Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-11-01 / 42. szám
Felavatták Gárdonyi Géza megújult sírhelyét A Gárdonyi-emlékév keretében avatták fel az egri várban Gárdonyi Géza - számos szervezet és magánszemély összefogásával - megújított sírhelyét. Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született Gárdony-Agárdpusztán, majd több mint három évtizeddel később, 1897-ben költözött Egerbe, ahol megírta jelentős műveit és itt hunyt el kilencvenegy esztendeje, 1922. október 30-án. Végakaratának megfelelően a várban, a Bebek-bástyán kialakított díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezésére, a város támogatásával nyerte el végső nyughelyét Gárdonyi Géza az egri várban. Temetésén Kosztolányi Dezső mondott beszédet. Gárdonyi sok más kiváló műve mellett megírta az Egri csillagokat, ezzel a városban történt csoda kitörölhetetlenül belekerült a magyar irodalomtörténet “nagy könyvébe”. Temyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke arra emlékeztette a megjelenteket, hogy Dobó István volt, aki megvédte a várat, míg Gárdonyinak köszönhetjük, hogy Eger neve szerte a világon csillogón tündököl. Az ő regénye vitte be az egri várat, a várost a köztudatba - fogalmazott. MTI Mi történt az egri hősökkel az ostrom után? Az egri vár 1552 szeptemberének elejétől-közepétől október 18-áig állt ellen az 50-100 ezer fősre becsült török seregnek, amelyet Ahmed pasa irányított. Ez Magyarország észak-déli irányú kettészakítását akadályozta meg, és közvetve a Bécs elleni támadások lehetőségét is megnehezítette. Az ostrom után azonban két parancsnok, Dobó István és Mekcsey István lemondott a kapitányságról. Gárdonyi Géza Egri csillagok című művében ezt azzal magyarázta, hogy az ostrom előtt nem kaptak segítséget a vár védelméhez, többek között a szikszói gyűléstől és a királytól sem. Valójában I. Ferdinánd Habsburg uralkodó segítséget nyújtott korábban, és nemesi gyűlések előzőleg támogatták az egri vár védelmét. Enélkül és az évekkel korábban, elsősorban Dobó által végrehajtott fejlesztések nélkül a védők nem is tarthatták volna a várat a hatalmas török sereggel szemben. Az viszont igaz, hogy 1552-ben elmaradt az ostrom előtti közvetlen segítség, és a csalódott Dobót, illetve Mekcseyt hiába próbálta Pallavicini Sforza Mátyás, a király küldötte, kassai főkapitány maradásra bírni. Lemondásuk után először Bornemissza Gergely (’’Gergely deák”, az Egri csillagok tulajdonképpeni főhőse) sem vállalta a feladatot, aztán mégiscsak engedett a hosszas kérlelésnek, ő lett az új főkapitány. Mekcsey 1552. november 25-én, Dobóval együtt köszönt le a várnagyságról, de Hóvári János történész szerint 1553 januárjától márciusig még ellátta a kapitányi feladatokat, amíg az utódlásról gondoskodtak. A döntés azonban hátborzongató módon befolyásolta Mekcsey sorsát. A Régi Magyar Költemények Tára III. kötetében - amelyet egy internetes forrás idéz - ez olvasható Mekcsey haláláról: Várkony faluban “útravaló segítségöt kére”. Egyesek szerint szekeret, mások szerint szénát követelt a helybeliektől. Ám azok megtagadták a nemes úr kérését, sőt fegyveresen is ellenálltak. Az egyik paraszt fejszével homlokon vágta, azután dárdával leszúrta Mekcseyt. Utóbb az új egri parancsnok, Bornemissza Gergely Mekcsey haláláért “nagy siralmat szerze várkoni póroknak”, ám ő se tudta elfogni a gyilkost (bár a települést más források szerint azért kifosztotta). Mekcseyt végül a szepescsütörtöki Szent Márton székesegyházban temették el. Dobó ugyancsak 1553 márciusában vált meg végleg Egertől. Előbb Szerednyére ment családi fészkébe, majd 1553. május 26-án Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdává - írja Nagy József történész. Erdélyt a török nem akarta Habsburg-hű nemesek (például Dobó) kezén hagyni. 1556-ban Erdélyben lázadás kezdődött, és a rebellis rendekkel a helybeli Kendy megegyezett, Dobó pedig - mai politikai közhellyel élve - légüres térbe került. Az őt odaküldő Habsburgok nem adtak neki segítséget, a fellázadt, törökpárti rendek pedig egy várban kerítették körbe Dobót, akit utóbb be is börtönöztek. Felesége segítségével azonban Dobó 1557-ben megszökött Szamosújvárról. Nem ez volt Dobó utolsó bebörtönzése. 1568-ban az új Habsburg-uralkodó, Miksa idején kétszer is ugyanez történt. Az új uralkodó egy hosszas birtokvita miatt tartóztatta le az elődje, Ferdinánd által az egri hősiességért bárói rangra emelt Dobót. Az újabb bebörtönzés komoly elhatározást érlelt meg Dobóban. Alighanem - bár erre minden kétséget kizáró bizonyíték nincs - szervezkedni kezdett az új Habsburg király, Miksa ellen. Akár koholt volt, akár valódi az összeesküvés vádja, Dobót 1569-ben megint letartóztatták, mint Habsburg-ellenes szövetség résztvevőjét. Miksától a magyar rendek ekkorra már annyira megijedtek, hogy ők is gyűlésükön ítélték el a szervezkedést, sokan közülük amúgy alighanem érintettek voltak az összeesküvésben, de jobbnak látták, ha inkább fellépnek ellene. A vádak azonban talán mégsem voltak olyan megalapozottak, mert bírósági ítélet végül nem született Dobó ügyében. Őt végül az Erdély és a Habsburgok közötti kibékülés, az 1570-es speyeri egyezmény után kiengedték börtönéből, de ekkor már olyan beteg volt (köszvényben is szenvedett), hogy 1572. április 16-ai (más források szerint 17-ei) szabadulása után pár héttel, valamikor májusban meghalt. Nem jutott kellemesebb sors Dobó utódjának, az új egri kapitánynak, Bornemissza Gergelynek sem. Ő Pécsett, szegény sorban, egyesek szerint jobbágyként, mások szerint egy szegény kovácsmester fiaként született. Apja azonban taníttatta, ezért nevezték deáknak. Eger védelmében már királyi hadnagyként vett részt, és találmányaival, elsősorban különleges tűzszerészeti megoldásaival riasztotta el a törököt a vár alól. Bornemissza igen nehéz körülmények között vette át a várkapitányságot. Hogy mégis vállalta a feladatot, abban Nagy József szerint szerepet játszott, hogy Dobón és Mekcseyn kívül “az 1552-es ostromban részt vett tisztikar és katonaság csaknem teljes létszámmal megmaradt mellette”. Bár Zárkándy Pál lett Bornemissza kapitánytársa, a nagy ostrom résztvevői közül ott maradt Zolthay István (Zoltai vagy Zoltay néven is emlegetik), Pethő Gáspár (Petheő), Fügedi János (Fügedy) és Sukán, a vár “bátor számtartója”. Gergely deák azonban nem sokáig örülhetett a parancsnokságnak: “1554. október 17-én az a hír érkezett az egri várba, hogy a környéken kisebb török csapat rabolja a községeket. Bornemissza Gergely Zolthay Istvánnal és Zárkándy Pállal kisebb lovascsapat élén utánuk vágtatott. Az egri lovasokat Véli bég Poroszlónál lépre csalta, és hősi küzdelem után részben levágták, részben elfogták őket. A foglyok között volt Bornemissza és Zolthay is. Zárkándy néhány emberével kitört a gyűrűből, de segíteni már nem tudott” - mindezt Nagy József írja. Zolthayt a bég Hatvanban tartotta fogva, és csak súlyos váltságdíjért engedte el 1556-ban. Később, 1558- 62 között - Verancsics Antal egri püspök javaslatára - ő lesz Eger főkapitánya. E tisztségéről Zolthay aztán 1562-ben lemondott, és előbb a “mezei hadakhoz állt”, végül Szendrő parancsnokaként fejezte be katonai pályafutását, 1572-ben hunyt el. Bornemissza Gergely nem szabadult olyan könnyen a török fogságból, mint Zolthay. Őt átadták a konstantinápolyi hatóságoknak. Gergely deákért nem sokat tett a bécsi udvar, nem tartotta olyan fontosnak kimentését, néhány sikertelen kísérlet után abbamaradtak a próbálkozások, hiába kérlelte Bornemissza felesége, Sigér (Sygher) Dorottya Nádasdy Tamást. Bornemissza azonban a fogságban is bátran viselkedett: nem adta ki az egri vár titkait, hiába próbálták erről faggatni, és nem állt át a török, illetve erdélyi oldalra sem. így aztán az 1552-es egri ostrom fővezére és vesztese, Ahmed pasa 1556-ban bosszúból felakasztatta (Ahmed sem járt sokkal jobban, a szultán az ő életének is véget vetett). Míg az egri vár hős védői többnyire szomorú véget értek, addig más, gyávább földesurak jól jártak. Szántó Imre idézi fel a Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon című, az 1551-52. évi várháborúkról szóló művében: “míg az egriek vitézül harcoltak, a feudális urak jó pénzért élelmiszert szállítottak az élelmiszerhiányban szenvedő ostromló török hadnak”. Éppen ezért emeli ki Szántó az egri vár védelme kapcsán: “a Dobó Istvánok abban különböztek osztályukbeli, ugyancsak gátlástalan birtokszerző, ugyancsak Habsburg-párti kortársaiktól, hogy nem kényelmesebb megoldást, nem a meghátrálást választották”.-origo.hu-------------— ---------------------------------------------A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 November 1. 19 óra - Mahó Andrea és Pankotay Péter zenés estje a November 9. 19 óra - Török Adám, a magyar rock legendás zenészének koncertje Állandó programjaink: Minden pénteken KLUBNAP filmvetítés és táncest este 8-tól! Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! 190 éve a semmiből egy új világ született 1823. november 3-án Bolyai János matematikus apjához írott levelében közölte az új geometria felfedezését Bolyai Appendix című munkája 2009-ben az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO Világemlékezet listájára került. A mértan tudományának első egzakt munkája Eukleidész Elemek című könyve volt, amelyben a geometriai ismereteket egységes logikai rendszerbe foglalta, ahol kevés számú állításból, logikusan, egymásra épülve következnek az újabb és újabb állítások, deduktív bizonyítás útján. Eukleidész öt olyan alaptételre (axiómára, posztulátumra) építette fel geometriáját, amelyeket bizonyítás nélkül elfogadott. Ezek közül az első négy, például “Az egyenes szakasz végtelenül meghosszabbítható” vagy “A derékszögek egyenlők”, könnyen elfogadható. Az V. posztulátum, a párhuzamossági axióma azonban nem annyira nyilvánvaló, mint a többi: “Ha egy egyenes úgy metsz két egyenest, hogy az egyik oldalán keletkező belső szögek összege kisebb két derékszögnél, akkor e két egyenes a metszőnek ezen oldalán meghosszabbítva metszi egymást.” Ez az utolsó posztulátum, bonyolultsága és ellenőrizhetetlensége miatt, csaknem kétezer éven át gondot okozott a matematikusoknak, és elindította az axiómarendszerekre vonatkozó vizsgálatokat. Bolyai János (1802-1860), minden idők talán legeredetibb gondolkodású matematikusa 1820 és 1824 között, a bécsi katonai mérnöki akadémián folytatott tanulmányai közben foglalkozott az V. posztulátum kérdésével. Édesapja, Bolyai Farkas ugyan óva intette a “paralellákal” való foglalkozástól, de fiát az óvás még inkább elmélkedésre ösztönözte. Kezdetben ő is a bizonyítást kereste, ám egyszer csak feltette, hogy a párhuzamossági axióma nem igaz. Itt érte az első nagy meglepetés, hogy az új rendszerben nem talált ellentmondást. Ekkor olyan általános geometriát épített föl, amely az V. posztulátumot sem nem állítja, sem nem tagadja, hanem mellőzi. Felfedezéséről írta 1823. november 3-án világszerte ismertté vált levelét apjának, amelyben a szállóigévé vált sor is található: “Semmiből egy új, más világot teremtettem.” Első kritikusának apját kérte fel, aki azonban nem tudott elszakadni a hagyományos fogalmaktól. Az euklideszi és nemeuklidészi geometriát is magában foglaló “abszolút geometria” nyomtatásban 1832-ben Bolyai Farkas Tentamen című művének egyik függelékeként (Appendix) látott napvilágot. Bolyai felfedezésének egyik legfontosabb következménye az volt, hogy nemcsak egyféle, hanem végtelen sok geometria létezik, amelyek közül csak az egyik az euklideszi. Bolyai azt is megsejtette, hogy a körülöttünk lévő világ nem Eukleidész geometriája szerint működik, sőt, bebizonyította, hogy az univerzum geometriáját matematikai módszerekkel nem lehet meghatározni, csak a fizika eszközeivel, azaz méréssel. Bolyai megtörte az euklideszi geometria egyeduralmát, felszabadította az utat az emberi gondolkodás előtt a tér másként való felfogása számára. Egyben utat nyitott a 20. század fizikai elméletei előtt, melyek gyökeresen átalakították világképünket. Bolyai osztozott a régi magyar tudósok sorsában: nem ismerte el kora mint tudománya úttörőjét, koruk elfeledte és csak a késői utókor szolgáltatott igazságot és elégtételt, amikor az elfeledés homályából a világ legnagyobb tudósai sorába emelte, mtva.hu PANNÓNIA TRAVEL LAX - BUD - LAX Olcsó árak! Cím: 6700 Lennox Ave., Van Nuys, CA 91405 (818) 781-7642 vagy (818) 781 Fax: (818) 994-2379 E-mail:babuci777@yahoo.com Információért hivják PAfiUCIT vagy RITÁI | m am m on November 1, 2013~|
