Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-01-17 / 3. szám
Minél többet tudunk, annál több a kérdés „Ez biztosan azt jelenti, hogy Brooklyn is tágul, én is tágulok. Ön is tágul és mi mindannyian tágulunk” - az Annie Hall című filmben Woody Allen saját pszichológusa rendelőjében így írta le a világegyetem tágulását. És nem csak a laikusok nem értik, de a tudósoknak sem fogy a kérdőjelek száma, ha az univerzumról van szó. Lokálisan természetesen nem érzékeljük a világegyetem tágulásást, mint ahogy azt sem, hogy galaxis szomszédunk, az Androméda-köd például közeledik felénk. A távolodást, a tágulást az ősrobbanás magyarázza, na, de biztosan volt ősrobbanás? A fizikusok túlnyomó többsége hisz benne. A Big Bang kifejezést a névadó brit fizikus, Fred Hoyle egy vitában pejoratív értelemben használta. A Nagy Bumm egyébként nem azt jelenti, hogy egy meghatározott pontban valami felrobbant évmilliárdokkal ezelőtt, s így kezdődött el az univerzum története, hanem azt, hogy minden, amit a horizontunkon belül látunk, az korábban egy sokkal kisebb térrészben, sokkal jobban összepréselődve, sokkal nagyobb nyomáson, sűrűségben és hőmérsékleten létezett. Ahogy az idő előrehalad, ez az anyaghalmaz tágul és hűl. Ugyanakkor, ha időben visszafelé követjük az univerzum életét, mert kíváncsiak vagyunk a kezdetekre, akkor 10 másodpercig tudunk visszamenni az időben. Eddig a pillanatig értik (vagy mondják magukról, hogy értik) néhányan a fizikát az akkor fennálló extrém állapotokban, de a nulla másodpercig, a kiindulópontig ők sem tudnak eljutni. Ott olyan körülmények léteztek, amikre nincsenek ép ésszel felfogható és tudományosan is elfogadható elgondolásaink. A most 13,7 milliárd éves univerzum horizontján egy olyan gömböt értünk, aminek a sugara 13,7 milliárd fényévnyi távolságot jelent. Egyébként nem ekkora távolságra látunk el, hanem nagyjából 21 milliárd fényévnyire, amit az univerzum tágulása magyaráz - mivel minden irányban ilyen távolságra látunk, a horizont átmérője 42 milliárd fényév távolsággal egyenértékű. Ami ezen belül van, az egykoron sokkal sűrűbb és nagyobb nyomású valami volt létének első pillanataiban. Hogy előtte mi volt, nem tudjuk. Nem tudjuk, hogy miből keletkezett, miből indult el. Esetleg korábban összezáródott valami, majd elkezdett tágulni, vagy ez az első és egyetlen felfúvódás? Kérdések, amikre nehezen hihető, hogy valamikor egzakt választ adhatunk. Az ősrobbanás nem robbanás volt, hanem egy hihetetlen dinamikus tágulás - figyelmeztet Frei Zsolt. Nem egy dinamitrúd felrobbanására kell gondolni, hanem egy általános felfúvódásra, aminek nincs meghatározható közepe, ami (lássuk be) nehezen képzelhető el. Ha mégis erre vetemedünk, akkor gondoljunk egy mazsolával megszórt rétestésztára, úgy, hogy az egyik mazsolán mi ülünk. Ahogy nyújtjuk a tésztát, a mazsolák egyre távolabb kerülnek egymástól, a közelebbi lassabban, a távolabbi mazsola gyorsabban távolodik. Ugyanez az érzetünk, ha bármelyik mazsolára ülünk. Tőlem távolodik minden. És minél távolabb van valami, annál gyorsabban távolodik. Valahogy így tágul az univerzum is. De nem tudjuk, hogy honnan indult a tágulás, nem tudjuk, hogy mekkora az univerzum az általunk látott horizonton kívül. Fizikai módszerek ennek meghatározására nincsenek, így filozófiai a kérdés, hogy ez végtelen nagy, vagy sem, illetve hogy hány ilyen univerzum létezhet párhuzamosan. 1929-ben az amerikai Edwin Hubble állapította meg, hogy a távoli galaxisok a Földhöz képest a távolságukkal arányos sebességgel távolodnak. A világegyetem tágulása azonban ellentétben állt az Einstein által eredetileg gondolt végtelen korú és változatlan, statikus univerzum-világképével. Einstein ugyanis - a galaxisok saját gravitációjuk okozta egymásba zuhanását megakadályozó - úgynevezett kozmológiai állandóval egészítette ki az univerzum mozgását leíró egyenleteket, amely állandót Hubble felfedezése után élete legnagyobb tévedésének nevezte és kidobta az elméletből. Már az 1940-es évek végén jelezték elméleti fizikusok, hogy az ősrobbanás utáni időszakban keletkezett sugárzás maradványa mikrohullámú sugárzás formájában jelen lehet a világegyetemben. A stabil atomok a még mindössze 380 ezer éves univerzumban jöttek létre az addig külön álló protonokból és elektronokból, attól kezdve a fotonok - az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecskék - külön életet éltek. (Akkoriban az ezerszer kisebb univerzum ezerszer melegebb volt, mintegy 3000 Kelvin-fokos hőmérséklet uralkodott.) Az univerzum egyre nőtt, de az anyag a gravitáció hatására itt-ott csomósodott, létrejöttek a galaxisok, a csillagok. A fotonok ellenben homogén módon szétszóródtak és 3 Kelvin-fokosra (pontosabban 2,73 Kelvin-fokra) hűltek az eltelt évmilliárdok alatt. Arno Allan Penzias és Robert Wilson 1965-ben fedezte fel ezt a sugárzást. 1978-ban Penzias és Wilson felfedezésükért Nobel-díjat kaptak. Az ősrobbanás elméletét erősítő harmadik jelentős felfedezés a könnyű elemek előfordulási arányának meghatározása volt. Ahogy azt előre sejtették, mérésekkel utóbb igazolták: az első három perc termonukleáris fúziója során jött létre a világegyetemet 75 százalékban alkotó hidrogén és a kb. 25 tömegszázaléknyi hélium - minden más, ennél nehezebb atommagokból álló anyag össztömege az ősrobbanás után közvetlenül nem érte el az univerzum teljes tömegének egy százalékát. Ez a három felfedezés jelenti az ősrobbanás elméletének alappillérét. Sokáig nem dőlt el, hogy egyenletesen tágul, esetleg gyorsulva, vagy egy idő után megáll és összezuhan. A jelenlegi általános vélemény szerint az univerzum gyorsulva tágul. De ez a tágulás nagyon ki van centizve. Ha az univerzumban egy százalékkal több anyag lett volna, akkor az ősrobbanást követő huszadik percben (!) összezuhan a világegyetem. Ha egy százalékkal kevesebb anyag van benne, akkor minden matéria homogén módon szétfröccsen, és nem alakulhatnak ki lokális összehúzódások, galaxisokkal, Nappal és Földdel. Lenyűgöző az a finomhangolás, amelynek eredményeként megszületett ez a világ. Harmadik különlegesség a struktúra eredete: ahhoz, hogy létrejöhessenek a galaxisok, már a kezdetekkor lokális inhomogenitásnak kellett lennie. De miért voltak már a kezdetekkor ilyen csomósodások? Ezekre a problémákra ad választ az infláció (felfúvódás)-elmélet. Eszerint a kezdetek kezdetén exponenciális gyorsuló sebességgel tágult az univerzum, majd a tágulás lelassult. „Viszont a mai korban mintha megint látnánk egy újkori inflációt. A legtávolabbi galaxisok ugyanis messzebb járnak, mint amilyen távolságra a számítások szerint és a sebességük alapján lenniük kellene” - érzékelteti Frei Zsolt, hogy a fizikában maradnak még megválaszolandó kérdések. A gyorsuló ütemben táguló univerzum felfedezéséért - 1998-ban távoli szupernóva-robbanások segítségével mutatták ezt ki - kapott Nobel-díjat 2011-ben Saul Perlmutter, Adam G. Riess és Brian P. Schmidt. A kozmológusok úgy gondolják, hogy a kezdeti pillanatot jelentő dinamikus infláció után hosszú ideig lassuló ütemű volt a tágulás, de később ismét gyorsulóra váltott. Azt feltételezik, hogy a sötét, vagy láthatatlan energia - amely antigravitációsan hat, azaz taszít magától mindent - tolja egyre távolabb a távoli galaxisokat. Erről a sötét energiáról azonban meglehetősen keveset tudunk. Legutóbbi mérések egyre inkább arra utalnak, hogy egy vákuumhoz rendelt energiaként képzelhető el a sötét energia. Hogy milyen, és miként működik, azt nem tudjuk. A láthatatlan energia nem tévesztendő össze a szintén kevéssé ismert láthatatlan, avagy sötét tömeggel. Utóbbit különleges, ma még ismeretlen tulajdonságú részecskék alkotják, amelyeknek csak gravitációs hatása érzékelhető - ami a „hagyományos anyaghoz” hasonlóan vonzó hatást fejt ki. Nem látjuk ugyan, de ki tudjuk mérni az eloszlását, az elhelyezkedését. Mai ismereteink alapján a látható anyag a világegyetem mintegy 4 százalékát, a láthatatlan tömeg 23 százalékát, a sötét energia pedig 73 százalékát teheti ki. Azaz, meglehetősen keveset tudunk az univerzumot felépítő anyagokról, energiákról. Az univerzum gyorsuló ütemű tágulásának felismerésével az is eldőlt, hogy mi lesz a világegyetem sorsa - az univerzumra a fagyhalál vár. Addig azonban sok száz milliárd évnek kell eltelnie. És addig lehet, a tudósok is egy másik végzetet találnak ki. nol.hu Ernest László Oscar-díjas filmoperatőr 30 éve halt meg László Ernő néven Budapesten született 1898. április 23-án (egyes források szerint 1896-ban), bár ő maga később azt állította, hogy a Délvidéken látta meg a napvilágot. Fiatalon emigrált Amerikába, ahol segédoperatőrként Kim Novak, Ernest László és Richard kezdte filmes pálya- Johnson az Oscar-díj átadáson futását. 1930-ban a filmszakmába is belekóstoló különc milliárdos, Howard Hughes egyik filmjében állhatott kamera mögé első alkalommal, s tíz évvel később lett önálló operatőr. A múlt század negyvenes éveiben a Paramount stúdiónak dolgozott, majd az ötvenes évek közepén önállósította magát, ekkor kezdődött együttműködése a szintén független producer Stanley Kramerrel, emellett olyan nagyságokkal dolgozott együtt, mint King Vidor, Robert Aldrich és Fritz Lang. 1953-ban a Houdini című filmben a szintén magyar származású Tony Curtisszel forgatott. Fél évtizedes pályafutása során 69 filmben dolgozott operatőrként, ezek közül ismert az Út Rióba, a Lulu Bell, az Amíg a város alszik, a Magasiskola, a Vera Cruz, az M (Fritz Lang M- Egy város keresi a gyilkost című filmjének újraértelmezett változata), a Tíz nap a pokolban, az Aki szelet vet, az ítélet Münchenben, A fantasztikus utazás, a Logan futása, utolsó munkája 1977-ben A Dominó-elv volt. Az Oscar-díjra öt alkalommal jelölték, a kitüntetést 1965-ben a Bolondok hajója című filmért nyerte el. 1974 és 1976 között ő volt az elnöke az Amerikai Operatőrök Társaságának (ASC). Ernest László 1984. január 6-án halt meg Los Angelesben, mtva.hu ANGYALFI RENT- A-CAR AUTÓBÉRLÉS MAGYARORSZÁGON A. Suzuki Swift 1.0 manual 150 usd/hét B. Fiat Punto 1.2, Opel Corsa 1.2, Suzuki Swift II 1.3 manual, air.c 190 usd/hét C. Suzuki SX4 1.5 manual, air.c 220 usd/hét D. Opel Astra 1.4 manual, air.c 250 usd/hét E. Honda City 1.5, Chevrolet Aveo 1.6 automatic, air.c 270 usd/hét Korlátlan km használattal, biztosítással és adóval. Repülőtéri átadással és átvétellel Bécsben is (plusz költség). Toll free: 1-888-532-0168 Tel.: 011-36-30-934-2351, Tel./fax.: 011-36-25-411-321 Email: info@angyalfirentacar.com Web: www.angyalfirentacar.com ______ __ „(Erősítse egészségét, növeCje szépségét és 6oícCogságát” Mindezt elérheti rendelőnkben: Susan Pekarovics, M.D. Belgyógyász szakorvos, endocrinológus, Fibromyalgia specialista Klinikánkon megtalálható: 1. Széleskörű belgyógyászati ellátás 2. A legkorszerűbb diagnosztikai eszközök 3. Általános endocrinológiai problémák és fibromyalgia kezelése 4. A szervezet öregedési folyamatának és növekedési hormon zavarok szabályozása 5. A legkorszerűbb és legbiztonságosabb kozmetikai lézer kezelés 6. Komplex és eredményes fogyókúra program Rendelőnk címe: 6360 WILSHIRE BLVD. #202, L.A., CA 90048 TEL: 323-951-4916 Január 17, 2014
