Amerikai Magyar Hírlap, 2016 (28. évfolyam, 14-50. szám)
2016-04-08 / 15. szám
AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER Mailed from Los Angeles, CA on April 6th 2016. If the Friday issue has not been received by the following Tuesday, please call (626)765-4534. **************************|v|jxiEC) ADC 901 MOL108 Lejár: August J Molnár American Hungarian Foundation PO Box 1084 New Brunswick NJ 08903-1084 .......................................................................................... Elhunyt Kertész Imre az első magyar irodalmi Nobel-díjas író Életének 87. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én budapesti otthonában érte a halál. Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Ezt követően újságírással és fizikai munkával tartotta el magát. Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban született meg az 1960-tól 1973-ig írt első regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga. A sikert és azt, hogy írói, műfordítói munkájából megélhet, a nyolcvanas évek második fele, majd a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Hosszú évekig Berlinben élt, néhány éve költözött vissza Magyarországra. Első regénye, a Sorstalanság, melyet a Magvető kiadó visszautasított, már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolják. A könyvből maga írt forgatókönyvet, és Koltai Lajos rendezett vegyes kritikai fogadtatásnak örvendő filmet 2005-ben. Kertész Imre jelentős műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra. 2002-ben a világon először magyar íróként Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így írt: „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Kertész Imre 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfelkavaróbb és leghitelesebb holokausztregény. Számos elismerés mellett Kertész Imrét 1989-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 1997-ben Kossuth-díjat kapott, és elnyerte a lipcsei könyvvásár nagydíját és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nagydíját. Herder-díjjal tüntették ki 2000- ben, egy évvel később pedig a német Becsületrenddel. 2002-ben Budapest díszpolgára lett, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, majd a Goethe-emlékérmet. 2004-ben a párizsi Sorbonne, 2005-ben a berlini Freie Universität díszdoktora lett. 2014-ben megkapta a Magyar Szent István-rendet. Sokak szerint nem lett volna szabad átvennie a díjat, Kertész úgy fogalmazott, hogy „a konszenzus megteremtésének a vágyáról és elodázhatatlan szükségességéről szól a díj elfogadása és átvétele”. Állítása szerint azért fogadta el a legmagasabb állami kitüntetést, mert magyar állampolgár, és „a magyar állam elnöke kínálta fel, a magyar állam feje”. Kertész egyébként 2012-ben a berlini Művészeti Akadémiára bízta irodalmi hagyatékát. A teljes Sorstalanság a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján meghallgatható a szerző előadásában, de Kertész teljes életműve is hozzáférhető digitálisan, index.hu hvg.hu ------------------------------------------750 ezerbe került a jobbikos képviselőnek a holokauszttagadás Nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt a Debreceni Törvényszék jogerősen 750 ezer forint pénzbírságra büntette a jobbikos Ágoston Tibor debreceni önkormányzati képviselőt - közölte az MTI. Annyiban változtatták meg az elsőfokú ítélet, hogy a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változásokra tekintettel 15 havi részletfizetést engedélyeztek, így havi 50 ezer forintos részletekben kell kifizetnie. A részletfizetés elmulasztása esetén börtönbe is kerülhet. Ágoston Tibor 2014 januárjában, amikor „hollókamuként” és „hollókasztként” beszélt a holokausztról egy nyilvános debreceni rendezvényen, a bíróság szerint megvalósította a nemzetiszocialista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntettet. A másodfokú bíróság sem tudta elfogadni a vádlott azon védekezését, miszerint ez csak egy szerencsétlen megfogalmazás volt. index.hu Kovács Zoltán: a szabadság csak a biztonság utána jön A biztonság megteremtése a legfontosabb, minden egyéb szempont, így a szabadság is csupán ezt követi, biztonság nélkül ugyanis “fabatkát sem érnek” a szabadságjogok- jelentette ki a kormányszóvivő. Kovács Zoltán azt mondta: a kormány terrorellenes akciótervének célja, hogy feljogosítsák a különböző szerveket arra, hogy hatékonyan tudjanak fellépni a terrorizmus ellen. A kormányszóvivő korábban úgy fogalmazott: a kormány nem akarja megsérteni a szabadságjogokat. MTI Meghalt Biszku Béla, a pártállami diktatúra utolsó képviselője A pártállami diktatúra legfelső vezetői közül az utolsó távozott az élők sorából. Politikai utóélete a pártállam bukása után egyedülálló volt. Mindvégig kitartott a „proletárdiktatúrát” igazoló nézetei mellett, és ezeket a nyilvánosság előtt is képviselte. Többek között ezért állították bíróság elé és ítélték nem jogerősen kétévi felfüggesztett börtönbüntetésre halála előtt három hónappal. Biszku Béla katolikus földműves családban született 1921-ben a beregi Márokban (ma Márokpapi). Családjával még gyerekként Budapestre költözött, lakatosinasnak állt, kamaszként csatlakozott az ifjúmunkás-mozgalomhoz, aztán a Vasas Szakszervezethez, majd 1944-ben az illegális kommunista párthoz. A háború után ő szervezte meg a kommunista pártot Angyalföldön. 1953-ig pártfunkcionáriusként dolgozott a Budapesti Pártbizottságon és Kőbányán. Nagy Imre első miniszterelnökségének idején a Politikai Főiskolán temetkezett bele a tanulmányaiba, Nagy Imre bukása után pedig a kerületi pártbizottság első titkáraként ő lett a főnök az elődje, Kádár János számára oly kedves és fontos Angyalföldön. Kádárral ellentétben ő 1956-ban egy percig sem „ingadozott”. Neki a Rákosi-féle terroruralommal az volt a legfőbb baja, hogy nem üldözte kellő erővel a rendszer „igazi” ellenségeit. Biszku a felkelés kitörése utáni napokban ismét fegyveres ellenállást szervezett Angyalföldön, de ezúttal nem nácik és nyilasok, hanem szabadságharcosok ellen. A forradalom fölszámolásának időszakában és azt követően ő lett Kádár egyik legfőbb bizalmasa. A forradalom utáni legsötétebb években ő volt a belügyminiszter, a megtorlások operatív irányítója. Mindig a párt konzervatív, reformellenes szárnyára helyezkedett. A hetvenes évek elején a Kádár megbuktatásával és a pártdiktatúra megkeményítésével próbálkozó Komócsin-csoporthoz tartozott. 1978- ban, amikor a reform felélesztésének lehetősége „fenyegetett”, vezető káderek korrupciós ügyeiről összeállított anyaggal igyekezett a szovjet pártvezetést Kádár ellen fordítani. Ebbe a kísérletbe Kádár helyett ő bukott bele. 57 évesen nyugdíjazták és bukott emberként élte végig hátralévő majdnem négy évtizedét. Biszku az 1956 utáni kivégzéseket jogosnak, a forradalmat ellenforradalomnak nevezte, és kitartott amellett, hogy ő belügyminiszterként konkrét ügyekbe, bírósági folyamatokba nem avatkozott bele. Számtalan dokumentum tanúskodik arról, miként tárgyalta meg a szovjet és magyar potentátokkal, hogy ki, milyen perben, milyen ítéletet kapjon, s miként követelt több kötelet és nagyobb szigort. Ez az abszurd tagadás nem önmentés volt, hanem kitartás azon fikciók mellett, amelyekre annak idején a pártállami diktatúra legitimitását alapozták. Biszkut élete végén bíróság elé állították. Első fokon öt és fél évre ítélték, leginkább a salgótarjáni sortűz felbujtójaként, mert tagja volt annak az ideiglenes pártvezetésnek, amely határozottabb cselekvésre ösztönözte a karhatalmat. Biszku sok kiváló ember haláláért volt felelős, de tarthatatlan indoklással ítélték el. A megismételt eljárásban pedig többek között azért marasztalták el, mert találtak a lakásában pár töltényt, s mert az volt a véleménye ‘56-ról és a „proletárdiktatúráról”, ami. A Biszku halálával jogerős ítélet nélkül végződő persorozat, miként előre sejthető volt, semmilyen morális elégtételt vagy megnyugvást nem hozott az 1956-ban történtekért, index.hu nol.hu Mit keresett Biszku Béla egy zsidó kórházban? A Mazsihisz Szeretetkórházában elhunyt Biszku Béla, egykori kommunista politikus, nem volt zsidó, katolikus családból származott. Kérdés, akkor mit keresett a Szeretetkórházban. A Szombat szerkesztősége Biszku Béla halála után megkereste Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét, aki a lapnak úgy fogalmazott, nem volt tudomása arról, hogy Biszkut a kórházban ápolják, de a kórház, mint állami finanszírozású egészségügyi intézmény, nem utasíthatja el a beteget, ha ide kíván felvételt nyerni. Biszku gondozója jelentkezett be a kórházba - melynek gerontológiai ellátása a Mazsihisz elnöke szerint az ország egyik legjobbja -, hogy ide kívánják behozni a rossz állapotban lévő idős embert, miután elesett. Beteg és beteg között pedig a kórház nem tehet különbséget. A volt kommunista politikust, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében, a bíróság tavaly decemberben első fokon bűnpártolással elkövetett háborús bűntettben, a kommunista rendszer bűneinek tagadásában és lőszerrel való visszaélésben találta bűnösnek, atv.hu
