Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)

2013-12-13 / 48. szám

AZ AMERIKAI American Hungarian Journal * Weekly Newspaper Karácsonyi Magyar Hírlap Karácsony a család bensőséges ünnepe December 25-én Jézus Krisztus születését ünnepli a keresztény világ. „íme a szűz méhében fo­gan és fiút szül, és Emmanuelnek fogják hívni. Ez azt jelenti: Velünk az Isten.” - idézi Izajás próféta jövendölését Máté evangéliuma. A karácsony az Ige megtestesülésének misztériuma. Megünnepeljük, hogy Isten testet öltött, belépett az általa alkotott világba azért, hogy vállalja az emberi lét nehézsé­geit, és megemlékezünk arról, hogy a jászolba fektetett betlehemi gyermek számunkra a régen várt Megváltó. December 24-e, szenteste, a karácsony böjtjének estéje, amikor a meghitt családi együttlétben beteljesedik az ádventi várakozás. Az éjféli mise a karácsony ünnepének első szentmiséje, amely a Fiú, a megtestesült Ige földi születését ünnepli és hogy a Megváltó megújítja a világot. A karácsony ünnepéhez különböző szokások kapcsolódnak, mint a betlehemezés és a kará­csonyfa-állítás. A betlehemezés Jézus születésének, a Betlehemben történteknek megjelenítése, dramatikus játék. Legrégibb betlehemes játékaink a 17. századtól maradtak fenn. Főbb jelenetei a szálláskeresés, amelyben a várandós Mária és József szállást keresnek, illetve a pásztorjáték, aminek főszereplői a pásztorok, akiknek az angyal hírül adta a Megváltó születését, és akik elmentek az újszülött Jézushoz, hogy neki ajándékot vigyenek. A karácsonyfa Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfa gyertyái a szü­letett Világosságnak, díszei pedig az örök dicsőségnek jelei. A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, mely fölött megállt az újszülött Jézusra mutató csillag. December 25-e, karácsony a család bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szim­bóluma. Az ünnep alakalom arra, hogy felismerjük és elfogadjuk Isten minden embert megérintő szerete­­tét, amely átragyog a betlehemi éjszaka ridegségén és meghitté változtatja azt. „Mária és József alakja a bölcsőben fekvő gyermekkel kimeríthetetlen szemléleti kincse minden családnak, s vezércsillaga minden egyes - társas vagy végképp magányos - emberi életnek.” (Pilinszky János) December 13. - Luca napja, Luca széke A karácsonyi várakozás tele van számos népi hiedelemmel, hagyománnyal. A téli ünnepkör egyik legkülönlegesebb dátuma december 13. “Luca Napja”. Jövendölések, babonák szövik át az év egyik legsötétebb napját és éjszakáját. A legtöbb babona, hiedelem, varázslás ehhez a naphoz kötődik, hiszen az év legsötétebb napja kiváló alkalmat teremt az okkult erők megidézésére. Luca napja a 16. századi Gergely-féle naptárreform előtt (1582) az év legrövidebb napja volt. Az egyház is bizonyára azért választotta ünnepének december 13-át, mert ez volt az év legrövidebb napja, a “téli napfordulónak”, a “világosság születésének” kezdete. Sok helyen innen számították a nappalok hosszabbodását. így magyarázható, hogy a magyar népi képzelet szerint is december hó folyamán e naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona. Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én következik be. Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. A gonoszjáró nap azt jelenti, hogy ilyenkor a boszorkányok, bűbájosok, rontó lények szabadon tevékenykedhettek, és tevékenykedtek is. Megrontották - azaz betegségeket, fájdalmat, bajt vagy bosszúságot okoztak - az embereknek, állatoknak. A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása. A “Luca-szék” arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait... A hiedelem szerint, aki rááll karácsonykor az éjféli misén pontban éjfélkor a maga által készített székre, az megláthatja, hogy kik a boszorkányok, mert ilyenkor azok szarvat viselnek. A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. December 26-án az éjféli misére a „mesterek”, (rendszerint fiatal emberek), a kabátjuk alá rejtve lopták be a temp­lomba a széket. A Luca-széket december 13-án kezdték készíteni több fából, és karácsony előestéjére fejezték be. Készítője Luca napjától kezdve, mindennap faragott rajta egy kicsit, s csak Karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele. A lényeg, hogy minden nap kellett rajta csinálni valamit. Ehhez kötődik a mondás, mely szerint: “Lassan készül, mint a Luca széke”. A széket fiatal legények, férfiak titokban készítették 13 (esetenként 9) féle fából. A hagyomány szerint a széket többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából. Szögek helyett kizárólag bükkfából faragott ékek tartják össze. PETŐFI SÁNDOR: Karácsonkor Énhozzám is benézett a karácson, Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson És rajta egy pár reszkető könyűt. Menj el, karácson, menj innen sietve, Hiszen családok ünnepnapja vagy te, S én magam, egyes-egyedűl vagyok. Meleg szobám e gondolattól elhül. Miként a jégcsap függ a házereszrül, Úgy függ szivemről ez a gondolat. Hej, be nem így volt, nem így néhanapján! Ez ünnep sokszor be vígan viradt rám Apám, anyám és testvérem között! Oh aki együtt látta e családot, Nem mindennapi boldogságot látott! Mi boldogok valánk, mert jók valánk. Embert szerettünk és istent imádtunk; Akármikor jött a szegény, minálunk Vigasztalást és kenyeret kapott. Mi lett a díj? rövid jólét múltával Hosszú nagy Ínség... tenger, melyen által Majd a halálnak révéhez jutunk. De a szegénység énnekem nem fájna, Ha jó családom régi lombos fája Úgy állna még, mint álla hajdanán. Vész jött e fára, mely azt szétszaggatta; Egy ág keletre, a másik nyugatra, S éjszakra a törzs, az öreg szülők. Lelkem szülőim, édes jó testvérem, Ha én azt a kort újólag megérem, Hol mind a négyünk egy asztalhoz űl!... Eredj, reménység, menj, maradj magadnak, Oly kedves vagy, hogy hinnem kell szavadnak, Ámbár tudom, hogy mindig csak hazudsz... Isten veled, te szép családi élet! Ki van rám mondva a kemény ítélet, Hogy vágyam űzzön és ne érjen el. Nem nap vagyok én, föld és hold körében; Mint vészt jelentő üstökös az égen, Magányos pályán búsan bújdosom. Luca széke December 13,2013

Next

/
Oldalképek
Tartalom