Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-09-06 / 34. szám
Radványi Ferenc: Kőszeg, nyárutó Már az ősember is kedvelte ezt a vidéket. A Kisalföld és Alpokalja találkozásánál számos nép megfordult a történelem során. És a háborúk szüneteiben élénk kereskedelmet folytattak egymással síkságiak és hegyvidékiek. Kőszegen tartották központjukat a hírhedett tartományúr Kőszegiek. Majd a 15. század közepétől rövid megszakítással kétszáz évre a Habsburgok szerezték meg. Közben szorgalmukból szépen gyarapodtak a polgárok, a borexport révén a település az ország jelentős helységei sorába emelkedett. Szabad királyi város, a török kiűzése után a regionális igazságszolgáltatással foglalkozó öt Kerületi Tábla egyikének központja lett. Altisztképzőjének növendéke volt az 1920-as években Ottlik Géza. Ha az ember késő délelőtt, a Hősök kapuján át belép Kőszeg óvárosába, rögtön néhány érdekességet tapasztalhat. Két katolikus templom áll egymás mellett a Jurisics téren. És 11-kor is harangoznak. Vajon miért? Jobbról a Lábasház árkádjai, balról a Városháza és a Sgraffitós-ház. Középütt a Mária-szobor és a Városkút. Majd a Szent Imre- és a Szent Jakab-templom. Árnyék kevés, de békés 18-19. századi hangulat és jó néhány pad a mélázóknak. Minden olyan kicsi és nyugodt. És szerényen szép. Többnyire egyemeletes, szépen karbantartott, régi épületek. A vagy hatszáz éve városházaként szolgáló Városházára igyekvőkön túl alig néhányan sétálnak át az igényesen kövezett térségen. A két szomszédos templom históriája a következő. A reformáció koráig a város német és magyar lakossága közösen használta a Szent Jakab-templomot. De a hitújítással megbomlott valami, és a kisebb számú magyarok szentély nélkül maradtak. Nosza sebaj, adományból, közadakozásból mestert fogadtak, és megcsináltatták vele a maguk Isten házát. A németek bosszantására a korábbi mellé, hasonló elrendezéssel, de magasabb toronnyal. Ne is lássa a másikat, aki nem megy közel! A történet pedig úgy fejeződött be, hogy a 17. század végi ellenreformáció mindkét protestáns gyülekezetei kitessékelte a belvárosból. 11 óra tájéki kávézásunk harangzúgásba torkollott. Se nemzeti ünnep, se mise, se temetés. Hát az ostrom emlékére! - oldotta föl pincérünk a talányt. Az óváros északnyugati szegletében húzódó Jurisics-vár kiállítása kimerítően foglalkozik a város múltjával és lakói hajdani dicsőségével. Gárdonyija ugyan nem termett Kőszegnek, aki Eger mintájára megírta volna, mi is zajlott itt 1532 augusztusában. A magyar középiskolás tankönyvek is éppen csak említik. De Mohács után hat évvel Jurisics Miklós és társai önfeláldozása példát adott, hogy a sokszoros túlerő is legyőzhető. Minderről álljanak itt a következők! Jurisics Miklós saját pénzén kijavíttatta a falakat, és annyi puskaport, fegyvert, élelmet halmozott fel, amennyit csak tudott. Majd támadásaival ostromra ingerelte a város mellett elvonuló törököt. „Ebben a nyomorult városkában is vállaltam a harcot a török császárral és hadával, midőn a császár személyesen megjelenvén, itt a város előtt tábort ütött. Vállaltam, de nem azért, mintha gondolhattam volna rá, hogy erejével szembeszállhatok, hanem csakis azért, hogy egy időre feltartóztassam, hogy király felséged a római és keresztény császárral, felséged testvérével és más keresztény fejedelmekkel egyesülhessen.” (Jurisics Miklós jelentése I. Ferdinánd királynak, részlet. 1532 augusztus 28.) A szultán csupán tábori tüzérséggel rendelkezett, ostromágyúkkal nem. Veszélyesebbnek bizonyult az aknaharcászat vagy a vizesárok feltöltése, ostromtornyok bevetése, a falak ellen intézett 19 roham. Az utolsó összecsapás közben a levegőben úszó óriási, fényes alakot véltek látni sokan, aki karddal fenyegette a muszlimokat. Ismét magyar siker, ám elfogyott a lőpor és a hadra fogható ember. A védművek romokban. Hadianyag, fölmentő sereg nem érkezett. Az igazi vesztes mégis a szultán maradt. Csapatai éheztek. A semmiből előtűnt szellemlovasok tizedelték a török őrjáratokat, begyűjtőket és rablókat, felgyújtották az őrlésre szolgáló malmokat, elrejtették az ennivalót. Szinte állandóan esett. A sereg morálja a mélypontra zuhant. (Mit akar a szultán Béccsel, ha még ezzel a kis erődítménnyel sem boldogul? Igaz, Kőszeget az égiek védik!) Az ostromra fordított közel négy hét pedig elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy Bécs védelmére a keresztény erők összegyülekezzenek. Jurisics Miklós és Kőszeg megmentette a fenyegetett német területeket és ezzel a maradék Magyarországot is. Ibrahim nagyvezír megállapodott a török táborba hívott Jurisiccsal, régi, becsült ismerősével. Látszatmegadás, de a város átadása nélkül. Egyetlen életben maradt védőnek sem esik bántódása. A szultán Dr. Kovács D. György Nőgyógyász és Kozmetikai Sebész Has- és mellplasztika, zsírleszívás, stb. Teljeskörű nőgyógyászati ellátás Vaginal Rejuvenation Megoldások inkontinenciára CMA Certified Surgi Center Affiliated with Gardena Memorial Hospital Cím: 13865 Hawthorne Blvd., Hawthorne, CA 90250 Tel.: (310) 970-7510 * Fax: (310) 970-1418 presztízse sem sérül. - A védők helyzetét az ellenség is ismerte. Rejtély, miért is tanúsított ekkora nagylelkűséget Ibrahim és Szulejmán szultán. A két nagy hadsereg nem ütközött meg egymással. A török a határvidéket dúlva elindult a Boszporusz felé, hogy még a hó leeste előtt hazaérjen. S hogy mi is időben visszaérjünk soproni szállásunkra, azzal hagytuk oda a várost, hogy ide még visszatérünk. Mert nem elég egyszer látni. Különleges hangulata van. A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Szeptember 7. 19.30 - Rajkó együttes koncertje Szeptember 20. 19 óra - Újvilág rapszódia - kalandozások Márton Andrással Október 18. 20 óra - Atilla Fiai Társulat Kalapács és az Akusztika koncertje Állandó programjaink: Minden pénteken KLUBNAP filmvetítés és táncest este 8-tól! Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! 145 éve halt meg Szendrey Júlia Szendrey Júlia írónő, Hans Christian Andersen meséinek első hazai fordítója, Petőfi egykori felesége 1868. szeptember 6-án halt meg. 1828. december 29-én született Keszthelyen. Édesapja, Szendrey Ignác, a Festetics-birtok tiszttartója volt. 1838 és 1840 között Mezőberényben, a Wenckheimkastélyban működő leánynevelő intézet, ezt követően 1844-ig a pesti Tenczer-Lejtei Leánynevelő tanulója volt, majd a mezőberényi Celestimkastély leánynevelőjében végzett. Miután édesapja a Károlyiak jószágigazgatója lett, a család a Szatmár vármegyei Erdődre költözött. Júlia, hogy kitörjön a vidéki élet egyhangúságából, gyakran töltötte idejét barátnőjénél, Térey Marinál Nagykárolyban. 1846. szeptember 8-án itt ismerkedett meg a megyebálon Petőfi Sándorral. Az akkor már közismert költő rögtön elnyerte a haladó gondolkodású lány szívét, aki szülei tiltása ellenére, pontosan egy évvel később férjhez ment szerelméhez. A boldogító igent az erdődi barokk várkastély kápolnájában mondták ki, mézesheteiket Költőn, a Teleki-kastélyban töltötték. A lány szüleitől semmilyen támogatást nem kaptak, ennek ellenére sikerült saját otthont teremteniük. Pesten az irodalmi élet ünnepelt párja lettek. George Sand, a különc írónő nagy hatással volt Júliára, aki szoknya helyett gyakran jelent meg nadrágban, és előszeretettel szivarozott. Már áldott állapotban volt, amikor kitört a forradalom. A párizsi trikolór mintájára megvarrta, március 15-én férje mellére tűzte a később ismertté vált első piros-fehér-zöld kokárdát. Petőfi naplójából tudható, hogy miközben a költő a Nemzeti dalt írta, szíve hölgye magának nemzeti színű főkötőt készített. Zoltán, egyetlen közös gyermekük 1848. december 15-én született meg. A segesvári csata után férje halálhírére Júlia felkerekedett, és megpróbálta felkutatni hitvesét. Még a hadszíntérre is elment, majd Pesten Haynautól próbált útlevelet szerezhi, hogy Törökországba is elmenjen, de nem kapott úti okmányokat. Egy ideig Kolozsvárott, majd apjánál, Erdődön élt, de még a gyászév letelte előtt, 1850-ben férjhez ment Horvát Árpád történészhez. Frigyét nemzeti felháborodás kísérte, rajongói, barátai elfordultak tőle. Noha három gyereke is született, a második házasságban nem találta meg a boldogságot. Júlia nagybetegen, másfél évvel halála előtt, elhagyta férjét. Mindenki csak az istenített költő hűtlen özvegyét látta benne, pedig ő maga is alkotott. Verseket költött, George Sand írásait és meséket fordított, írt. 1856-ban az ő tolmácsolásában jelentek meg először Magyarországon Andersen meséi, figyelemre méltóak esszéi is. Petőfi emlékéhez soha nem lett hűtlen, erről naplója, feljegyzései tanúskodnak. Betegségtől meggyötörtén, boldogtalanul, elhagyatottan halt meg 1868. szeptember 6-án. Utolsó útjára csak Zoltán fia kísérte ki, második férje nem engedte el a temetésre a közös gyermekeket. A Kerepesi temetőben, a Petőfi családdal közös sírban nyugszik, mtva.hu LAW OFFICES OF ADRIEN MEDVEI www.medveilaw.com * (213) 984-4013 * Zöldkártya * Vízumok * DUI / Ittas vezetés * Bérkövetelés * Munkaügyi kártérítés * Csődeljárás * Rokkantság / Disability *SSI * Gyermektartás * Válóper * Személyi Sérülés * És más ügyvédi szolgáltatások... BEVÁNDORLÁS - BUNUGYI VEDELEM - LESZAZALEKOLAS MUNKAJOG-VÁLÁS -BALESETEK TÖBB, MINT 15 ÉVE SIKERESEN KÉPVISELJÜK MAGYAR ÜGYFELEINKET! Hitelkártyát elfogadunk - Ártörlesztési terveink vannak 3055 Wilshire Blvd. Suite #900, Los Angeles, CA 90010 Szeptember 6,2013 AMERIKAI ^ggar^riap
