Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-05-09 / 19. szám
Magyar zseni újította meg a programozást Kemény János Horthy Miklós Magyarországának egyik legtehetségesebb fiatal matematikusa volt. A zsidótörvények elől az Egyesült Államokba emigrált. Dolgozott az atombomba fejlesztésén; Albert Einstein tanársegédje volt; kinevezték a híres Dartmouth Főiskola rektorává; és Thomas E. Kurtz-cal létrehozták a BASIC-et, a modern programnyelvek ősét. Az első programot kereken ötven éve futtatták le - azóta a BASIC forradalmasította az informatikát. BASIC, mint alapvető - nem is lehetne kifejezőbb neve egy programnyelvnek, amit az ősrégi mainframe számítógépektől a legmodernebb windowsos programokig mindenhol használtak. Pedig ez egy betűszó, a Beginner’s All Purpose Symbolic Instruction Code rövidítése. A BASIC rengeteget tett azért, hogy a programozás ne absztrakt, csak a szakértők számára felfogható feladat, hanem a kezdőket is segítő, hatékony Kemény budapesti belvárosi zsidó családba született. A jó hírű Rácz magániskolába járt, majd a Berzsenyi gimnáziumban tanult tovább. Nagy reményeket fűztek hozzá: matematikatanára már gimnazista korában is látta benne a matematikust, aki megnyerheti az Eötvös-versenyt. 1938-ban viszont Hitler bevonult Bécsbe. Kémény apja, aki kereskedő és bankár volt, megsejtette, hogy Hitler mekkora veszélyt jelent, így elkezdte megszervezni a család emigrációját. Kemény apja az USA-ba ment, hogy megalapozza a család jövőjét; a többiek 1940-ben, a második zsidótörvények bevezetése után követték. Kemény nagyapja, nagybátyja és nagynénje úgy döntöttek, ők inkább Magyarországon maradnak. Mind a haláltáborokban végezték. A család megmaradt tagjai New Yorkba költöztek. Kemény három év alatt kitűnő eredménnyel végezte el a középiskolát, majd a Princetonra ment. Később úgy emlékezett vissza: a Berzsenyi óta ez volt az első iskolája, ahol valóban jó tanárai voltak. Kemény 1945-ben szerzett amerikai állampolgárságot, azonban a második világháború alatt, 19 éves korában behívták katonának. Szerencsére nem egy kaszárnyában kellett töltenie a szolgálati idejét, hanem a Los Alamos National Laboratoryben - itt folyt a híres Manhattan-terv, az atombomba elkészítése. Kemény felettese Richard Feynmann volt, de együtt dolgozhatott más híres magyar tudósokkal, például Neumann Jánossal is, akinek a gondolkodása nagy hatással volt rá. Kemény Los Alamosban találkozott először elektromos számítógépekkel, amik bonyolult számításokat végezhettek - valószínűleg innen eredt a vonzódása a számítógépek iránt. 1947-ben lediplomázott, a Ph.D. fokozatot két évvel később szerezte meg. Előtte azonban Robert Oppenheimer, az atombomba atyja kinevezte tanársegédnek Albert Einstein mellé. Később ő ajánlotta be Keményt a Dartmouth matematika tanszékére, ahol először professzor lett, de két év múlva kinevezték a matematika tanszék vezetőjének. Kemény 1956-ban találkozott Tom Kurtz-cal a Dartmouthban. Együtt szerezték be az első számítógépet az egyetemre. Kemény úgy látta, a programozás legfőbb problémája, hogy nem demokratikus, inkább kirekesztő, és nem érthető, hanem feleslegesen sokat követel. Pedig ő tanárként, igazgatóként és rektorként is ebben látta a tudomány jövőjét: a megfelelő oktatásban, az információk minél közérthetőbb átadásában. A BASIC nyelv kiindulópontja az IBM Fortranja volt (illetve a Fortran hiányosságait kijavító ALGOL). A BASIC-programok sorait számokkal jelölték: így előre meg lehetett határozni, hogy fusson le a program, és a szerkesztése is könnyebbé vált. Kemény és Kurtz 1964. május 1-jén, hajnali négy órakor futtatták le az első BASIC nyelven írt programokat a General Electric mainframe számítógépén. A tervezők nem védették le vagy jegyeztették be a BASIC nyelvet. Azt szerették volna, ha mindenki megismeri és használni kezdi; ez elősegítette a program terjedését, az újabb verziók megjelenését. A terv bevált. A mainframe gépeket gyártó General Electric a hetvenes években már saját BASIC- nyelvjárásokat talált ki, mivel nem volt türelmük kivárni az új verzió megjelenését. A BASIC ötödik iterációját már maguk készítették el. Ez a módszer a mai napig visszaköszön a nyílt forráskódú fejlesztéseknél: az alapok adottak, és csak a programozókon múlik, hogy mit hoznak ki belőle. A modern BASIC-verziók már csak nevükben emlékeztetnek a régire, de a hatásuk épp úgy érződik a mai napig, mint a Neumann-elveké; egyaránt megkerülhetetlenek az informatikában. Kemény nemcsak a programozóknak, hanem a bölcsészeknek is szánta a számítógépet. Ő maga sem csak matematikával foglalkozott; épp úgy foglalkoztatták a társadalomtudományok és a filozófia is. Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a programozást demokratizálta, hanem a mélyen republikánus-konzervatív Dartmouth-t is: ő érte el, hogy nők, feketék és indiánok is járhassanak a főiskolára, index.hu Átadták a Crafoord-díjat Peter Molnárnak Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémián a királyi pár jelenlétében átadták a világ egyik legnagyobb presztízsű tudományos díjának számító Crafoord-díjat Peter Molnár amerikai geológus professzornak a globális lemezmozgások és éghajlatra gyakorolt hatásuk megértését segítő úttörő munkájáért. Miért mozognak a kontinensek? Hogyan alakulnak ki a Himalájához hasonló hegységek vagy az olyan megemelkedett területek, mint a Tibeti-fennsík? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a ma is tevékeny kutatóként dolgozó Peter Molnár, a Coloradói Egyetem professzora. Úttörő eredményekkel járult hozzá annak megértéséhez, hogy milyen erők vezérlik a lemezmozgásokat, és milyen helyet foglalnak el a kontinensek a Föld evolúciójának lemeztektonikai modelljében. Eredményeivel hozzájárult az óceáni áramlatok mozgásának és a regionális, illetve globális éghajlatra gyakorolt hatásuknak a megértéséhez is. A 4 millió svéd koronával (136 millió forint) járó elismerést 1980-ban alapította Holger Crafoord (1908-1982), a svéd ipar és kereskedelem kimagasló személyisége, aki nemcsak tehetséges volt, hanem nagy vagyonra is szert tett. Orvosi felszereléseket előállító vállalatánál dolgozták ki a művesegyártás technológiáját, bőkezűen támogatta a tudományt és a művészeteket, számos tudományos társaság tagja volt, Lund város egyeteme tiszteletbeli orvosi és közgazdasági doktori címmel tüntette ki. A díjat 1982-ben adták át első alkalommal, azzal a céllal, hogy olyan tudományágak kiválóságai is méltó elismerésben részesülhessenek, amelyek kívül esnek a Nobel-díj körén. Ide tartozik a matematika, a csillagászat, a földtudományok, a biológiai tudományok, valamint a sokízületi gyulladással (polyarthritis) kapcsolatos kutatások, ebben a betegségben szenvedett ugyanis Holger Crafoord. A díjat évente egy kategóriában ítélik oda, bár 2012-ben kivételesen két terület kutatóit is elismerték. mtva.hu i módszerré válhasson. Újabb magyar tagja van az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóját, Freund Tamás neurobiológust is felvette tagjai közé az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (American Academy of Arts and Sciences). Az 1780-ban alapított, a világ legkiválóbb tudományos, művészeti és közéleti gondolkodóit tömörítő szervezet jelenleg 250 Nobel-díjas és több mint 60 Pulitzer-díjas taggal büszkélkedhet. A többek között George Washingtont, Benjamin Franklint és Martin Luther Kinget is tagjai között tudó, jelenleg 4600 amerikai és 600 külföldi, tiszteletbeli tagot számláló Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia az ország egyik legrangosabb, független közpolitikái tanácsadó központja. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó, nemzetközi elismertségű szakemberek a tudományos és technológiai kutatások, az energia és a globális biztonság, a szociálpolitika és a humán tudományok, a művészetek és az oktatás terén végeznek hiteles és pártatlan tanácsadói tevékenységet a döntéshozók, a tudományos élet, valamint a magánszektor számára. Előremutató kutatásainak és nemzetközi szinten is figyelmet keltő tudományos eredményeinek elismeréséül Freund Tamás agykutatót, az „idegsejtek közötti kommunikáció új típusainak felfedezőjét” az Amerikai Művészeti és Túdományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya Idegtudományok, Kognitív Túdományok és Viselkedésbiológia szekciójának tagjává választotta. Az akadémikus meglepetéssel, de egyúttal örömmel fogadta taggá választásának hírét, amelyről az mta.hu-nak úgy nyilatkozott: rendkívül megtisztelőnek tartja, hogy tudományos tevékenységét az amerikai, valamint a nemzetközi tudományos és közéletben is nagy megbecsülésnek örvendő társaság, az AAAS is elismerte. Freund Tamás idegtudós, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósaként az akadémikus olyan betegségek neurobiológiai vonatkozásait tanulmányozza, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, a szorongás és a Parkinson-kór. Az agykéreg, különösen a tanulási és memóriafolyamatokban kulcsfontosságú hippocampus ideghálózatának szerveződését és működését feltáró kutatási eredményeiért 2011-ben két másik magyar akadémikussal, Buzsáki Györggyel, valamint Somogyi Péterrel közösen elsőként kapta meg az „agykutatás Nobel-díjának” is nevezhető Agy díjat (The Brain Prize). A Bolyai- és Széchenyi-díjas kutatót idén év elején beválasztották Jósé Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Tudományos és Technológiai Tanácsadó Testületébe. Freund Tamás a Magyar Túdományos Akadémia részvételével 2014-ben 12 milliárd forintos költségvetési forrásból megvalósuló Nemzeti Agykutatási Program konzorciumának elnöke. Három magyar akadémikus - Halász Béla, Kornai János és Somfai László - mellett Freund Tamás a testület negyedik magyar tagja. mta.hu DUNA Travel ' 8530 Holloway Dr. If 102 W. Hollywood, CA 90069 Spa, Hotel foglalások, Kocsi bérlés Kedvezményes repülőjegy árak Hajóutak bárhová a világon Hívják ZSUZSÁT TEL: (310) 652-5294 FAX: (310) 652-5287 1-888-532-0168 AMERIKAI tfagyar Hírlap ©Május 9, 2014
