Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-01-25 / 4. szám
A Himnusz ünnepe a magyar kultúra napja Százkilencven éve, 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett; e napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. A Habsburg Birodalomnak - amelynek Magyarország is része volt - 1797-ben, a napóleoni háborúk idején született himnusza. Joseph Haydn angliai koncertkörútján tapasztalta meg, hogy milyen lelkesítő hatással van az angolokra a brit himnusz, a God Save the King, és hazatérve hasonló, a hazafias érzelmek felkeltésére alkalmas darabot komponált. így született meg Leopold Haschka versére a Gott erhalte Franz den Kaiser. A dal először 1797. február 12-én, I. Ferenc császár születésnapján csendült fel. A darab - amelynek magyar szövege is megszületett - a kezdetektől a soknemzetiségű Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia himnuszának számított, hivatalos eseményeken ez csendült fel. Magyarországon azonban soha nem lett igazán népszerű. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza, Kölcsey műve előtt a katolikus magyarok nemzeti imaként a Boldogasszony anyánk című, valószínűleg a 18. század elején keletkezett egyházi népéneket és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű Szent István-éneket, a* reformátusok a 90. zsoltárt (Tebenned bíztunk eleitől fogva) énekelték. Felekezeti hovatartozástól függetlenül népszerű volt a hatóságok által tiltott Rákóczi-induló is, amelyet később a francia Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésített. Kölcsey 1815-ben Szatmárcsekére költözött öccséhez, akinek rossz gazdálkodása miatt a családi birtok rendbetétele a költő vállára nehezedett. Vidéki elszigeteltségében, magányában formálta költészetét, új műfajokkal próbálkozott; 1821-től kezdődő lírai korszakának fő műfaja a hazafias szabadságóda és a népköltészet eredményeit felhasználó lírai dal lett. A bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában keletkezett hazafias költészetének legnagyobb remeke, a Hymnus. A vers keretét adó első és utolsó versszak - a könyörgés - imát, fohászt tartalmaz. A keret által közrefogott versszakokban a költő számot vet a nemzet múltjával, fölidézi a honfoglalásnak és Mátyás korának dicső jeleneteit, majd a nagy katasztrófákra, a tatárjárásra, a török hódításra, a szabadságharcok bukására emlékeztet. A hatodik és hetedik versszak már jelen időre vált. A bűnök felemlítése a vallásos szellemű hazafias költészetet idézi, egyben fájdalmas önbírálat is. A vers végén ismét felhangzik a fohász, de a költő ekkor már szánalomért könyörög Istenhez. A Hymnus először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő “Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, ami egyes irodalomtörténészek szerint szerkesztői önkény vagy a cenzúra kijátszása miatt történt. A Hymnus 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. A Himnusz megzenésítésére 1844-ben, a költő halála után hat évvel hirdetett pályázatot Bartay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója. A 20 arany pályadíjat a beérkezett tizenhárom pályaműből Erkel Ferencnek, a Nemzeti Színház karmesterének ítélte a zsűri, a mű bemutatására 1844. július 2-án a Nemzeti Színházban került sor, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 190 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949-es alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. MTI Magyar szerezte a leghosszabb himnusz zenéjét A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Pereházy Miklós: 805-341-6583, Evamaria: 310-874-6219 Február 8-án este 7:30-kor Majda Mária: Népdal és népzene Magyarországról, Erdélyből és azon túlról. Magyarország egyik legkiválóbb fiatal népdalénekese. Február 9-én este 8-kor Farsangi bál: Fellép a Special Request. Jelmezverseny, zene-tánc, buli hajnalig. Állandó programjaink: Péntek esténként KLUBNAP Pataki Júlia f őztje várja kedves vendégeinket minden pénteken!!! További érdeklődés vagy rendelés: 310-404-3319 Minden pénteken filmvetítés 8-kor! Pénteki klubnapjainkon friss, vegyszermentes biozöldség kapható. A pénteki napon frissen készült cukrászsütemények is kaphatók. Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! A Szent István r.k. Egyházközség és a Szent István Egyesület szeretettel vár minden érdeklődőt Hegedűs Endre zongoraművész hangversenyére. Időpont; 2013. február 3., vasárnap délután 1:30. Helyszín: a Szent István Templom Láni terme, 3705 Woodlawn Ave., Los Angeles, CA 90011. Műsor: . Bach: Siziliano in G minor . Beethoven: Sonata in C sharp minor- "Moonlight" . Chopin: Waltz in B minor Op. 69 . Chopin: Waltz in G flat major Op. 70 . Chopin: Nocturne in F sharp major Op. 15 . Chopin: Prelude in C minor Op. 28 . Chopin: Polonaise in A flat major- "Heroic" Op. 53- szünet -. Chopin: Fantaisie- Impromptu in C sharp minor Op. 66 . Liszt: Mephisto Waltz No. 1 . Liszt: Sonetto di Petrarca No. 104 . Debussy: Moonlight . Bartók: Evening in Transylvania and Old Hungarian Dance Tunes . Liszt: Hungarian Rhapsody No. 15: "Rákóczi March" Hegedűs Endre zongoraművész a nemzetközi hangversenyélet ismert szólistája, Liszt Ferenc egyik leghitelesebb tolmácsolója. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia elvégzése után összesen 20 nemzetközi zongoraversenyen vett részt. 10 rangos helyezést mondhat magáénak, 30 éves előadóművészi pályáján több mint 2700 alkalommal lépett fel, 28 CD album őrzi játékát, 20 órányi televíziós film készült koncertjeiről. Rendszeresen hangversenyezik és tanít az USA-ban és Japánban. 2011. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés díjazottja lett a közösség érdekében végzett tevékenységéért. A koncertet támogató adomány: $10.00. Felülfizetést szívesen fogadunk. Kölcsey Ferenc HIMNUSZ 1 Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhödte már e nép A múltat s jövendőt! 2 Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. 3 Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. 4 Hajh, de bűneink miatt Gyűlt harag kebledben, 5 elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. 5 Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, 5 lettél magzatod miatt Magzatod hamvedre! 6 Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem leié Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte* 7 Vár állott, most kőhalom, Kedv és öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! 8 Szánd meg isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhődte már e nép A múltat s jövendőt! A világ leghosszabb himnuszának zenéje egy bizonyos Francisco Jósé Debali nevéhez fűződik, de számunkra sokkal érdekesebb a történet, ha a komponistát eredeti nevén, Debály Ferenc Józsefként emlegetjük. Az 1791-ben, Olténia (a mai Románia délnyugati részén található történelmi tájegység) területén született Debály a zenével apja révén ismerkedett meg, aki magánál Haydnnál tanult, majd az osztrák hadseregben szolgált, mint katonazenész. Fia is követte példáját, Piemontban szolgált 1820-ig, majd leszerelése után Lipcsében és Bécsben folytatta tanulmányait. Ezután döntött úgy, hogy külföldön csinál karriert, először a szárd hadsereg zenekarának karmestere lett, itt ismerkedett meg feleségével, Magdalena Bagnascóval is. Később sem bírt kalandvágyó vérével, 1838-ban elhatározta, hogy Brazíliában próbál szerencsét. A sors azonban közbeszólt: a dél-amerikai országban tomboló sárgalázjárvány miatt Debályék végül Montevideóban, az 1825-ben függetlenségét kikiáltó Uruguay fővárosában kötöttek ki. A képzett magyar zenész itt is könnyen talált munkát: 1841 és 1848 között a Sala de Comedias zenekarának vezetője volt. Ez az időszak nem igazán kedvezett a nyugodt alkotásnak, 1839 és 1851 között például szinte folyamatos polgárháború dúlt Uruguayban, amelybe a két nagy szomszéd, Brazília és Argentína is rendszeresen beavatkozott. A harcokban részt vett Guiseppe Garibaldi is, aki részben itt szerezte a később Itáliában alkalmazott harctéri tapasztalatait, többször is súlyos vereségeket mérve az Uruguayra támadó seregekre. Debály és a szárd származású Garibaldi között barátság is szövődött. Debályt magával ragadta a kis ország hősies küzdelme, megérkezése után önként jelentkezett a hadseregbe, majd az 1839-es caganchai győzelem után egy gyújtó hangú dalt is írt Himno a Cagancha címmel, amelyet hamar országszerte énekelni kezdtek az emberek. Az újonnan születő országoknak mindig nagy feladat megalkotni önálló nemzeti létük jelképeit, Dél-Amerikában ezt tovább nehezítette, hogy Brazílián kívül a többi új állam ugyanazokból a spanyol gyarmati kulturális gyökerekből táplálkozott. Himnuszok tekintetében sem volt jobb a helyzet, így fordulhatott elő, hogy a paragauayi és az uruguayi himnusznak ugyanannak - az egyébként uruguayi - költőnek, Fransisco Acuna de Figueroának a két alkotását választották. Bár a gyújtó hangú hazafias költemény nem az a műfaj, amelyben a legkönnyebb eredetit alkotni, Figueroa talán nem is erőltette meg annyira magát, mindenesetre az Uruguayiak, a haza vagy a sír!, illetve a Paraguayiak, köztársaság vagy halál! már címében sem tér el túlságosan. Ráadásul mindkét himnuszt Debály zenésítette meg, az uruguayit 1838-ban, a paraguayit 1845-ben. Előbbi egyébként a világ leghosszabb himnusza, hivatalosan a költemény mind a 11 versszakát tartalmazza, a teljes előadás nagyjából öt percig tart. Manapság már csak az első versszakot szokás előadni, így például a futball-világbajnokságokon is csak rövidebben élvezhetjük Debály - a szakértők szerint a nagy olasz operaszerzők, Donizetti, Verdi vagy Rossini munkáira emlékeztető - zenéjét. Debály Ferenc József 1859- ben hunyt el, 143 zeneművet hagyva az utókorra, emlékére Montevideóban utcát is elneveztek. BBC History ELŐFIZETŐI AKCIÓ Azoknak az olvasóinknak, akik új előfizetőt ajánlanak, és ismerősük előfizet a Hírlapra, az új előfizetés időtartamának felét megkapják ajándékba. Megrendelő lap a 2. oldalon. ($ Január 25, 2013 AMERIKAI tyagyar Hírlap
