Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-10-03 / 38. szám
Cserhalmi és Bitskey lett a nemzet színésze A nemzet színésze címet viselő tíz művész döntött arról, hogy a szeptember 12-én elhunyt Sztankay István és a szeptember 13-án elhunyt Avar István helyére Cserhalmi György és Bitskey Tibor kerül a testületbe. A nemzet színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A cím halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban. Cserhalmi György 1948. február 17-én született, Cserhalmi Gyula és Varga Magda operaénekesnő gyermekeként pedig már fiatalkorában megismerkedhetett a művészetekkel. 1971-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd hat évet töltött két vidéki színházban, a debreceni Csokonaiban és a veszprémi Petőfiben. 1977-ben tért vissza Budapestre, először a Nemzeti Színház, majd az újjáalakult Katona József Színház társulatában tevékenykedett. A kilencvenes években művészeti vezetőként is kipróbálhatta magát a Latabár Teátrumban, majd négy-négy évadon keresztül erősítette az Új Színházat és a Radnóti Színházat. 2004 óta szabadúszó, színpadi szerepei mellett rendezőként is bemutatkozott már. Színházi pályája mellett komoly filmes karrierjéről is ismert, amely során több mint száz filmet forgatott és Makk Károlytól Szabó Istvánig a legnagyobb rendezőkkel dolgozott együtt. Egyik első kiemelkedő szerepe az 1979-es Magyar rapszódia című Jancsó-filmben volt, amit Arany Pálmára is jelöltek a cannesi fesztiválon, majd 1981-ben játszott Szabó István Mephistójában is, ami elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Ő volt a főszereplője a mára kultikussá vált Dögkeselyű című 1982-es filmnek is. Eddigi utolsó filmszerepe a 2012-es Drága besúgott barátaim című filmben volt, amely egyben rendezőként dolgozó lánya, Cserhalmi Sára első nagyjátékfilmje. A Balázs Béla-díjat 1982-ben, a Kossuthdíjat pedig 1990-ben érdemelte ki, 2003-ban pedig Törőcsik Mari után második magyarként vehette át az Európai Unió Filméletmű díját. Bitskey Tibor 1929. szeptember 20-án született, és nagybátja, a zeneszerző-karmester Altziebler Pál révén ismerkedett meg a művészet világával, az általa vezetett társulat tagjaként. 1953-ban végezte el a Színművészeti Akadémiát, de már az iskolai évek alatt szerződtette ösztöndíjjal a Magyar Néphadsereg Színháza, a Vígszínház elődje. 1959 és 1964 között a Nemzeti Színházban játszott, majd újabb tíz évadra visszatért a Vígszínházba, mielőtt 1974-ben a Thália Színház társulatához szegődött, amelynek egészen 1996-ig tagja volt. A nagy vászonról főleg a Várkonyi Zoltán-féle regényadaptációkból lehet ismerős - mind a négy, 1964 és 1968 között megjelent nagyszabású filmben szerepett kapott, így láthattuk az Egy magyar nábobban, a Kárpáthy Zoltánban és az Egri csillagokban is, a legnagyobb szerepe azonban A kőszívű ember fiaiban volt, itt Baradlay Ödön karakterét alakította. Később szerepelt még Makk Károly Szerelem című filmjében, és a kétes megítélésű, 1996-os Honfoglalásban is, a fiatalabbak pedig a Dargay-féle Vük rajzfilm mesélőjeként ismerhetik hangját. Kétszer jutalmazták Jászai Mari-díjjal (1959, 1963), és a 2000-ben megkapott Kossuth-díja mellé 2013- ban átvehette A Magyar Érdemrend középkeresztjét is. hvg.hu Cserhalmi György és Bitskey Tibor 150 éve halt meg Az ember tragédiája írója Madách Imre 1823. január 21-én született a felvidéki Alsósztregován (ma: Dolná Strehová, Szlovákia). Kisnemesi családból származott, nagyapja a Martinovics-per vádlottainak védője, apja vezető közéleti személyiség volt Nógrád megyében. Apja korai halálát követően szigorú és kemény akaratú édesanyja egyedül nevelte őt és négy testvérét. A kiskorától tüdőbajjal, köszvénnyel és szívbetegséggel küszködő fiú magánúton tanult, vizsgáit a piaristák váci gimnáziumában tette le, több nyelvet sajátított el, és betekintést nyert a klasszikus és modern irodalom világába. 1837-től a pesti egyetemen filozófiát, majd jogot hallgatott. Ekkor már verselgetett, 1840-ben kötete is megjelent Lantvirágok címmel, korai szentimentális líráján Kölcsey hatása érezhető. A negyvenes években írta a Csák végnapjai (a mű akadémiai dicséretben is részesült), a Férfi és nő, a Csak tréfa című drámákat. Tanulmányait befejezve Nógrád megyében aljegyzőséget vállalt, 1842-ben ügyvédi vizsgát tett, de betegsége miatt egy évvel később lemondott az aljegyzői tisztségről. Néhány ifjúkori fellobbanását követően megismerkedett Fráter Erzsébettel, egy bihari nemesi család szabad szellemű és szabados viselkedésű lányával, akit anyja akarata ellenére 1845-ben feleségül vett. Az anyós és menye közt feszülő feloldhatatlan ellentét, a sorozatos otthoni problémák elől az írásba menekült. 1848 júliusában jelentkezett a nemzetőrségbe, a harcokban azonban rossz egészségi állapota miatt nem vehetett részt. 1852-ben Kossuth személyi titkárának rejtegetése miatt letartóztatták, Pozsonyban, majd a pesti Újépületben raboskodott. 1853-as szabadulása után házassága megromlott, és 1854. július 25-én közös megegyezéssel elváltak. A válást követően három gyermekükkel visszaköltözött anyjához, Sztregovára. Irodalommal foglalkozott, ekkoriban született a Bach-rendszert kigúnyoló szatíra, A civilizátor, és elkezdte Mózes című drámáját is, melyet 1860-ban fejezett be, s melyben biblikus példázatban keresett választ a szabadságharc bukását követő időszak kérdéseire. 1861-ben visszatért a közéletbe: országgyűlési képviselő lett. 1859. február 17-én kezdte írni élete főművét, a hírnevet és Arany János barátságát eredményező Az ember tragédiája című drámáját, melyet 1860. március 20-án fejezett be. A kéziratot elküldte Aranynak, aki az általa itt-ott túl nyersnek érzett szöveg 4140 sorából ezer sort javított. A nyelvi és verselési javításokat figyelembe véve a mű első kiadása 1862. január 16-án látott napvilágot, s már saját korában óriási népszerűségre tett szert. Szerzője az ember és az emberiség sorsának alakulására és magyarázatára tett kísérletet 15 színben, Ádám és Éva alakja köré fonva a történelmet. A Tragédia a magyar irodalom egyik leggazdagabb alkotása, eszmeiségének egyetemessége és gazdagsága sokféle értelmezési lehetőséget kínál. Az írót beválasztották a Kisfaludy Társaságba, 1863-ban pedig a Magyar Túdományos Akadémia tagjai közé. A színházi bemutatót már nem élhette meg, 1864. október 5-én hunyt el Alsósztregován. Az ember tragédiáját először 1883. szeptember 21-éri vitte színre a Nemzeti Színház Paulay Ede rendezésében, a darab 1500. előadását 2000. április 7-én tartották. A Duna partján felépült új Nemzeti Színház 2002. március 15-én szintén Az ember tragédiája díszbemutatójával nyitotta meg kapuit, mtva.hu HUNGARIAN CULTURAL ALLIANCE - MAGTAR RENDEZVÉNYEI 920 S. Olive Street, Los Angeles, CA 90015, 213.670.0005 www.hungarianculturalalliance.org info@hungarianculturalalliance.org Október 24. 20:00 - Historica “Hívnak a csillagok” zenés műsor. Belépő $15 Október 25. 20:00 - Jazz est Oláh Kálmánnal November 8. - Táncház 19:00-20:00 Mezőségi táncot tanít Tóth Tibor és Lucy 20:00-éjfélig Szabadstílusú tánctanítás körben (Nincs szükség táncpartnerre) Zene: Hurok Ensemble Étel-ital kapható. Belépő: $10 November 16 -1. Magyar Gyermek Filmfesztivál Jön, Jön, JONÜ A Los Angeles-i Első Magyar Református Egyház szeretettel meghívja Önt és kedves családját a 2014. október 12-én, vasárnap A 11 órai Istentisztelet után, kb. 12 órakor kezdődő Őszi Bazárjára Kolbász, hurka, csirke ebédek, beigli kalácsok, tésztaköltemények, finom magyar sütemények, ízletes magyar ételek - Mi szem-szájnak ingere! - Jó ebédhez szól a nóta! Fellép a HUROK Zenekar Magyar népzene együttes, szerepelnek a KÁRPÁTOK Magyar néptánc együttes, Marcsi Csaba és a Pannónia kórus. Népzene, vásár, sorsolások, ajtódyak, tombola, baráti szórakozás, szerencsekerék sok nyeremény tárggyal! Töltsék velünk ezt a kellemesnek ígérkező délutánt! Szeretettel hívunk és várunk mindenkit! FRISSEN KÉSZÍTETT KOLBÁSZ és HURKA rendelhető október 10-ig: 310.314.5574. További információ: Garai Tünde (310) 435-6952 12717 York Ave. Hawthorne, CA 90250 ” A Los Angeles-i Magyar napok keretében megrendezésre kerül az I. Los Angeles-i Magyar Ételek Fesztiválja ~ Hungarian Food Festival ~ Tiszteletbeli fővédnök Dr. Kálmán László Los Angeles-i magyar főkonzul A fesztivál témája a pörkölt. Időpont: 2014. október 18. szombat reggel 9 óra, vége éjfélkor Helyszín: Szent István Római Katolikus Templom udvara és rendezvényterme. 3705 Woodlawn Ave., Los Angeles, CA 90011 Részletek a tervezett programból: Díjazásos főzőverseny az udvaron - Gyerek programok és játékok - Egész napos kulturális műsorok - Néptánc tanítás, táncház - Szőlő préselés - Hagyományos magyar szüreti mulatság - Retro Disco Várjuk fővédnökök, védnökök és támogatók jelentkezését. Fővédnökség $100 (hat belépő) Védnökség $50 (négy belépő) - Támogató $25 (két belépő) A főzőversenybe csapatonként, csapat névvel lehet benevezni. Nevezési dy $50, ami tartalmaz 2 belépőt. A Fesztivál nyeresége az Erdélyben lévő lúlipán, Holtmarosi Árvaház javát szolgálja. Mindenki hozott anyagból, hozott eszközzel főz, az elkészített ételért felelős. Csak gáztüzelést szabad használni. Minden csapat részére egy hosszú asztalt két székkel biztosítunk. Az ételeknek 12:30-ra készen kell lenniük, hét tagú zsűri kóstolás után dönti el az első három díjazottat. További információk és jelentkezés a Los Angeles-i Magyar Napok Facebook oldalon. t Email hunfestival@gmail.com , tel: 909.702.8977 r-Október 3, 2014
