Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-02-22 / 8. szám
AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER Mailed from Los Angeles, CA on February 20th 2013. If the next issue has not been received by Tuesday, please call (626)765-4534. Milliárdos kár, több száz sérült Cseljabinszkban Egy kozmikus céltábla közepén állunk Egy aszteroida 27 ezer kilométerre, rekord távolságra megközelítette a Földet. A csillagászok még nem láttak ennyire közel a Földhöz ilyen méretű kisbolygót. Fél nappal korábban egy harmadekkora kődarab belépett a Föld légkörébe és felrobbant Cse\jabinszk felett több ezer ember sérülését okozva. A két eseménynek nincs köze egymáshoz, de világosan mutatja, mennyire sebezhetőek vagyunk az űrből jövő meteorokkal szemben. Meghaladja az egymilliárd rubelt (hétmilliárd forintot) a Szibéria felett lezuhant meteorit okozta kár az Urál hegységhez közeli cseljabinszki régióban, ahol csaknem 1200 ember sérült meg, közöttük több mint 200 gyermek - közölték az orosz belügyminisztérium sajtóközpontjában. A Rosszija 24 hírtelevízióban bemutatott felvételek szerint a meteorit keltette lökéshullámok hatalmas robajjal szakították be iskolák, raktárak ablakait, ajtóit. A meteorit egy darabja a Cseljabinszktől nyugatra lévő Csebarkulj településnél egy tóba zuhant, hatalmas léket vágva a jégbe. Az orosz meteor - amely valószínűleg Cseljabinszk-meteor néven kerül be a krónikákba - a fő kisbolygóövből érkezhetett. Ez a Mars és a Jupiter közötti törmelékzóna, ahol több százezer A meteor a város felett 50 kilométer magasan robbant fel kisebb-nagyobb kisbolygó (aszteroida) kering a Nap körül. Az orosz meteor felrobbanásakor felszabadult energiát először 300 kilotonna TNT-egyenértéknek becsülték (azaz 300 ezer torma TNT felrobbanásakor keletkezne ennyi energia, ugyanehhez a hiroshimai atombombából 20 darab kellene). A legfrissebb elemzés szerint a NASA ezt 500 kilotonnára módosította, és a test méretét 17 méter és tömegét 10 000 tonnának adta meg. Paul Chodas, a NASA földközeli kisbolygókat kutató programjának (Near-Earth Object Program Office, JPL) munkatársa szerint ilyen esemény átlagosan 100 évente történik (pár méteres testek jóval gyakrabban, akár hetente-kéthetente érhetik el a Föld légkörét). A Föld valójában egy “kozmikus céltábla” - írja a Sky and Telescope című lap. Minden egyes nap hatalmas mennyiségben érkeznek a légkörbe kisebb-nagyobb kőzetszemcsék, kavicsok, kődarabok, sziklák, amelyek nagy része elég a súrlódás miatt (becslések szerint több tonnányi anyaggal hízik naponta a Föld). Ez még a Naprendszer kialakulásának, a bolygók összeállásának máig tartó “lecsengése”. Az ilyen kis testek pályájának előrejelzése lehetetlen, a csillagászok egyelőre azon dolgoznak, hogy legalább a nagy testeket felderítsék. Az USA kongresszusa 1998-ban utasította a NASA-t: találja meg az olyan 1 kilométernél nagyobb testeket, amelyek veszélyesen közel kerülhetnek a Földhöz. Egy ilyen, hegynyi objektum becsapódása globális fajkihalást okozna, és valószínűleg az emberi civilizáció végét jelentené (a 65 millió éve történt, a dinoszauruszok eltűnésével fémjelzett fajkihalást egy igazi “nagyágyú”, egy 6-10 kilométeres kisbolygó okozta; az óceánok átlagos mélysége nem egészen 4 kilométer). A NASA most azt mondja, hogy körülbelül 980 ilyen test létezik, és ennek 95% -át már felfedezték. Ez azt is jelenti, hogy ismerik a pályájukat, és a további jó hír az, hogy a jelenlegi pályaadatok alapján egyik sem csapódik be belátható időn belül a Földbe. A kisebb testek esetében azonban már nem ilyen jó a helyzet. A NASA becslései szerint a legalább 100 méteres (tehát 100-1000 méteres), potenciálisan veszélyes testekből körülbelül 20 ezer darab lehet, és egyelőre kevesebb mint 30 %Körülbelül 50 méteres test becsapódása okozta az uica[ fedezték fel. Ilyen testek magyarországnyi arizonai Meteor-krátert, átmérője 1200 méter területeket is elpusztíthatnának. Ha a még kisebb, tehát 100 méter alatti testeket nézzük, ezekből több mint egymillió lehet, és kevesebb mint 1%-ukat ismerik. Egy 40 méteres test okozta a lünguz-eseményt 1908-ban Szibériában, több mint 2000 négyzetkilométeren tarolva le a hatalmas fenyőkből álló tajgát. 45-50 méteres volt a Föld mellett elhaladt kisbolygó. Ha az is becsapódott volna egy nagyváros fölött, sok ezer ember halt volna meg. A csillagászok most abban bíznak: a két esemény felhívta a figyelmet arra, hogy ezekre a kutatásokra több pénzt kell szánni. Meg kell találni legalább a nagyobb testeket, mert ha ez megtörténik, akkor már előre lehet jelezni a pályájukat, és fel lehet készülni egy esetleges katasztrófára - nem úgy, mint egy földrengés vagy vulkánkitörés esetén. Munka lenne bőven: a körülbelül 1 millió potenciálisan veszélyes testből most nem egészen 10 ezret ismerünk. index.hu origo.hu Recesszióban a magyar gazdaság Tavaly éves szinten 1,7 százalékkal esett vissza a gazdaság, az utolsó negyedévben pedig már 2,7 százalékos volt a GDP csökkenése, így Magyarország hivatalosan is recesszióban zárta a múlt évet. 2009 után ez az első év, ami gazdasági visszaesést hozott. A magyar gazdaságnál csak a csődközeli görög, a portugál és a ciprusi teljesített gyengébben. Januárban majdnem négy százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly, másfélszer annyiba került a krumpli és a gabona mint tavaly, a dió ára háromszoros és tovább drágult a gázolaj, index.hu Kitűzték a székelyzászlót a Parlamentre A “nemzeti szolidaritás jelképeként” a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma plenáris ülése alkalmából Kövér László Házelnök kezdeményezésére múlt pénteken az Országgyűlés Hivatala kitűzte a székelyzászlót a Parlament Kossuth téri homlokzatára. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: alapvető emberi jog a nemzeti közösségek szimbólumainak használata. A kereszténydemokrata politikus köszönetét mondott azoknak a magyarországi önkormányzatoknak, amelyek “erdélyi barátaink melletti szolidaritásuk jeleként” kiteszik a székely zászlót. Semjén Zsolt a székely zászlók nyilvános használatával kapcsolatban Románia és Magyarország között az utóbbi hetekben kialakult helyzetre utalva azt mondta: nem szándékunk “bármiféle feszültség erősítése Romániával”. Az utóbbi hetekben feszültté vált a viszony Magyarország és Románia között a székely zászló miatt, amelyet több település önkormányzata is kitűzött. A székely zászlót múlt pénteken a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjére is kitűzték, és a jobbikosok kitették a szegedi városházára is. A román parlamentre is kitűzik a székely zászlót Egyhangú döntést hozott a román parlament arról, hogy az összes helyi közösség - köztük Kovászna megye - zászlaját felsorakoztatják a román törvényhozás előtt - adta hírül a Nol. A román képviselők elítélő nyilatkozat helyett hozták a döntést, ezzel kifejezve, hogy nem hajlandók további vitába bocsátkozni a székely zászló ügyében - mondta Valeriu Zgonea alsóházi elnök, a határozat előterjesztője. A zászlókitűzés ötlete az ellenzéktől jött, de ahhoz hamar csatlakozott több kormánypárti képviselő is. Victor Ponta kormányfő korábban azt mondta: nincs “semmiféle probléma” Románia és a magyarok, illetve Magyarország között, csak a Fidesznek érdeke a székelyzászló-ügy gerjesztése. A Fideszt “Románia ellenségének” nevezte Ponta. Crin Antonescu szenátusi elnök, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) másik társelnöke azzal hűtötte a kedélyeket: “Mi vagyunk az erősek. Nekünk nem úgy kell viselkednünk, mintha áldozatok vagy kis ország lennénk” - mondta. Mint mondta, a román álláspont továbbra is az, hogy bárki bármilyen zászlót kifüggeszthet nem hivatalos helyen, vagyis “a házára, az erkélyére, az udvarán vagy családi ünnepségen”, mno.hu hirado.hu Csökken az adósságráta Magyarországon Magyarország továbbra is kiemelkedően teljesít az adósság elleni harcban, 2010 második negyedévéhez képest 6,4 százalékponttal mérsékelte GDP-arányos adósságrátáját - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A szaktárca kiemeli, hogy az eddig megjelent adatok alapján 2011 negyedik negyedévéhez viszonyítva öt országnak sikerült mérsékelnie adósságrátáját - hazánk mellett Görögországnak, Svédországnak, Lettországnak és Lengyelországnak. Görögországnak 18 százalékot sikerült lefaragnia a rátából, köszönhetően annak, hogy a befektetők az adósság egy részét elengedték, ez viszont torzítja az összehasonlítást. Ezt leszámítva, hazánk csökkentette a legjobban az adósságrátáját, 2011 negyedik negyedévéhez képest mintegy 2,4 százalékponttal. Az Orbán-kormány 85,3 százalékról csökkentette a GDP 79 százalékára az államadósságot. MTI
