Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-01-24 / 4. szám
Földes Tamás Sapszon Bálint filmzeneszerzővel beszélget Hagyományőrző irányváltás Kezdem a felmenőkkel. Hírneves család Sapszon Bálinté, tekintélyes ősei tették le névjegyüket a zene világában. A nagyapa - id. Sapszon Ferenc karnagy, Magyar Örökségdíjjal kitüntetett, Liszt Ferenc- és Bartók-Pásztory-díjas kiváló művész - negyed századon keresztül a Magyar Rádió énekkarának karigazgatója volt. Egyik nagybátyja - ifj. Sapszon Ferenc, ugyancsak karnagy, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője - jószerével hasonló elismerésekben részesült. Ő is Magyar Kulturális Örökség-díjas, Liszt Ferenc-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének viselője (nem sorolom fel hat további díját); a Linzben rendezett, első Kórusolimpián négy aranyérmet nyert, két kategória olimpiai bajnoka. A nagypapa második fia - István - szociális területen ért el kimagasló eredményeket. Egy budapesti családsegítő szolgálat vezetője, s emellett énekel kórusban, ahol megismerkedett feleségével, Ilonával. Gyermeküket - Bálintot - aligha kell bemutatni a Los Angeles-i magyar közösségnek. Miközben Hollywoodban elismert filmzeneszerző és zongoraművész, amellett az Egyesült Magyar Ház vezetőségi tagja, kultúr-titkára, valamint a kaliforniai Amerikai - Magyar Művészeti Szövetség elnöke.- Hány éves korodtól kezdve muzsikálsz? - kérdezem kávékortyolgatás közben, Studio Cityben lévő, barátságosan berendezett otthonában.- Háromévesen kezdtem zeneóvodába járni. Négy húgom van, meg egy öcsém, mind a hatan a Kórusiskolában kezdtünk hangszereken játszani és kórusban énekelni - feleli. - Több szolfézsversenyt nyertem, hatéves korom óta zongorázok.- Gyerekként mi vonzott jobban, az ének, vagy a zongora?- Előbb a csillagászat, aztán a foci.- Úgy tartják, egy sztár-labdarúgó remekül muzsikál. Te hogyan muzsikáltál a zöld gyepen?- Bár nem voltam sztár, de eredményesen szerepeltem. A RAFC, vagyis a rákosszentmihályi focicsapat csatáraként gyakran betaláltam az ellenfél hálójába. Akkoriban úgy gondoltam, hogy profi futballista leszek. Általános iskolás diákként a kórusban beleestem egy lányba, elsősorban nem is az ének kedvéért, hanem miatta jártam oda rendszeresen. Amikor a lány beiratkozott a Bartók Konzervatóriumba, én is odajelentkeztem. Csakhogy a szerelem viszonzatlan volt, ezért első osztályos növendék koromban abbamaradt. Kiábrándultam belőle. Mégis hálát érzek iránta, mert a konzervatóriumi közeg hasznomra volt, meghatározta a további életemet. Tizenhat évesen megszerveztem az első zenekaromat, és egy év múlva eldöntöttem, hogy a zenei pályát választom. A Kőbányai Zenei Stúdiónak is diákja lettem, három évig tanultam zongora szakon az érettségi után.- Ekkor dőlt el véglegesen, hogy a lábad helyett a kezed lesz a meghatározó, vagyis a zöld gyep helyett a fehér-fekete billentyűkön játszol?*- Igen. A kőbányai stúdióban a könnyűzenei élet jeleseivel ismerkedhettem meg. A tavalyelőtt elhunyt Fogarasi János jazz-zongorista volt a mesterem, akinek sokat köszönhetek. Új zenekart alakítottam, dalokat írtam, s koncerteztünk. Élveztem, amit csinálunk. Huszonegy éves koromban felvettek a Zeneakadémia jazz-zeneszerzés szakára...- Könnyűzene, dalok, jazz, és nem kórusvezetés. Nem folytatod a családi hagyományt?- Dehogynem, hiszen muzsikálok. Csak más műfajt választottam. Az akadémián, szerencsémre a nemzetközi hírű Oláh Kálmán lett a mesterem, az ő irányítása alatt eltelt négy évet megint csak meghatározónak nevezem. A zeneszerzői, hangszerelői, zeneelmélet tanári diplomámat 2006-ban vehettem át. Még akadémistaként, egy immár tíztagú együttest alakítottam Soul What néven, akikkel saját szerzeményeimet és hangszereléseimet adtuk elő. Európán kívül Ausztráliában, Kínában, s Hongkongban is szerepeltünk.- Az interneten böngészve hat film zeneszerzőjeként is találkoztam a neveddel...- A filmzeneszerzés gyermekkori álmom, Magyarországon viszont nem oktatják ezt a sajátos műfajt. A diplomám megszerzése előtt hallottam a Fulbright-ösztöndíjról, megpályáztam, majd éppen Pekingben értesültem arról, hogy elnyertem és az Egyesült Államokban tanulhatok tovább.- Erre mondják pestiesen, hogy nem akármi...- Ennek ellenére nehéz döntést hoztam, hiszen további terveim voltak a hazai zenekarommal, lemezszerződéseket kaptunk..., végül 2007 és 2009 között a UCLA-n tanulhattam filmzeneszerzést. Eleinte diákfilmekhez írtam zenét, majd nagyobb filmekhez hangszereltem. Az idén már a közönség is láthatja azt a filmet, melyhez zenét komponáltam, s melyben Oscar-díjas színészek és filmkészítők is szerepet kapnak.- Tavaly két nyilvános fellépésetek volt Orsi húgoddal, aki odahaza sikeres énekesnő. Eötvös Péter, a világhírű japán hegedűművésznőnek, Minorinak komponált DoReMi concertóját a Walt Disney Hallban mutatták be a Los Angeles-i Filharmonikusokkal. Utána Orsival léptetek fel duóban, melyet a Kárpátok néptáncegyüttes műsora követett. Ősszel a „European Jazz at UCLA” négynapos jazz fesztiválon, a Schönberg Hallban képviseltétek Magyarországot. Orsi Budapesten él, egyik felvételét aranylemezzel tüntették ki. Te főleg itt szerepelsz, de szülőhazádban is jelen vagy?- Itt, Amerikában több formáció tagja vagyok, ezek közül egyik az ifjabb Mező László csellóművésszel alkotott duónk, amelyet mindketten nagyon szeretünk művelni. A kórusmuzsikálással nem szakítottam, egy Palos Verdes-i kórust kísérek rendszeresen. Magyarországon is fellépek alkalmanként, s a rádióban még mindig lehet hallani egy-két régebbi dalomat. Több otthoni big band is játssza jazz kompozícióimat, nagyapám emlékére írt kórusművem pedig egyre több énekkar műsorán szerepel. Egy éve Budapest Scoring néven nemzetközi céget alapítottam Los Angelesben. Ezzel a vállalkozással sok otthoni zenésznek tudok munkát biztosítani.- Hogyan?- Amerikából meg a világ más pontjairól viszek haza zenei munkákat. Otthon készítjük el a felvételeket magyar zenekarokkal és kórusokkal. Hollywoodi filmek, TV- műsorok, videojátékok zenéit vesszük fel, lemezfelvételeket készítünk, rendszeresen dolgozunk európai és ázsiai megrendelőkkel is.- Több mindent felvállaló művész vagy, aligha unatkozol. A gyermekkori csalódás után hogy állsz a szívügyekkel Amerikában?- Köszönöm a kérdésedet. Nem vagyok magányos... Barátainak, ismerőseinek a legszebb ajándék, amely egész éven át örömet szerez: AJÁNDÉK ELŐFIZETÉS A HÍRLAPRA! A tehetség Magyarországon nem érték? A Magyarországon készült országos, reprezentatív közvélemény-kutatás, amelyet a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége készíttetett a tehetség társadalmi megítéléséről felmérése szerint a tehetség érvényesülésével kapcsolatban pesszimista hozzáállás jellemző. A megkérdezettek többsége szerint siker kizárólag külföldön érhető el, a tehetség Magyarországon nem érték. Egybehangzó vélemény, hogy a tehetség kibontakoztatásához itthon nincsenek meg sem anyagi, sem szakmai szempontból a megfelelő lehetőségek, és a tehetségek nagy része elkallódik. MTI A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Január 26. - Taggyűlés Február 9. du. 5 óra Hegedűs Endre zongoraművész koncertje Február 16. du. 4 óra Zene tolmácsolása képekben - filmvetítés Dobay Zsuzsa újabb munkáiból Február 22. du. 5 óra Tóth Péter zongoraművész koncertje Mlárcius 7. 19:30 Kováts Kriszta Kvintett koncertje A januári és februári rendezvények után a Los Angeles-i főkonzulátus munkatársai tájékoztatást tartanak az április 6-ai magyarországi parlamenti választásokkal kapcsolatban és válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Állandó programjaink: Minden pénteken KLUBNAP filmvetítés és táncest este 8-tól! Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! Január 22. - A magyar kultúra napja A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját, és 1993-tól már a pedagógusokat is ekkor tüntetik ki (de a pedagógusnap június első vasárnapjára esik). A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815- től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januátjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő “Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 191 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben, majd a Hazafias Népfront fórumain hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára. “Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is” - mondta a kezdeményező, mtva.hu A walesi bárdokat ünnepelték New Yorkban Hatalmas sikert aratott a New York-i Carnegie Hallban a Karl Jenkins 70. születésnapja alkalmából megrendezett ünnepi koncert, amelynek keretében először mutatták be Amerikában a zeneszerző Arany János balladájára komponált, A walesi bárdok című kantátáját. „A darab az egyik nemzetnek egy másik általi elnyomásáról szól, ami Walesben, ugyanúgy mint Magyarországon, ellenállást váltott ki, valamint a szabadságról. A walesi bárdoknak univerzális a mondanivalója. A kantáta alapjául szolgáló ballada,, amelyet Walesben kevesen ismertek, nagyon meggyőző” — mondta a walesi zeneszerző a távirati irodának nyilatkozva azzal kapcsolatban, hogy mi indította a kantáta megírására. Jenkins úgy vélekedett, hogy a két kis ország, a hazája és Magyarország között sok a közös vonás, mindkettő gazdag mondavilággal és zenei hagyományokkal rendelkezik. Mint mondta, a magyar nyelvet ugyan nem, de Bartókot minden nehézség nélkül megérti. A walesi bárdok amerikai premierjének védnöke volt Károly walesi herceg, Pálinkás József, a Magyar lüdományos Akadémia elnöke és Jim Pare Nest, Wales fődruidája, mno.hu Nem lett Oscar-jelölt A nagy füzet Még december végén derült ki, hogy A nagy füzet rajta van azon a kilenc filmet tartalmazó szűkített listán, amelyek közül kiválasztják az öt Oscar-jelöltet a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. A jelölteket most jelentette be az amerikai filmakadémia: nem kerültünk be a legjobb öt közé “Nagy csalódást jelent, de annak kell örülni, amit elért ez a film” - mondta az MTI-nek Szász azután, hogy kihirdették a jelölteket. “Most is azt gondolom, hogy nagyon sok minden történt már ezzel a filmmel. Természetesen most csalódott, szomorú vagyok, de igyekszem arra gondolni, ami jó volt eddig és arra, ami ezután fog a filmmel történni”. MTI Január 24, 2014
