Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)

2013-09-13 / 35. szám

Zsigmond Enikő: A Szent Anna-tó „Nem messze Bálványosvártól magas bércek között van egy kerek tó. A tuhudunok ívidő tavának hívták azt, az új vallás követői Szent Anna-tavának nevezik”. (Jókai Mór: Bálványosvár) Nem csak Jókait bűvölte el, hanem mindenkit, aki vette magának a fáradtságot és eljött ide, megismerkedni vele. Magam is egy életre beleszerettem. Nevét csupa nagybetűvel kéne írni, így: A TO! Mint Lamartine versének címét, hiszen nekünk székelyeknek és magyaroknak határokon innen és túl, a tavak mintapéldányát szim­bolizálja. Láttam más krátertavakat is Európa arcán, de egyik sincs ilyen magasztos, lírai és bájos mint a mi Szt. Anna-tavunk. Európa természeti kincseinek tárházában a legismertebbek közé tartozik. Szépsége egyedülálló, tudományos értéke felbecsülhetetlen, turisztikai jelentősége meghatározza a Székely­föld idegenforgalmát. A Szt. Anna-tó Közép-Európa egyetlen épen maradt vulkáni építménye. Már az alakja sem hétköznapi. Óriási festőpalettához, vagy egy hatalmas körtéhez hasonlít. Szelvénye aszimmetri­kus tölcsér. Születése az Erdélyi­medence belső peremén kialakult vulkáni hegylánc létrejöttéhez kapcsolódik, amely az Avastól a Hargitával bezárólag, mintegy 250 km hosszúságban keretezi szűkebb hazánkat, Erdélyt. Európa leghosszabb vulkáni övezetének kialakulása a Pannon-kislemez és a Moldvai-Permi-kéreglemez ütközésével függ össze, részeként az egész Kárpát­koszorút kiemelő hegyképződési folyamatnak, amely már a felső kréta korban elkezdődött, jóval megelőzve a kárpáti vulkánosság kezdetét. A félköríves hegyvonulat legfiatalabb részét a Csomád-Büdös hegycsoport képezi, amely egy, a Dél Hargitára merőleges, Ny-K irányú törésvonal mentén képződött, átlépve az Olt fő választóvonalán, mintegy betörve a krétakori homokkő övezet (flis) felségterületére. A keleti Kárpátok belső, vulkáni íve nem egyik napról a másikra alakult ki. Hosszú, időszakos, meg-megismétlődő kitörések eredménye, a közép miocéntől a holocénig, időben kb. 45 miliő évtől 29 ezer évig. A legújabb kutatások szerint, amelyeket a kráter külső, még rész­ben meglévő iszapáradattal borított részein begyűjtött, leiszapolt rönk és famaradványok C-14-es vizsgálata igazol, a Szt. Anna-tó krátere 29000 évvel ezelőtt „dolgozott” utoljára. A tavaly nyáron végzett víz alatti radar kutatások meglepő újdonsággal szolgáltak. Lépésről lépésre letapogatták a tó fenekét, ahol az eddig ismert egyetlen kürtő helyett kettőt mutattak egymás mellett a mérések a vulkáni tölcsér délkeleti részén. Ezek hát a Szt. Anna-tó „furulyái”, amelyekkel félel­metes szimfóniáját hallatta, elriasztva a környékről állatot és ősembert egyaránt, hiszen 29000 éve élhetett már a környéken emberféle is! Tengerszint feletti magassága már nem 950 m, mint ahogy a régi turistakalauzok írják. Az újabb mérések eredménye 946 m, bár ez az adat sem tekinthető állandónak, a csapadék mennyisége szerint vál­tozik. Minden oldalról meredek kráterfalak veszik körül, amelyeknek kiemelkedő csúcsai: a Nagy Csornád (1301 m), Kis-Csomád (1238 m), Taca (1174 m) vagy a Tó-Bérce (1125 m) csendesen figyelik tiszta tükrében a múló időt, és őrködnek fölötte születése óta. A tónak nincs forrása. A légköri csapadék gyűl össze a jókora tölcsér alján, hogy aztán apró források alakjában övszerűen bukkanjon elő a déli kráterfal (DöngŐ) oldalán. Vize még mindig vetekszik a desztil­lált víz tisztaságával, ami nem csoda, hiszen fertőzött források, piszkos szennyvízcsatornák nem ömlenek bele. Víztartalma: 786000 m3, hosz­­szabbik tengelye: 620 m, kisebbik tengelye: 465 m. Mélysége 1867-ben 12 m, 1907-ben 8,5 m, 1972-ben 7,2 m, 1999-ben és 2010-ben: 6,1 m. Mélységének változása a tó lassú feltöltődésére utal, ami természetes folyamat, nem fogható rá egyoldalúan a turistaforgalomra, amint azt egyes „hozzáértők” csökönyösen állítják. Sokkal inkább ludas a dolog­ban a szüntelenül rohamozó tőzegmoha és káka. A tó fenekét vastag (2-3 m) barnás-fekete iszapréteg borítja. Ez az igazi feltöltődés, ami viszont egy természeti katasztrófának a követ­kezménye. 1946-ban a „nagy szárazság évében” felgyűlt és porig égett a kráterfal nyugati oldalának erdeje. Evekig, amíg az új erdő kiújult, hordták be az esőzések a hamut, az üszkös fadarabokat és a talajt a tóba, létrehozva a jól ismert, lassan bomló, büdös szerves iszapot. 1958-ban még csak málnavész, de nem erdő volt az égés helyén! A tó sekély, parti övezetében vízisiklók, tarajos gőték, apró alacsonyrendű rákocskák, vízi poloskák, szitakötők, rovarok élnek. Néhány vadréce család is rendszeresen itt költ. Madárvonulás idején pár napig százával lepik el a vízmadarak. A múlt század elején törpe­harcsát telepítettek a tóba. Ragadozó hal lévén, felfalták egymást az élelem hiányában. Különleges táj ez, a legendák, mesék színtere. Legszebb köztük a Szent Anna-tó legendája, amely a tengerszem helynéveredetét magyarázza a hegységképződés misztériumába burkolva. Nemcsak a pogány-kori táltosok, tündérek, boszorkányok hazája ez a vidék, hanem a kereszténnyé kényszerített székelység egyik csodatevő, szent helye is, ahová az emberfia és lánya még ma is áhítattal közeledik. Miért is ne lehetne az, amikor évszázadok óta zarándokolnak ide - a Csornád környékére - a testi-lelki felüdülést keresők? A hely varázs­latos szépsége, tiszta levegője, gyógyító forrásai és mofettái mindig csodákat műveltek. Ezért nem lehet róluk csak száraz tudományosság­gal beszélni. Szt. Anna tavának kultúrtörténeti vonatkozásait vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy nevének eredete a kora középkori kén, homok, kavics és vasbányászat kezdeteire nyúlik vissza. Ekkor még a környék bányásznépe Szent Annát, Mária édesanyját, tisztelte mint a vidék védőszentjét, jóval megelőzve a bányászok védőszentjeinek Szent Borbálának és Nepomuki Szent Jánosnak később elterjedt kultuszát. Ezáltal lett az Ividő-tava, mint régi, pogány-kori kultikus hely, az új vallás búcsújáró helye is. Dr. Bányai János geológus professzor így ír róla: „Már 1349-ben említik oklevelek. Valósággal vonzotta a környék egyszerű népét, mely évente kétszer, Anna napján és Kisasszony napján kereste fel a természet e szent templomát. E búcsúkra 20- 30000 ember is összegyűlt régente. 1764-ben állított ide az addigi rozoga tákolmány helyett, kőből csinosan megépített kápolnát Tusnádi Demeter v. Kecskés Péter. Egy másikat a Bükszád felőli oldalon 1775- ben építettek, ahová a (Csík) Somlyói kolostorból hoztak egy kis oltárt. (P.E. 1664 volt felmetszve rá) A két kápolna romba dőlt, a mostanit a háború után építették újra. A búcsút azonban 1768-ban gróf Batthyány Ignác püspök eltörölte, mert botrányos kihágásokká, verekedésekké fajult volt el! 1830-ban újra megengedték, amit 1944-ben szüntettek be, a szokás azonban megmaradt, s a kirándulóknak igen hálás téma ilyenkor ellátogatni ide.” Habár a Szt. Anna-tó minden évszakban elragadó, a legszebb ősszel, amikor a környező erdők színpompás őszi ruhát öltenek, így díszítve fel a tavat. Télen puha, fehér hódunna alá bújik. Ilyenkor is megéri ellátogatni a tündértóhoz. Igen víg élet folyik itt, a ki-be csúszkáló, sítalpakra szerelt szánkókon, amelyeket egymás után kötve a rezerváció egyik terepjárója vontat ki a menedékházig, hogy aztán újból kezdődjék a lesiklás. Mások a sízéssel próbálkozhatnak a Mohos-puszta szélén, vagy korcsolyázhatnak a Szt. Anna-tó strand­ján tisztára söpört tükörjégen. Aki nem látta a Szent Anna-tavát holdfényes nyári estén, a fölötte lebegő ködfoszlányokkal; aki nem hallgatta a csendet a hófehéren csil­logó téli tájban, vagy az arany napfényben úszó Mohos madarainak alkonyi énekét kora tavasszal, az nem tudja mi a varázslat! Az ember felismerte a természet e páratlan szentélyét, és védeni, óvni kezdte. Ma már a két krátertó Románia legrangosabb védett területe, ahol nagy erőfeszítések árán igyekeznek megőrizni a természet érintetlenségét, megtiltva több mint 15 éve a tó partján való sátorozást, a Mohos ritka növényeinek kipusztítását, a vulkáni katlan szeméttel való elárasztását, hogy csak legfontosabb intézkedéseket említsem! ATILLA FIAI TÁRSULAT B HM UTAT JA István a király Honfoglalás Atilla - Isten kardja Magyarnak számkivetve Sacra Corona A megfeszített % é j Ä 'S» <L KONCÉ RTR fSZILTLK MAGYAR NEMZETI ROCKOPI.RÁ K BÖL, I II.M ZHNÍ K BŐI S/.l K1TIÖK Varga Miklós lőtli Renáta (István a király, Jlurápa) (Kw murán, Örökság) Kalapál v József Závoti Zoltán (Pciknlfgéj>, i)ri(<'íí; Kard) (Kalapács Akusztika, Prognózis) Rudán Jót* (iái Péter (P Mobil, Pokolgép,Coda) (Kor«imán, K M 11, Latin Varázs) S/ebéiiyi Dániel (Hard, Kaid, Avatar) / Időpont Támogató 2013. október 19. szombat este 1 óin fl^ci San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház 18858 Erwin St. Reseda. CA 91335 Belépő: $4S. Ifjúsági jegy: p l év alatt II) és diákigazolvány szükség«*.) 510. Htsiyfogiaisi* ftrUedtrf« (fi Itt) S44 Itt&T* Vagy grateiiungatr»ts»tl ♦.♦«»»! ii M i •í $• I £ | £ & Szeptember 13,2013

Next

/
Oldalképek
Tartalom