Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-06-20 / 25. szám
AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER Mailed from Los Angeles, CA on June 18th 2014. If the Friday issue has not been received by the following Tuesday, please call (626)765-4534. **************************mixeD ADC 901 MOL108 Lejár: August J Molnár American Hungarian Foundation PO Box 1084 New Brunswick NJ 08903-1084 ................................................Ilii1 25 éve temették újra Nagy Imrét 56 éve végezték ki a forradalom miniszterelnökét és vádlott társait 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét és vádlott-társait. A forradalom Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere a börtönben éhségsztrájkba kezdett, és 1957. december 21- én, máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József, Nagy Imre titkárságvezetője ügyét elkülönítették, és őt már 1958. április 22-én halálra ítélték, két nappal később pedig kivégezték. A többi vádlott pere június 9-én folytatódott. Június 15-én a Legfelsőbb Bíróság Vida Ferenc által vezetett Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét, Gimes Miklós újságírót és Maiéter Pál honvédelmi minisztert halálra ítélte. Kopácsi Sándort, a Nemzetőrség helyettes parancsnokát életfogytiglani börtönre, Donáth Ferencet, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának volt tagját 12 év börtönre, Jánosi Ferencet, Nagy Imre vejét 8 év, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány államminiszterét 6 év, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 év börtönre ítélték. 1958. június 16-án a Kisfogház udvarát jelölték ki a kivégzés helyszínének. 5 óra 9 perckor Nagy Imre nyakába akasztották először a kötelet. Nagy Imre a független, szocialista Magyarországot éltette utolsó szavaival. Az aznap kivégzettek holttestét a börtön udvarán temették el. 1961. február 24-én titokban hántolták ki az éj leple alatt Nagy, Maiéter és Gimes földi maradványait, és átvitték a rákoskeresztúri Új köztemető főbejáratától legtávolabb eső, 301-es parcellájába, arccal a föld felé. A temetői nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be. A legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án - éppen azon a napon, amikor Kádár János meghalt - Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elítélteket bűncselekmény hiányában felmentette. MTI hvg.hu vértanúit 1989. június 16-án temették újra, ezen a napon azóta Nagy Imréről és mártírtársairól emlékezik meg az ország. A szervezők annak idején néhány ezres tömegre számítottak, ehelyett több százezren jelentek meg a Hősök terén tartott szertartáson. A Műcsarnok homlokzata előtt már reggel elhelyezték Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál, Szilágyi József koporsói, valamint és az ismeretlen mártírokat jelképező koporsó, melyre az 1956-os forradalmat szimbolizáló lyukas magyar zászlót terítettek. 10.10-től 45 percen át felolvasták az 1956-ot követő kivégzések áldozatainak névsorát. Nagy Imre 1896. június 7-én született Kaposváron. A kommunizmus eszméivel az első világháborús orosz hadifogságban ismerkedett meg. A Szovjetunióban dolgozott az ottani magyar rádió szerkesztőjeként, majd a szovjet központi statisztikai hivatalnál és a Komintern Agrártudományi Intézetében. A második-világháború után hazatérve földművelésügyi miniszterként vezetője volt az 1945-ben végrehajtott földreformnak, majd belügyminiszter később pedig az Országgyűlés elnöke is volt. Szovjet nyomásra 1953-ban választották miniszterelnökké Rákosi Mátyás helyére, és meghirdette a szocializmus építésének “új szakaszát”. 1955-ben leváltották, de a kommunista pártban addig példátlan módon nem volt hajlandó önkritikát gyakorolni. Másodszor 1956. október 24-én hajnalban választották meg kormányfőnek. Nagy Imre igyekezett a felkelők célkitűzéseit elfogadtatni a pártvezetéssel, de mérsékelni is igyekezett az általa túlzónak tartott követeléseket. Fellépett a szovjet csapatok távozásáért, deklarálta a többpártrendszer bevezetését, majd november 1-jén Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből és az ország semlegességét. November 4-én hajnalban drámai rádióbeszédben jelentette be a szovjet inváziót, majd a nap folyamán több társával együtt a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 22-én Kádár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének menlevelével elhagyták a követséget, de ezután elfogták őket, majd a romániai Snagovban házi őrizetbe kerültek. 1957 áprilisában hozták Budapestre, ahol a tisztségéről lemondani nem hajlandó, az egyezkedést elutasító Nagy Imrét 1958. február 6-án a nyilvánosság teljes kizárásával bíróság elé állították. A vádlottak - Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maiéter Pál, Kopácsi Sándor, Király Béla, Szilágyi József, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós - ellen a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ellenséges politikai csoportosulás miatt emeltek vádat. A zárt tárgyalás ellen Nagy Imre tiltakozott, de ezt Vida Ferenc bíró elutasította. Orbán: “Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket” A szívek forradalma volt címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Bild című német lap hétfői számában Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette. A kétrészes - a lap hétfői és keddi számában megjelenő - interjút felvezető szövegben kiemelték, hogy 25 évvel ezelőtt, 1989. június 16- án Orbán Viktor “ütötte ki az első téglát a falból”, az egykori ellenzéki politikus pedig ma Magyarország miniszterelnöke. Azzal kapcsolatban, hogy 2014 a hidegháború végének 25. évfordulója, a kormányfő azt mondta, hogy 1989 “a fordulat, a szabadság, a forradalom éve volt”, amelyben az emberek megértették, hogy félelem nélkül beszélhetnek és cselekedhetnek. Abban az évben “gondolhattuk és mondhattuk először, amit akartunk, mint minden más normális európai”, és így 1989-ben “vált a ‘homo sovieticus’ ismét normális emberré” - mondta Orbán Viktor. Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e benne félelem, amikor a még az egész keleti blokkot megszállva tartó szovjet csapatok kivonulását követelte a kommunisták által meggyilkolt Nagy Imre koporsójánál. “Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert. Nem azért, mert én lettem voltam a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani” - idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve, hogy “a megkönnyebbülés nagyszerű érzése” töltötte el. Arra a felvetésre, hogy nem lehetett tudni, miként reagál Moszkva, elmondta, hogy ezt valóban nem lehetett látni, de “készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkig védelmezzük. Nem volt visszaút számunkra.” Arra a kérdésre, hogy a magyarok nagylelkűen megbocsátottak a kommunistáknak, holott Nicolae Ceausescut kivégezték, Erich Honeckert pedig bebörtönözték, elmondta, hogy “ez egy fájó pont a történelmünkben”, hiszen sehol sem tartott olyan sokáig a harc a kommunisták ellen, mint Magyarországon, aminek az az oka, hogy sok hatalmi összefonódás túlélte a fordulatot. “El kell ismernem: ellenfeleinknek volt tehetségük a hatalmuk megtartásához” és “jó harcosok voltak” - mondta Orbán Viktor. “Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket”, és Magyarországnak 2011-ig tartott, mire “Európa utolsó posztkommunista államaként végre új alkotmányt fogadott el” - mondta a miniszterelnök a Bildnek adott interjúban. MTI Tiltakozás az 1956-os emléknapon tartott koncert ellen Két legendás zenekar, az Omega és a német Scorpions adott sikeres koncertet a fővárosi Hősök terén. Az ingyenes koncertet a rendszerváltoztatás, valamint Nagy Imre és mártírtársai újratemetése 25. évfordulója alkalmából szervezték, a Közös siker című programsorozat keretében. Az eseményen hatalmas tömeg előtt játszott a két csapat. Ötvenhatos mártírok hozzátartozói tiltakoztak az 1956-os mártírok emléknapján megtartott koncert ellen. A közleményben - amelyet a kivégzett miniszterelnök unokája, Jánosi Katalin mellett Maiéter Pálné, Maiéter Pál özvegye és Szilágyi Júlia, Szüágyi József leánya is aláírt - úgy fogalmaznak „tiltakozunk a durva, kegyeletsértő kormányzati rendezvény” ellen. Miként október 6., úgy június 16. is nemzeti gyásznap. ” - tették hozzá. Mint írták: „Június 16. Nagy Imre és mártírtársai kíméletlen meggyilkolásának, a hazáért hozott áldozatának, vértanúhalálának emléknapja, mely semmiképp sem lehet a szabadság napja és a gyásznapon semmiképp sem táncolhatnak-vigadhatnak katartikus gyászszertartásuk helyszínén! ” Az aláírók „minden jóérzésű magyar hazafit” és az említett zenekarokat arra kérték: ne sértsék meg Nagy Imre, Maiéter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József, Losonczy Géza, és az összes 1956-os mártír emlékezetét. A koncert megrendezése mintegy 300 millió forintba került az államnak. MTI
