Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-06-28 / 26. szám
Felső-magyarországi váraink XIV. Kisvárda vára Szabolcs megye térsége úgy épült be a köztudatba, hogy az a bizonyos „sötét Szabolcs”. Ezen utamon, az állítás megcáfolódni látszik. Azt is be kell vallanom már most az elején, hogy a mai napon „fatornyos” szülőföldemet látogatom meg, és ide invitálom a tisztelt olvasót. A 4-es számú főútvonalon Kárpátalja irányában, még mielőtt a Tisza-könyökbe érnék egy kis várost, Kisvárdát veszem górcső alá. Egy pár gondolat erejéig,' ha visszalépdelünk az Árpádok idejére, azt kell megjegyeznünk, hogy a korabeli település, már a gyepű (határ) belső szerkezetén jött létre. Munkács és Ungvár, a gyepű elvéről érkező betöréseket már megszűrte, ez volt a külső védelmi vonal. És ha mégis idáig jutott az ellen, hát a belső védelmi vonalba ütközött, amelyet Kisvárda, Ecsed és innen nyugatra Patak és Kassa testesített meg, ez volt a belső gyepű vonal, a kettő között, Várdától északra eső területeken mesterségesen létrehozott őrdombok segítségével előre tudomást szereztek az itt élők, a betolakodókról. A leg közelebbi ilyen őrhely, északnak Dögé észak-keletnek Fényeslitke előterében emelt dombsor, keletnek Jéke és Pap, nyugatnak Kékese térségében mesterségesen épített őrdombok, (homok-hegyek) strázsái adták a jeleket. Lényegében ilyen volt a hármas védelmi rendszer felépítésének jellege körbe az országban. Mostantól csak Kisvárdára szorítkozom. Fent említetteket alátámasztandón, meg kell említeni a várost körbeölelő mintegy 120-130 méter magasságot elérő „hegyeket,” mint Asszony, Farkas, Ördög, Kunyhóhegy. A visszaérkező magyarok, akkoriban egy földvárról nevezték el Várdának, (Warda) néven említik az írások. A „kis” jelzőt a tőle keletre fekvő Nagyvárad miatt akasztották elé, a könnyebb azonosíthatóság jegyében. Tehát az egykori földvár, a határvédelmi rendszer központja volt ennek a vidéknek már 895- től. A kun, Kutesk fejedelem miután hazánkra tört, 1085-ben Szent László királyunk itt mért rá döntő vereséget. A győzelem emlékének áldozván két templomot alapított melyeket, Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szenteltek fel. A határvédelmi szerepe egyre csökkenni látszott, de a tatárbetörést itt is megszenvedték. A mongol nomádok a földvárat teljesen feldúlták, és csak a XV. században lett újból vára a településnek. A Gutkelet nemzetség sarja, Várday Pelbárt kapott írásos engedélyt Luxemburgi Zsigmondtól a kővár megépítésére 1415-ben. Mivel a környék nem hegyvidék, ebből fakadóan itt nem található építőkő anyag, ezért a térség agyagos földjét használva, tégla égetésébe fogtak. Az évtizedekig tartó hosszúra nyúlt munkába, a robotban dolgozó jobbágyokkal egyetemben, mintegy harminc főt számláló mesterember, mint téglaégető, kőműves, pallér is részt vett a folyamatban. A század közepére fel is épült a Várday család rezidenciája. A hosszúkás épület erősségét egy több sorban levert facölöpökből álló külső vár szegélyezte, melyben helyőrség, istállók s raktárak is megfelelő elhelyezést kaptak. A nagy területet magába foglaló komplexumot várárok és a vidékre jellemző mocsaras terület védelmezte. A település 1421-ben városi rangot kapott, így a vásári jogot is megszerezve, lendületet kapott a fejlődése. 1591-ben már megalakulhatott a város első céhe, a Csizmadiacéh. Hamarosan a virágzás megrekedt, hiszen az európai gazdasági változások és a térségben zajló háborúk megállították itt is a fejlődést. Fontosságát mi sem bizonyítaná jobban, mint a tény, hogy elhelyezkedése a Habsburgok és az Erdélyi fejedelemség ütköző zónájában található. Többszöri ostromot is átélve, sűrűn gazdát cserélt. Ferdinánd és Szapolyai hívei, majd a mindenkori Habsburg és Erdélyi fejedelemség katonái amortizálták létét. A Rákóczi vezette szabadságharc idején a szabolcsi nemesek, falai között találtak menedékre. Ezekben az időkben utánpótlási központ, foglyok őrzőhelye, és az átvonulok szálláshelyeként üzemelt. A nagyságos fejedelem négy ízben is megfordult a várban. 1711 januárjában itt tartotta utolsó seregszemléjét. Több mint két évszázad múltán következett be ismét az újbóli felemelkedés. Bár az egykori erődített vár falait a környék lakossága, roskadásig megpakolt szekerekkel hordta nyakra, főre. Az első műemlékvédelmi eljárás ez időben született, mikor is a vármegye hatósága megtiltotta, hogy „ A vár fennálló falát, mint betses régiséget meghagyja a Földes Uraság a mostani állapottyában.” - így szólott az írás. A vár maradványait a XIX. században körülvették egy parkkal, ahol ünnepségeket rendeztek. Az első világháborút követően ebek harmincadjára került a teljes környezetével együtt. 1954-ben egy sportpálya építésének előzményeként feltárási munkálatokat folytattak, majd 1958 és 1960 között a maradvány falakat konzerválták. Ma a város legfőbb kulturális intézményeként felújított állapotában, a Kisvárdai Várszínház otthona. A település 1970-ben kapott ismét városi rangot, újbóli fejlődése valójában ekkor kapott lendületet. Gazdasági tevékenységében kiemelkedő a szeszgyártás, és az elektronikai iparban betöltött szerepe. Maga a vár megtekintése nem követel hosszabb időt, ezért érdemes végigsétálni a belváros főterén, a Szent László utcán. Közben szemre vételezni az itt felkínált látnivalókat, mint Szent László szobrát, Millenniumi emlékmű rajta a turulmadárral. Érdemes bekukkantani az egykori zsinagógába, ahol ma a Rétközi Múzeum mutatja be a térség múltját. Nagyon szép a görög katolikus, a római katolikus, és a református templom. Miután kellemesen elfáradtunk Highest Quality Care at the Best Price! Elderly, Rehabilitating, Children, Newborn Beszélünk magyarul is! Ingyenes konzultáció otthonában. Hívják Piroskát vagy Krisztinát! • Assistants (CMA, CHHA) * N urses (RN, LVN) * Newborn Nurses * Nannies Üt Babysitters * Group Child Cáré * IJw-in or LÁr-ont * Temporary or Permanent * Qualified & Screened * Most IfMunncet Accepted ■«airrCnküvTtnC» AdvantageFlusAgency.com 800 687-8066 az egész napos barangolásban, visszamehetünk a vár szomszédságában található várfürdőbe, a délutáni kedvezményt igénybe véve, csodálatos termálvizében, aktív pihenéssel egybekötött, napidéző elmélkedéssel zárhatjuk e fantasztikus kirándulást. Tisztelt olvasóim! Most egy időre elbúcsúzom, tarsolyom üres lett, de jön a nyár és még soksok egykori várunk türelmesen várja, hogy felöltsem hétmérföldes csizmám és meglátogassam. Miután ismét feltöltődtem ígérem, megosztom az élményeimet. Albert Ferenc Sok sikert kívánunk írónknak a július 7-én, Budapesten, a Hősök terén bemutatásra kerülő “Pozsonyi csata” című művének rock-musical változatához!\ Fizessen elő On is az Amerikai Magyar Hírlapra! Előfizetésével ezen a módon is hozzájárul a magyar nyelv és a magyar kultúra fennmaradásához. V_______________________/ Kisvárda vára a felújított saroktoronnyal Kisvárda vára új falazattal Kisvárda várának újjá épített körbástyája Kamera védi a vereckei honfoglalási emlékművet A magyar kormány támogatásával térfigyelő rendszert telepítettek a vereckei honfoglalási emlékműhöz. A folyamatos megfigyelésre azért van szükség, mert azt ukrán náció- * nalisták már többször is megrongálták. A vereckei honfoglalási emlékművet 1995-ben kezdték el építeni. A nacionalisták nyomására azonban leállították a munkálatokat. Tizenhárom év után, 2008-ban végül felavatták. Azóta többször leöntötték festékkel, felgyújtották, megpróbálták szétverni, magyarellenes feliratokat írtak rá. Most térfigyelő kamerákat szereltek fel a magyar állam támogatásával. Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta: Vereckének, ahol a honfoglaló magyarok átkeltek a Kárpátokon, szimbolikus jelentése van, s egyúttal fontos összekötő kapocs a magyar és az ukrán nép között. „Ebben a formában is kiemelkedő szimbolikával rendelkezik ez az emlékmű, melynek megőrzése érdekében a magyar kormány mindent megtesz, és a jövőben is meg fog tenni. Fontos számunkra, hogy ez az emlékmű.felújított formában itt maradjon az idők végezetéig” - mondta a helyettes államtitkár. A térfigyelő rendszer kiépítését kezdeményező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint ezzel elejét tudják venni a nacionalista támadásoknak. “A magyar állam jelezte, valamit tenne, hogy védelem alá kerüljön az emlékmű. A KMKSZ, mint az emlékmű gazdája, a 19-20 századi reakciókra és indulatokra 21. századi választ ajánlott” - mondta Kovács Miklós elnöke. A kamerák felvételeit az ungvári magyar főkonzulátuson és a KMKSZ központi irodájában folyamatosan látják és rögzítik. hirado.hu Június 28, 2013
