Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-10-18 / 40. szám
Délnyugati erődök nyomában A várkastély főbejárata Muraszombat „vára” Marasztal a Muravidék látnivaló gazdagsága. Következő állomásom Muraszombat, mely település a Lendva folyó mellett létesült még az Árpádok korában. Templomának építését: az 1071-es esztendőre datálják, erre hathatós bizonyíték nem áll rendelkezésre. Valójában írás csak 1265-ben említi meg, mint Belsőmura temploma. A Szent Miklós tiszteletére szentelt plébánia templom, zivataros időket élt meg. A reformáció hatására a XVI. században evangélikusok lakták, majd az ellenreformációnak köszönhetően 1673-tól a viszontagságokat megszenvedve, ismét visszatértek a katolikus vallásra. A valamikori határvidéken létrejött városokat jellegzetes palánkokkal vették körbe védelmi szempontok okán, így Muraszombatot is. A mai Szapárykastély elődje egy erődítmény jellegű vár lehetett a nagyközség alatt. Erről XIV. századi dokumentumok regélnek, melyben „Murazombat” váraként szerepel. Nevének második részét valószínűsíthetően a szombatonként tartandó heti vásárok adták, míg a Mura előtag utal területi elhelyezkedésére, mivel a Lendva, a Murafolyó mellékvize. Az első írás szerint, miután Amadéfi János örökös nélkül halt meg, Muraszombat városát és annak tartozékait a felsőlendvai Szécsi Péter fiai: Miklós, dalmát-horvát bán és testvére Domonkos, erdélyi vajda kapták meg birtokcserével, valamint a király adományaként, 1365-ben (Nagy) I. Lajostól. A városias jellegű nagyközség valamikori elhelyezkedése nem a mai helyen volt. Egy dombos területen építették ki, Battyánfalva és a jelenlegi muraszombati temető közötti térségben. A település 1479-ben kapott mezővárosi kiváltságokat. Mint ismeretes, ez időben a gyorsabb, hathatósabb fejlődés érdekében Hunyadi Mátyás megsokszorozta a mezővárosi rangot elnyert települések számát. 1605- ben a felvonuló Bocskai hadaknak nem hódoltak be a városlakók, ezért Bocskai felégette az egész települést. Az újjáépítés, már a várkastélyt ölelő térségben kezdődött meg. A Szécsi család évszázadokon keresztül bírta a területet mindaddig, mígnem fiú örökös hiányában, Széchy Julianna grófnő eladta a kastélyt, s a hozzá tartozó uradalmat a Szapáryaknak, 1690-ben. A város egyéb részei királyi tulajdont képeztek. Szapáry Péter alapos gonddal és nem kis anyagi áldozattal építette át a várkastélyt ideális lakó „palotává”, továbbá beruházásaival, nagyban elősegítette a város fejlődését, kiérdemelve ezzel a Muraszombat „örökös ura” tisztet. A Szapáryak az első világháborúig voltak a környék és a város földbirtokosai. Említést érdemel még, hogy a település sokat szenvedett a Mura szeszélyes áradásaitól. ^ várkastély a kápolna szentélyével A politikai, a hovatartozási csatározások, az első világháború befejeztével, 1919-ben vettek kezdetüket. Ugyanis az 1910-es népszámláláskor még közel 50% volt a magyar lakosság száma. Kálecz Vilmos kihasználva a világháború okozta káoszt, önös érdekből 1919-ben, kikiáltotta a Vendvidéki köztársaságot, megtéve a várost a rövid életű regnálás idejére e köztársaság székhelyévé. Csak az osztrákok mutattak hajlandóságot elismerésükre. Ezt követően a Szlovenszka-kraina független állam kikiáltását fontolgatón, annak fővárosaként is emlegették. Azonban, még ez évben véget vetettek a hatalmasságok az önálló köztársasági törekvéseknek és hozzá- csatolták a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, mely államalakulat 1918. december 1-vel jött létre. Ekkor fogadta Sándor, régens herceg a zágrábi nemzeti tanács delegációját, elfogadva azok egyesülési szándékát. 1929-től Jugoszlávia, majd 1941-től Magyarország és 1945-től ismét Jugoszlávia része. 1991-ben a délszláv háború kezdetétől a független Szlovéniához tartozik. A jelenben, nyugalmat árasztó környezetben fogadja a látogatót a város központját díszítő kastély. Parkjában zajlik a társasági élet. Csecsemőt levegőztető édesanyáktól az idősödő nyugdíjasokig mindenki feltalálja magát a szépen gondozott parkban. Ha megállunk és fülelünk, innen-onnan különböző hangszerek szólamaiban fürdőzhetünk, hiszen a zenei élet jövőbeni reménységei, egy természet nyújtotta koncertteremnek használják. Hegedű, s fuvola hangja színesíti a madárdalokat. A várpresszó teraszán hűsítő lugas alatt, üdítő, sütemény és kávé mellett beszélgetve pihenhetünk, de a terjedelmes park több száz éves fái alatt a pádon ülve is szemlélhetjük a köröttes történéseket. A kastély minden oldala mutat valami rendkívülit, a maga szépségében, ámbár kicsit ráférne egy újbóli rekonstrukció. Járjunk körbe a parkban; kívülről csodáljuk meg az épületet, a dísznövényekkel tarkított tavat, bennük az élővilágot: (díszhalakat, a kézből etethető vadkacsákat). Az udvarban is akad látnivaló az árkádok alatt. A kastélyban lelt otthonra a helytörténeti múzeum, több időszaki kiállítás, továbbá itt működik a kulturális centrum. Fájó, hogy magyar szót már nem lehet hallani, hiszen a magyarság jó része elvándorolt, asszimilálódott az elmúlt-közel száz év alatt. Ma pontos adat nincs, de 2002-ben már csak 138-an vallották magukat magyarnak, a 17637 lelket számláló városban; szemben az 1910-es adattal, mikor is 1305 magyar ajkú lakója volt Muraszombatnak, a 2748 főből. E szomorú adatokkal búcsúzom, és folytatom utam a Muravidék varázslatos miliőjében. A várkastély bejárata a park felől DUNA Travel 8530 Holloway Dr. It102 W. Hollywood, CA 90069 Spa, Hotel foglalások, Kocsi bérlés Kedvezményes repülőjegy árak Hajóutak bárhová a világon Hívják ZSUZSÁT TEL: (310) 652-5294 FAX: (310) 652-5287 1-888-532-0168 Albert Ferenc Az Ontarioi Független Magyar Református Egyház emlékünnepsége 2013. október 20-án vasárnap délelőtt 11 órakor a templomban hálaadó istentisztelet, déli 12-kor a parkban koszorúzás az 1956-os hősök emlékére állított kopjafáknál, délután 1 órától a Zágonyi teremben ebéd. “A szabadság hősei” történelmi ünnepi műsor egyházunk tagjai és magyarországi vendégeink közreműködésével Kabarcz Zoltán író-szociológus “A diaszpóra szerepe 1956 fényében” címmel tart előadást Hálaadásra és emlékezésre hívunk minden magyar testvérünket, hogy tisztelettel hajtsunk fejet hőseink előtt. A műsor utáni zenés programban közreműködik: Stark Ferenc zongorista-énekes, harmonika művész Az ebédet készíti a Pásztor Catering - Zsuzsika és Péter Saláta, Bakonyi sertésborda rizzsel, savanyúsággal,- sütemény, kávé Adomány ebédért, belépőért $ 15.- Ifjúsági belépő $ 5.Asztalfoglalás szükséges! The Free Magyar Reformed Church of Ontario 1053 East Sixth Street #32 Ontario, California 91764 909-981-9601, 909-527-4191, ^ revszabo@gmail.com , revsand@aol.com ^ Rohonci-kódex: egy máig megfejteden titok A rohonci kódexről még ma is aggasztóan keveset lehet tudni - mondja Király Levente Király Levente református teológus, programozó matematikus. A 12x10 centiméteres könyvecske 1838-ban került a nyilvánosság elé, amikor a Batthyány család rohonci birtokán lévő könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta. Az addig ismeretlen könyv titka sokak fantáziáját megmozgatta, többek között Munkácsy Mihály is szerette volna megfejteni, de ez nem sikerült sem neki, sem másnak. Az is rejtély, hogy ki és miért vetette papírra titkosírással a szöveget. A tudományos közvélemény még ma is rovásírás-hamisítványnak tartja a kódexet, arra alapozva, hogy az ezemyolcszázas években kereskedők gyakran hamisítottak hasonlókat, hogy jó pénzért eladják azokat. Az biztos, hogy a rohonci kódex papírlapjai a 16. század elején készültek, és a vizsgálatok szerint a szöveget is akkoriban írták rá. Nem lehet tudni, hogy milyen nyelven íródott a rohonci kódex, mert a jelek nem hangokat jelölnek, hanem magát a szavak jelentését. Király Levente a képíráshoz hasonlítja ezt, de nem arról van szó. Egyegy szót egy jelcsoport képvisel, aminek semmi köze nincs ahhoz, hogy magyarul vagy angolul hogyan hangzik. Ebből a szempontból akár a kínaihoz is lehet hasonlítani,' ott ugyanis a különböző dialektusokban beszélők nem értik egymást, de ugyanazt olvassák. A teológus szerint elképzelhető, hogy a kódex egy univerzális nyelvi kísérlet volt a 16. században, ahol egy olyan szöveget próbáltak előállítani, amely minden nyelven olvasható. A nyelv azonosításánák kérdése azonban messze túlmutat a kódon. A kutatót természetesen a még ismeretlen részek vonzzák leginkább, főleg a szöveg vége, ahol a kódex ismeretlen írója arról számolhat be, hogy mikor és miért írta a könyvet. Hogy kiderül-e valaha? Nem tudni, hiszen néhány igen ritka kódjel megfejtése talán sohasem lesz lehetséges, parokia.hu r “A SZABADSÁG HŐSEI” Emlékezés az 1956-os Magyar Szabadságharc történelmi eseményére és a forradalom hőseire PRO PATRIA Október 18,2013~
