jutalmaztak, amiket „nem lehet vagy nem kellene reprodukálni”, de később finomítottak ezen a megfogalmazáson. Az elmúlt években már olyan felfedezések kaphattak IgNobelt, amelyek „az embert először megnevettetik, majd elgondolkodtatják”. A díj mellé komoly pénzjutalom, 10 billió zimbabwei dollár, vagyis úgy hetven forint is jár. Korábban is voltak már magyar nyertesek, és idén sem maradtunk elismerés nélkül. Két díjazott kutatásnak vannak magyar szerzői. Az egyikben a fehér színű lovak előnyeit vizsgálta Horváth Gábor, Blahó Miklós, Kriska György, Hegedűs Ramón, Gerics Balázs, Farkas Róbert és Susanne Ákesson az ELTE Fizikai Intézetében dolgozó Horváth vezetésével: a tanulmány eredményei szerint a fehér lovakat kevésbé zargatják a böglyök. A másik, szintén fizika-kategóriában díjazott tanulmányban azt vizsgálta a Horváth Gábor, Malik Péter, Kriska György és Hansruedi Wildermuth összeállítású csapat, hogy miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez a temetőkben. Horváth Gábort, aki elmondta, hogy örül a díjnak és reklámként fogja fel, abban pedig teljesen egyetért, hogy a két kutatás elgondolkodtató (még ha először esetleg nevet is rajtuk valaki). A szitakötős kutatás a kiskunhalasi temetőben indult, ahol Horváth megfigyelte, hogy rengeteg a szitakötő, pedig nincs is tó a közvetlen közelben. A fizikus meg akarta érteni ezt a viselkedést, és korábbi kutatások alapján már sejtette, hogy a rovarok a poláros fényre mennek, mert a fekete sírkő vízszintesen poláros fényt ver vissza. Ezt kollégái segítségével mérésekkel sikerült is igazolnia nemcsak sírkőre, hanem mindenre, ami csillogó és fekete, legyen az autó, aszfalt vagy napelem. “Ez most már általánosítható, és egy fontos fogalom is született a kutatásból, a polárosfény-szennyezés” - mondja Horváth. “A vízszintesen poláros fény ugyanis környezetszennyező: a petézőhelyet kereső szitakötők gyakorlatilag víznek hiszik ezeket a csillogó felületeket. Vagyis a felületek odavonzzák a vizet kereső rovarokat, azok le is petéznek, az utódok viszont elpusztulnak, és ez károkat okoz a populációnak.” A böglyökkel kapcsolatos kutatás kiindulópontja is a kiskunhalasi temető volt, ahol Horváth azt is megfigyelte, hogy a szomszédos lovasfarmról sok bögöly is átrepül a sírkövekre. Ezeket a rovarokat vizsgálva egy gyakorlati alkalmazás is született: a poláros fény alapján működő bögölycsapda, aminek kifejlesztésére EU-pályázat révén egymillió eurót is kaptak. “A bögöly betegségeket terjeszt, ezért a bögölycsapdáknak nagy ipara van. A mi három évig fejlesztett csapdáink a bögöly tájékozódását használják ki, és nagyon jól működnek, már csak gyártóra várnak” - mondja a fizikus. Ennek a kutatásnak egy oldalága volt az idézett eredmény, miszerint a böglyök a fehér lovakat kevésbé támadják. Horváthék ragadós anyaggal bekent lómaketteket tettek ki a terepre több színben, illetve csíkosat is, hogy a zebrákkal kapcsolatosan is kapjanak információt. Nagy meglepetésre azt tapasztalták, hogy a csíkos makattre még kevesebb bögöly szállt, mint a fehérre, ami újabb érdekes adalék ahhoz, hogy mi lehet az oka a zebrák csíkosságának. A Nature-ben is méltatott kutatás David Attenborough figyelmét is felkeltette, és bevette a zebrákról szóló dokumentumfilm-Magyarországon szélerőmű? Soha!!! Újabb rendeletmódosítások érkeznek a szélermű-engedélyezés szabályozásához: a fokozhatatlannak tűnő szigor teljes tiltássá változik - olvasható az Energiaklub honlapján. A vonatkozó kormányrendelet módosítása szerint; „Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül - a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével - szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.” Ez magyarul és kissé leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a települések 12 kilométeres környezetében nem lehetséges szélturbinát elhelyezni. Egy geoinformatikai szoftver segítségével megrajzolták azt a térképet, amely megmutatja, hogy a fenti kitétellel (tehát települési belterületektől 12 kilométernél távolabb) hol lehet majd Magyarországon szélturbinát telepíteni. A térkép megmutatta, hogy egyetlen ilyen pontja sincs Magyarországnak.- Valaki nagyon nem akarja, hogy Magyarországon működőképes szélerőművek létesüljenek. Nagyon-nagyon nem - foglalja össze a jogszabályváltozás lényegét az Energiaklub. energiaklub.hu jébe, elkérve a lómaketteket. Magyarok korábban is kaptak IgNobelt, 2008-ban például Tóth Ágota, a Szegedi Tüdományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének docense. Tóth japán kollégáival azt kutatta,- hogy a nyálkagombák milyen útkereső módszerrel próbálnak eljutni egyik helyről a másikra, illetve kijutni egyszerű labirintusokból. 2005-ben Gál József fizikus is részesült az elismerésben, amiért a Brémai Egyetemen kutató kollégáival leírta, hogy a pingvinek milyen nagy nyomással lövik ki székletüket. A legelső béke-IgNobelt pedig 1991-ben (még az eredeti mottó szellemében) Teller Ede nyerte, általában az egész életművéért. Gál József egyébként Horváth Gábor’ tanítványa, ezért Horváth a pingvinszékletes kutatás utóéletéről is be tudott számolni. “Lehet, hogy viccesnek hangzik az a kutatás, de Science-recenzió is született belőle, és utána Gálékat több állatkert is megkereste, hogy segítsenek kiszámolni, milyen messzire kell telepíteni a korlátokat bizonyos madarak esetében, hogy a székletük ne juthasson el a látogatókig.” index.hu Törvény írja elő a Mars meghódítását Az Egyesült Államok Szenátusa megadta az engedélyt az amerikai űrhivatalnak, hogy folytassa a Mars-út előkészítését. A NASA munkatársai 2017-ben 19,5 milliárd dollárral gazdálkodhatnak, ami alig több a 2016-os büdzsénél. Most bejelentették, hogy a szenátus elfogadta az 5,3 billió forintnak megfelelő kérvényt, ám feltételhez kötötték: már hivatalos, hogy az űrkutatási hivatalnak legkésőbb 2041-ig embert kell küldenie a Marsra. A NASA vállalta a feltételt, és hivatalosan is bejelentették, hogy a következő 25 évben sort kerítenek a történelmi jelentőségű expedícióra. Az USA szenátusa egyöntetűen nyilatkozott a szavazás során, a republikánus és a demokrata szenátorok is támogatták a javaslatot. Kennedy 55 évvel ezelőtt, 1961 május 25-én tűzte ki célként a Holdra szállást, és jóval kevesebb időre volt szükség a megvalósításhoz, hiszen az 1969-ben megvalósult. Persze a Mars nem is a szomszédunkban van, úgyhogy reálisabb volt azt kérni a NASA-tól, hogy 25 éven belül érintsék emberi talpak a Mars vörös talaját. Femina.hu index.hu 0 OTTO'S MAGYAR IMPORT & CSEMEGE ÜZLET j»4. CÍM: 2320 West Clark Ave., Burbank, CA 91506 Weboldal: www.HungarianDeli.com E-mail: info@HungarianDeli.com Telefon: (818)845-0433 Rendelés faxon: (818) 845-8656 1 ÜZLET NYITVA: Hétfőtől - Szombatig 10:30-tól 6:30-ig A fesztivál tiszteletbeli fővédnöke: Széles Tamás, Los Angeles-i főkonzul! A nap folyamán fellépnek: Finom süteményekkel Baky Józsi, Érseki Emőke, Dömsödi Farkas Bálint, Ézsiás Péter, várja önöket: Húrok zenekar, Kárpátok Néptáncegyüttes, Kiss Erzsiké és Tóth Kinga. A fesztivál nyeresége a Holtmarosi Árvaház javát szolgálja. Adomány belépőért $5. 5 év alatti gyerekeknek ingyenes. további la&iTzIeteK, a MagY^THírl€pbaTTec cj[j . i g elesi. Ű?Q V»Tf* napok facebook oldalon: k mi 9Ü9 702 8977 ^ i A4 %m m}m r;mi ipfi- mi Kap un yi t& s 10,30 un 6 P rn. 6 0<££2. ijÄß’cP , án ,t p . . f.*** vTfc^fSi űm HM; mmm* ffli#f3fS«30. \"fm# 171 ÜáSmjlQ/l. ’i . H • H ^ I . I §i f'-jmMagyäretßlek fesztiválig^ A verseny témája a LÉCSÓ f fMjgjh S Jftg^g* *£']{£ ’*■*' -{ 2016.okt.15. LOS ANGF.LESj 3 705 Wgadiawn A ve CA 90011 \ ifl 2frL Annual Hungarian Food Los ^ngeles-j fyiagyar j^apök : Október 7, 2016
