Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-10-04 / 38. szám
Arad: az aradi vértanúk emlékműve A Maros mosta ki a vértanúk csontjait „Ugyan az emberek nagy többsége azt gondolja, hogy ez az emlékmű az 1849. október 6-i kivégzések pontos helyén áll, ez tévedés: az egykori vesztőhely, azaz inkább vesztőhelyek, hiszen másutt hajtották végre a golyó általi, illetve az akasztásos ítéleteket, körülbelül ötszáz méternyire, a várárokban található” - mondta el a műemlékem.hunak Arad város alpolgármestere, Bognár Levente. Hozzátette: bár a kivégzett főtiszteket már 1849-ben is vértanúknak tartották, hiszen október 6-án sokan zarándokoltak el a várhoz imádkozni, a városban lévő boltokat pedig bezárták, a hivatalos (bár kezdetben inkább csak eltűrt) tiszteletükre csupán a kiegyezés után kerülhetett sor. Mivel a várárkot a város lakossága nem közelíthette meg, az ahhoz legközelebbi helyen először fát ültettek és egy keresztet helyeztek el még 1849-ben, majd 1871-ben az Aradi Honvédegylet emlékkövet állított a mai emlékmű helyén. A ma is látható, csonka gúla alakú dombot és a tetején az obeliszket 1881-ben emelték. Az egykor csupán emlékműnek épült csonka gúla azonban időközben sírbolttá vált. „Már 1912-ben rábukkantak véletlenül a várárokban két tábornok földi maradványaira. 1932-ben aztán kiöntött a Maros, a vize betört a várárokba és kimosta az egykori bitófák alapjait és a mellettük lévő sírokat” - mondta Bognár Levente. - „A kivégzések után ugyanis a főtiszteket a vesztőhely mellett temették el. Ugyan néhány vértanú családja lefizette a bakót, hogy a holttesteket el tudják vinni és otthonuk közelében temethessék el, s volt, akinek a holttestét a tisztiszolgája hántolta ki, a többiek földi maradványai a helyszínen nyugodtak. Ekkor azonban tizenkét évvel Trianon után voltunk, vagyis Arad már nem magyar, hanem román város volt. így a maradványok különböző helyekre, például köztemetői kriptákba kerültek évtizedekre.” 1974. október 6-án végre sor kerülhetett a vértanúk újratemetésére a gúla alapjánál kialakított sírboltban. Kiss Ernő és Dessewffy Arisztid kivételével akik Eleméren (Szerbia), illetve Margonyán (Szlovákia) nyugszanak - ide temették el a többi tábornok maradványait, így a tizenháromból tizenegy vértanú végső nyughelye jelenleg az emlékmű sírkamrája. A sírbolt lejáratát feliratos kőlap fedi az emlékmű oldalában. tortenelemportal. hu Délnyugati erődök nyomában Lendva vára Lendva vára Továbbra is a Muravidéken portyázok. A Lendva folyó partján a mai Lendva (Alsó-Lendva) település helyén már a római korban egy katonai állomás létezett. A település első említése 860-ban történik, mikor a német Lajos király a salzburgi püspöknek ajándékozta. Később a Hahótok birtokolták. Vára, mint erődítmény a XII. században létezhetett, de annak formája nem ismeretes. A XIII. században a,tatárjárás és a cseh király, II. Ottokár ostromának következtében a várat teljesen fel kellett újítani. írásos dokumentumban 1272-ben említik újból, mint a Hahótok birtok központja. A Kőszegiek 1314-ben elfoglalták, majd Károly Róbert tőlük elvéve Hahót Miklósnak visszaadta. Még ebben az évszázadban a Hahót nemzetség, a Bánffy nevet vette fel. A mintegy háromszáz éves Bánffy uradalom fiú örökös hiányában, női ágat érintve, a Nádasdyak kezére került. Rövid 25 év elteltével, - miután Nádasdy Ferenc részt vett a Wesselényi féle összeesküvésben kivégezték: - a birtok a koronára szállt. 1644-től, a Habsburgokhoz mindvégig hithű Eszterházy grófok, I. Lipót adományaként élvezhették gazdagságát. A török ide is eljutott. Miután Szigetvárat és Nagykanizsát elfoglalta, több esetben ostrom alá vette Lendvát és várát, amit soha nem sikerült bevennie. A legemlékezetesebb ostromra 1603-ban került sor. A harcokat és az oszmán igát ennek ellenére, e táj lakói nem sínylették meg. 1838-ban nagy tűzvész pusztított. Az itt élők még ki sem heverték a csapást, mikor 1848-ban Habsburg ösztökélésre a Muraközből Jellasics horvát bán megtámadta a települést. A lendvai nemzetőr csapat lelkes odaadása visszaverte a zsoldosok seregét. A kiegyezés évében járási székhely lett. Az 1910-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 87%-a magyar, a többiek jórészt szlovén nemzetiségűek voltak. Az igazi hovatartozási huzavona, a XIX. század velejárójaként, vihar vihart követve szakadt az emberek nyakába. 1919, 1920, 1941, 1945, 1991. Közben 1947-ben a külső várfalait a kommunista rendszer lebontatta, megszüntetve ezzel az erőd jellegét. A jugoszláv hadsereg kaszárnyaként használta, majd iskola lett. Végül a nyugalom és az építés éveit követően, 2002-ben a lakosságnak csak a 35,1 %-a vallotta magát magyarnak. Napjainkban itt működik a szlovéniai, főleg a Muravidékén élő magyarság kulturális központja. Lendva vára az elmúlt századokban több átépítésen esett keresztül. A jelenkor számára 1973-tól, mint várkastély, a Lendvai Galéria és Múzeum intézményeként fogadja a látogatóit. A helyiségekben állandó és időszaki kiállítások öregbítik a hely szellemét. Külön említést érdemelnek a Zala Györgynek szentelt termek ahol a művész életútját bemutató tárgyak kaptak helyet. Többek között megszemlélhetjük a budapesti Hősök terére készült történelmi személyeket ábrázoló szobrok és szoborcsoportok kicsinyített másait. És ha már ellátogattunk Lendvára, nem szabad kihagyni egy kis városi séta alkalmával a belvárost, ahol a templomtéren áll Szent István szobra, és a Szent Katalin-plébániatemplom. A Zala György téren, a magyarországi organikus építészet atyja, Makovecz Imre által tervezett Művelődési házat csodálhatjuk meg. Mielőtt elköszönnék, még feltétlenül el kell zarándokolni a szőlős kertekkel körülölelt Lendva-hegyi kápolnához, ahol II. Hadik Mihály múmiáját szemlélhetjük meg üvegkoporsóba zártan. A híres Hadik András huszártábornok édesapjának holttestét, a környék talajának vegyi összetétele aszalta szárazra, megőrizve ezzel az utókornak. Miután elhagyjuk a szőlőskerteket, érdemes még kitérőt tenni Lendvavásárhely mai nevén Dobronok község határába. Közép-Európa legnagyobb orchidea kertészetében csodálatos klímát biztosít a föld mélyéről feltörő termálvíz. Valóságos trópusi kert várja az idelátogatót és a számtalan orchidea faj káprázatos szépségének rabjaként, ha csak percekre is, de elfeledhetjük történelmünk viharos századait és a kapott sérelmeinket. Köszönöm a mindenhatónak ezt a csodálatos, látnivalókban gazdag napot, amivel megajándékozott. Albert Ferenc AZ a *r~ ti i A r* i a i t~ a n r i /1 a *t~ Í..X ili i /1 r— I / \ I i / \ iy V I /I / \ / \ ilf ( rA ! I f \ I I /A rv í 1 / J /A i * » * » •—» fc-Z * * * * i M * s v »X V/ h—J » * BEMUTATJA István a király Jfc, Honfoglalás Atilla - Isten kardja Magyarnak számkivetve Sacra Corona ffjfc A megfeszített 1 vL % Ha* ^ V. .. KONC fi RT R f *1Z L E TE K MAGYAR NEMZETI ROCKOPERÁKBÓL, FILMZENÉKBŐL SZEREPLÓK: Varga Miklós Tóth Renata (István a király, Európa) (Kormorán, örökség} Kalapács József Závoti Zoltán (Pokolgép Ómen, Kard) (Kalapács Akusztika, Prognózis) Rudan |oe (iái Péter (P Mobil, Pokolgép, Coda) (Kormorán, K M B, Latin Varázs) Szebényi Dániel (Hard, Kard, Avatar) / Időpont iániogató: 2013. október 19. szombat este 7 óra fl^cl isen-Zöii nuhura! s niafj San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház 18858 Erwin St, Reseda. CA 91335 Belépő: 545. Ifjúsági jegy: (21 év alatt - ID és diákigazolvány szükséges) 530 rteíyfogtaias feltétlen síüKáege* (SUSj 344 1883 vagy gracehunganan#gmaii.com a jS X ja & M 3 * & u i 2L § AB fi ú-e ff + ff 53 3 «ti I*' Ü & É 1 í3 « c tx1 Hadik Mihály múmiája Október 4, 2013
