Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-05-30 / 22. szám
Plácido Domingo ismét baritonszerepben A Thais az LA Operában Egy-egy opera kétszer nyújthat élményt a zenebarátoknak. Amikor először halljuk (és tetszik természetesen), vagy ha ismét, akár többször is halljuk és kedvenc zeneműveink közé tartozik (önkényes sorolás: jobbára ilyen a Traviata, a Carmen, az Aida, a Rigoletto, a Bajazzók, a Pillangókisasszony, a Tosca). Nos, a 19. század második felében alkotó, francia Jules Massenet „Thais” című operáját eleddig nem láttam, nem hallottam; nem emlékszem arra, hogy a Budapesten leélt 45 évem alatt a Magyar Állami Operaház műsorra tűzte volna. Tőlem tellő figyelemmel kétszer is végigböngésztem az interneten az opera valamennyi évadját az Ybl Miklós Plácido Domingo (a szerzetes) és Nino Machaidze (a hetéra) tervezte épület 1884. szeptember 27-i kapunyitásától. S kiderült: az 1923/24-es évadban színre vitték a Thaist. (Ide kívánkozhat /?/, hogy kereken három évtizeddel később, az 1953/54-es évad egyetlen bemutatójaként viszont Jurij Mejtusz „Az ifjú gárda” című zenedrámáját tukmálták ránk, amelyről két emlékem van. Diák voltam, a rádió sugározta az operát. Apám egy ária közben lépett be a szobába. „Mi ez? Verdi? Puccini?...Szép”, mondta. Majd váratlanul elhangzott: „Elvtársak, Sztálin velünk van”. Apa szeme összeszűkült: „Mi ez a marhaság?”... A másik történet: az ’56-os forradalom napjaiban, néhány riadt operaénekes a dalszínház pincéjében kártyázott. Lóhalálában rohant le hozzájuk a nem kevésbé riadt kellékes: „Itt vannak az oroszok, elviszik Az ifjú gárda fegyvereit! ”. Mire Kassai János, a népszerű karakterbariton megszólalt: „Rohanj utánuk, vigyék a partitúrákat is!”... Hogy van-e ennek köze a Thaishoz? Nincs. Csak eszembe jutott. Megírtam.) A Los Angeles Opera - mint kiderült - másfél hete, május 17-én első alkalommal adta elő Massenet operáját. Mitagadás, fenntartásokkal mentem a premierre - milyen zenemű lehet az, amely oly’ ritkán kerül színre? Igaz, a Thais, csaknem hétperces, szöveg nélküli zeneszáma, a „Meditation”, rendkívül fülbemászó-melodikus. Korunk legkiválóbb hegedűművészei - Itzhak Permantól Anne-Sophie Mutterig, Sarah Changig, a csellista Yo-Yo Ma - szívesen játsszák, s korábban is gyakran hallottam e kompozíciót. Nos, zeneszeretőként - és nem zenekritikusként! - úgy vélem, ez az opera megérdemelné, hogy sűrűbben tűzzék műsorukra a nagyvilág dalszínházai. A New York-i Metropolitan 2010-től sikerrel játszotta ugyan, Renée Fleminggel a címszerepben. Ámde egy kaliforniai operaházban már azért is érdemes előadni, mert Thais szerepét Massenet a Sacramentoban született Sibyl Sandersonnak írta (majd az amerikai hölgy alakította az 1894-es párizsi ősbemutatón, az Opera Gamier színpadán). Az Anatole France regénye nyomán megzenésített történet Egyiptomban játszódik, a 4. században. Egy olyan színésznőről szól, aki egy személyben Alexandria leghíresebb kurtizánja. A thébai sivatag szélén élő szerzetest, Athanaelt felháborítja, hogy ez a gyönyörű hetéra rendre „megrontja” a férfiakat. Felkeresi Thaist a palotájában, hogy a lelkére hasson. A folytatás - feltételezem - kitalálható: miközben sikerült a lányt jobb útra térítenie, a szerzetes végzetesen beleszeretett. Ám a színésznő testi erejét megtöri a vezeklés, belehal, Athanaelt pedig istentagadóvá teszi e tragédia. Függöny. Los Angelest méltán tartják kozmopolita városnak, hiszen a földkerekség legtávolibb tájairól is érkeztek és érkeznek ide különböző színű, kultúrájú, vallású bevándorlók. Mintha - akarva-akaratlan - erre rímelne az LA Opera bemutatója is. Az előadást német rendezőnő, Nicola Raab állította színre, a díszleteket és jelemezeket a dél-afrikai Johan Engels tervezte, a világítás a svéd Linus Fellboom műve, a zenekart a francia Patrick Foumillier vezényli. A kurtizán szerepében a grúz Nino Machaidze látható (a szeptemberi évadnyitón a másik híres félvilági hölgyet, a „Traviata” Valéry Violettáját énekli majd); a szerzetest alakító - ez alkalommal ismét baritonként bemutatkozó - Plácido Domingo évtizedek óta a „miénk” (ő az operatársulat főigazgatója) Spanyolországban, Madridban született. A további szerepekben szerb, dél-koreai, mexikói énekesnőket, orosz és dél-koreai énekest hallhatunk, de két amerikai közreműködője is van a látványos produkciónak. Látványos, mert Johan Engels színpompás díszletei és jelmezei vonzzák a szemet (jóllehet meglepőek: a 4. századi történetet 19. századi környezetbe helyezi). A 31 éves, Tbilisziben született Nino Machaidze gyors nemzetközi karrierre tekinthet vissza: 2007-ben, a milánói La Scalában mutatkozott be, majd fellépett a Salzburgi Fesztiválon, a londoni Covent Gardenben, a New York-i Metropolitanben, a Párizsi Operában, Brüsszelben, Madridban, Bécsben, Münchenben - Los Angelesbe 2009 óta negyedszer hívták vissza (s a visszahívás önmagát minősíti). Thais szerepét a tavalyi évadban tanulta meg és Sevillában énekelte először. Fölöttébb szép hangú szoprán, színészi képességeknek sincs híján, s nem utolsó sorban jó megjelenésű. A 73 esztendős Domingo páratlan énekesi teljesítményt tud maga mögött: legendás megjelenésű tenorként 145 opera főszerepét énekelte el, s most - Athanael szerzetes szerepében - bizonyítja, hogy más hangszínben, baritonként is képes élvonalbeli alakítást nyújtani. Az őszi Traviata előadáson megint mint bariton szerepel, az általa sokszor énekelt Germont Alfréd apját, Györgyöt viszi színpadra (a Di Provenza il mar, il suol kezdetű „apaária” minden énekes számára hálás „ziccer”) - Domingo tavaly tavasszal már sikerrel énekelte a New York-i Metropolitanben. Szívesen ajánlom zeneszerető olvasóink figyelmébe, hogy a „Thais” május 29-én, június 4-én és 7-én este fél nyolckor, június 1-én, vasárnap pedig délután 2 órakor kerül színre ismét a Dorothy Chandlier Pavilionban (május 27-én, koncert-változatban, a Costa Mesa-i Segerstrom Concert Hallban is előadták). Érdemes megnézni-meghallgatni. Földes Tamás LOS ANGELES - PHOENIX - CHICAGO - MIAMI - NEW YORK - BUDAPES7 KONTÉNERSZÁLLÍTÁS - NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁS - TENGERI FUVAROZÁS - TEHERSZÁLLÍTÁS Szállítás Los Angeles - Budapest - Los Angeles között Zárt konténerben, vagy fedélzeten autóját, hajóját, ingóságait és bármilyen méretű csomagjait a legkedvezőbb áron szállítjuk! Csomagolást vállalunk! 23 éve az Önök szolgálatában! HÁZHOZSZÁÍOtÁS És FELVÉTEL * HAZATELEPÜLÉS VÁMÜGYINTÉZÉS * DMV ÜGYINTÉZÉS INTEREX EXPORT - IMPORT, INC. Call Toll-Free: 1-800-6-INTEREX (1-800-646-8373) sikornyek.s2abadsngharcos.01g/interex.htmI, www.interex 1 .com, www.mlerexshipping.liu és .com BUDAPEST - HUNGARY 2000 Szentendre, Rózsa u. 8. raktárvezető: +36 (30) 984-9283, mz01@usabolt.hu irodavezető: +36 (70) 932-1609, office@usabolt.hu ‘.L GARDENA-LOS ANGELES Telefon: (310) 516-8959, (805) 527-4006 Fax: (805) 579-9611 550 W 135th Street, Gardena, CA 90248 Email Los Angelesben: interexinc@aol.com, perehazy.miklos@gmail.com A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Május 31-én, szombat este 6:00-kor Előadást tart a Magyar Honvédség egyedüli újságírónője Budapestről. Az élő zenéről és a jó hangulatról Skerlecz József zenész, míg a háromfogásos vacsoráról szakácsaink gondoskodnak! Június 3-án, kedden este 7:30-kor * NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA Szeretettel várjuk Önöket állampolgársági eskütétellel egybekötött megemlékezésünkre! Ünnepi beszédet mond Dr. Kálmán László főkonzul Állandó programjaink: Minden pénteken KLUBNAP filmvetítés és táncest este 8-tól! Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! Amerika vs. Magyarország - egy színésznő élete Nagysikerű debütáló esttel indult útnak a Los Angeles-i Magyar Ház legújabb programsorozata. Az ezután kéthetente megrendezésre kerülő előadóestek során különleges személyek történetein keresztül láthatjuk azok érdekes, példaértékű, és egyedi életét. Első ízben például egy hollywoodi színésznő mindennapjaiba tekinthettünk bele... Közel 60 ember körében vette kezdetét az „Egy színésznő élete” címet viselő előadás a Los Angeles-i Egyesült Magyar Házban. A rendezvény háromfogásos, igazi magyar vacsorával indult, amelyet a szervezet két új szakácsa frissen készített el mindenkinek. A vacsora után este 8 órakor vette kezdetét az előadás, amely során Zakariás Eszter színművésznő, író, producer és fordító mutatkozott be a nagyérdeműnek. Az est elsődleges témája a magyar és a hollywoodi filmipar különbségein alapult, de a beszélgetés más, érzékenyebb témákat is érintett... Zakariás Eszter már most színes pályafutást tudhat maga mögött: tanult Amerikában, kreatív menedzsere volt a Balkan Fanatik nevű nagysikerű együttesnek, több helyen dolgozott producer asszisztensként, önkéntesen menedzselte a Hartley-Merrill Nemzetközi Forgatókönyvíró Díj hazai munkálatait, miközben színésznőként és rendező asszisztensként feltűnt több amerikai és magyar produkcióban is. Jelenleg a Loyola Marymount Egyetem ázsiai és európai tanszékein segédkezik. így lett a magyar művészből amerikai filmes, aki a tévhitek ellenére nem limuzinnal és lesifotósokkal érkezett az eseményre, ellenben elmondta, hogy hasonló sztereotípiákkal, „legendákkal” és előítéletekkel nap mint nap találkozik. Viszont mégsem jött egyedül, ugyanis a beszélgetéshez csatlakozott Eszter egyik kedves barátja Thomas Poison, a híres hollywoodi szakember, aki már számtalan filmet animált és varázsolt 3 dimenzióssá (például a Kutyák és macskák 2., Éhezők Viadala, stb.). Tom a törzsgyökeres amerikai filmes szemszögéből tudott válaszolni a kérdésekre, így például megtudhattuk tőle, hogy az európai színészektől teljes mértékben elvárják, hogy akcentusukat elhagyják, és váljanak „amerikai” előadóvá. Éppen ezért sok külföldi színész saját nyelvtanárt fogad, mivel enélkül nem tudnak boldogulni Hollywoodban. Zakariás Eszter elmondta, hogy nagyon sok nehézséggel kellett és kell megküzdenie, mint magyarországi színésznő. Kezdve a beilleszkedés rögös útjától egészen a szereposztások igazságtalanságáig. Merthogy Eszter és Tom rendkívül közvetlen, és őszinte módon válaszolt valamennyi feltett kérdésemre, így például arra is kitértek, hogy bár ők nem támogatják az érvényesülés ilyesfajta megnyilvánulását, de Magyarországon és Amerikában egyaránt működik a „szereposztó” dívány rendszere. Eddig talán hasonlónak tűnhet a két filmipar, de Tom rávüágít a legnagyobb különbségre: elmondása szerint az európai - és így a magyar film biznisz - elsősorban az emberi életet, sorsot állítja a filmek középpontjába, míg az amerikai produkciók elsődleges célja - sokszor történettől függetlenül-, hogy minél látványosabbak legyenek, minél nagyobb sikert és így anyagi hasznot hozzanak a készítőknek. Végül érdekes konklúzióval zárult az este. Eszter válaszait hallgatva ugyanis kiderült, hogy Hollywood nem is olyan fényes és csillogó, mint amilyennek a filmekben láthatjuk. Arra a kérdésemre, hogy javasolná-e a sok Amerikába vágyó fiatal színésznek a kijövetelt azt mondta, hogy nagyon nehéz, és sokat kell küzdeni érte, de nem lehetetlen. Jelenleg azon munkálkodik, hogy - elsősorban ezen fiatalok számára - a kint megismert szakemberek csapatát egy magyarországi forgatókönyvíró workshop kapcsán „bemutathassa” az otthoni közönségnek, így például: John Truby-t, Christopher Vogler-t, Michael Hague-ot, Linda Seger-t és Mark Travis-t. Sokat tanult a Los Angeles-ben töltött évekből, életének ezen szakaszáról most forgatókönyvet ír. Mégis bár jelenleg több szerep és munka is kilátásba került, szíve szerint inkább Európában szeretne játszani, azon belül is legszívesebben Magyarországon, hiszen ő mégiscsak magyar színésznő. Az előadássorozat május 31-én, szombaton folytatódik, amikor is a Magyar Honvédség Budapestről érkező újságírónője mesél nem mindennapi hivatásáról a Los Angeles-i Magyar Házban. Cser Anikó Panni 5^ Május 30, 2014
