Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-08-23 / 32. szám
Hargita - és Hara Gita Névadó hegységünk a megye földrajzi gerincvonalán helyezkedik el. Központi helyzeténél fogva, tetejéről körös - körül minden belátható, még a távoli Fogarasi - havasok is. Nevét olvastam már Aargiutának, Horu - gétának, vagyis géták hegyének, egyes régebbi etimológiai okfejtésekben. De a legelképesztőbb Kiss Lajos helynévmagyarázata, miszerint a román Härgotä, (olv. Hürgotö) vagy Hárgotá (olv. Hörgotö) elnevezésből ered a magyar változat, amely Harghita alakban visszakerült a román nyelvbe! Nem csalás, nem ámítás, bárki elolvashatja a FÖLDRAJZI NEVEK ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRÁBAN, annak is a 264. oldalán. Paradox módon, még csak nem is nálunk, Romániában, hanem Budapesten adta ki az Akadémiai Kiadó a jeles könyvet 1978-ban, amely csak amúgy hemzseg a hibáktól. Nahát, ez fölöttébb érdekes! Ha benne volt a román nyelvben, miért és mikor került ki onnan? Elfelejtették - írja Kiss Lajos. Hogy-hogy „elfelejtették”? Aztán később a magyar változatba csak úgy beszúrtak egy „h” betűt, és már kész is volt az új román név? Szerintem az igazság egészen más. A Hargita szó ugyanis Fekete Hegyet jelent. Mongolul! Mert nekik is van egy Hargitájuk. Derült ki az Élet és Tudomány egyik 1972-es, szeptemberi számából. Atilla népe, (szándékosan írtam így, mert az Attila is csak a magyar akadémikusok agyszüleménye) a hunok nevezték el, hiszen valóban fekete falként tornyosul a Csíki-medencék fölé, (Ebből is valójában 3 van!) különösen a minden esti naplementében. A tudósítás úgy szólt, hogy egy mongol delegáció utazott Magyarországról hazafelé, Románián keresztül Moszkváig, ahol aztán repülőre ültek a ferdeszeműek, és meg sem álltak Ulan Bátorig. A cikk elég szűkszavú volt, nem tért ki arra, hogy Budapestről is lehetett volna egyenesen Moszkváig utazni. Valószínű még itt is várt rájuk egy protokoll látogatás Bukarestben. És jöttek át a Hargitán a mongolok. Tolmácsuk egyben idegenvezető is lehetett, mert elmagyarázta, hol járnak. A mongol diplomata a Hargita szóra felkapta a fejét, és meglepődve mondta, hogy nekik is van egy Hara-gitájuk. Egy hegyecske, amit így neveznek. Hát ezt közölte a népszerű tudományos folyóirat. Azóta már tudjuk, hogy a „ kara” szó több belső-ázsiai, türk nép nyelvén feketét jelent, (pl: Kara-kum sivatag, Karakorum hegység, Kara-bogaz öböl). A lágyabb kiejtésű, zöngétlen „hara” szó a mongol nyelvben ma is a fekete színt jelöli. De: erről árulkodik Ligeti Lajos neves Kelet-kutatónk is a „Sárga istenek, sárga emberek” című könyvében, a 190. oldalon, ahol a „hara hunokról”, azaz a fekete hunokról ír. Ma már főleg orosz kutatók által bizonyított, hogy a hunoknak két nagy törzse volt: a fehér és fekete hunok, akik miután szétváltak, két irányba rajzottak ki. A fekete hunok nyugat felé vándoroltak, míg a fehér hunok Irán és India felé vették az irányt. Megjegyzem, nem egy időben. Az őket megkülönböztető színek sem a bőrükre utalnak, hanem arra a területre, ahol éltek. Ugyanis, a hunoknál a fekete szín szimbolizálta az északot, míg a fehér szín a déli világtájat képviselte. Eszerint a fekete hunok a fehérektől északabbra foglaltak maguknak területeket, és telepedtek le. A fekete hunok leszármazottai pedig mi lennénk, székelyek, ha nem is az egész, de népünknek egy töredéke minden bizonnyal! Akkor hát honnan is származik a Hargita neve? Vagy szükséges még jobban visszaforgatni az idő kerekét? Érdemes! Ma már bizonyított, de hivatalosan nem elismert álláspont, hogy a Kárpát - medencét a szkíták őshonos népe lakta, jóval Atilla hunjai előtt. Görög történetírók feljegyzéseiből kiderült, hogy az első szkíta király TARGITAOS volt. Jól ismerték a görögök, hiszen a szkítákkal cserekereskedelmet folytattak, melynek fő kiviteli árúját a valutának számító só képezte. Ez estben a kemény T hang a nyelvhasználat folyamán a puha H hangra változott, és ha elhagyjuk a görögös „OS” végződést, megint csak a Hargitánál kötünk ki. Márpedig a hunokat és magyarokat nem egy esetben a szkíták rokonainak, utódainak nevezik. így még egyszer megkérdem: akkor hát kitől származik a Hargita neve? De, neves keletkutatónk Dr. Obrusánszky Borbála is igen sokat tudna mesélni Mongóliáról, hiszen többször megfordult ott és könyvei is jelentek meg útjairól. Tőle tudjuk, hogy a Hargita szót mongolosan Hárgájtnak ejtik, és jelentése „Erdős hegy”. Valóban erdős, azaz fenyőerdős a Hargita, és valószínű mongóliai testvérét is erdő borítja. így láthatta pár évvel ezelőtt Székedi Ferenc Csíkszeredái újságírónk is, aki Ulan - batori szállodájának ablakából szemlélődve fedezett fel a városhoz közel egy hegyet. Amikor utána kérdezett, tolmácsa Hárgájt (Hara-gita) néven nevezte meg. Körösi Csorna Sándor a szanszkrit nyelvet tanulmányozva, a „Köldök dalának” fordította a Hargitát, ahol a „hara” szó a köldököt jelenti, a „gita” pedig a dalt. A japánok sem a fekete színt jelölik a hara szóval, hanem szintén a köldököt nevezik így, gondoljunk csak a harakirire, a köldökmetszésre! Ez pedig teljesen megegyezik az ősi szanszkrit szóval. Az elmondottakból következtetve, teljesen egyértelmű, hogy a népdalból ismert „Szépséges Hargita” keresztszülője nem lehetett a román nép, mert neve (bár különböző értelmezésben) keletről származik, és az ősi szanszkrit nyelvből a sztyeppéi mongol és türk törzsek közvetítésével otthonra talált a Kárpátmedencében, annak is székelyföldi szegeletében. Zsigmond Enikő geológus, Csíkszereda Európa legszebb épületei között a Parlament és a Nemzeti Színház Luke Shepard fotós három hónapig fotózta 21 ország 36 városában a kontinens épületeit. Shepard azokra az épületekre összpontosított, amik szerinte a legszebbek. A felvételek között Magyarország is szerepel: a Parlament mellett a Nemzeti Színház is a legszebbek közé került. A végleges összeállításba 29 épület került. Az elkészült fotókból Shepard videót készített; ezzel az volt a célja, hogy bemutassa Európa építészetét, ami szerinte briliáns és sokszínű. Az összeállítás a különleges szögekből mutatja az épületeket éjszaka, kihasználva a díszkivilágítás nyújtotta előnyöket. A Nemzeti Színház kivilágítása az egyik legszebb Shepard éjszakai felvételein. index.hu Magyar a világ legszebb dísznövénye Magyarországon nemesítették azt a narancspiros virágú dísznövényt, amely megkapta a Fleuroselect nemzetközi konferencia aranyérmét, ezzel a Celosia plumosa Arrabona lett 2013 hivatalos, nemzetközileg elismert dísznövénye. A növényt a tavalyi Fleuroselect konferencián jutalmazták aranyéremmel. A növényt az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben nemesítette dr. Kováts Zoltán, az intézet alapító munkatársa, a folyamat tíz évig tartott. A celosia narancspiros virágú növény, egyöntetű színfoltot alakít ki a kertekben, virágágyásokban. Az egynyári növény szépen bokrosodik, a korai fagyokig virágzik; nevét Győr városáról kapta. Szárazságtűrő, ami a 2012-es nagy magyarországi szárazság idején be is bizonyosodott. Az kutatóintézetben egyébként is rideg körülmények között zajlik a nemesítés, hogy a növények minél inkább tűrjék a szélsőséges időjárást, A dísznövényt jelenleg Amerikától Ázsiáig forgalmazzák, origo.hu Magyar lány verse is utazik a Marsra Egy magyar lány versét is kiválasztotta az Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA), amelyet egy DVD-re kiírva eljuttatnak majd a Marsra. A több mint 12 ezer beérkező versből Redenczki Fannié kapta az ötödik legtöbb szavazatot - írta a Bors. Redenczki Fanni még a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója volt, amikor írta a verset. Elmondása szerint négy éve ír verseket, mintegy 150 műve van már, de ez volt az első haikuja. A NASA kiírása szerint ugyanis a japán versformában kellett írni a művet. Ennek jellemzője a kötött szótagszám: a három sorból az első és az utolsó 5, a középső 7 szótagból áll. A soroknak azonban nem kell rímelni. MARS, YOUR SECRET IS UNKNOWN FOR HUMANITY WE WANT TO KNOW YOU. A verset angolul kellett írni, magyarul annyit jelent: Mars, a titkod ismeretlen az emberiségnek meg akarunk ismerni téged. origo.hu OTTO'S X' MAGYAR IMPORT & CSEMEGE ÜZLET CÍM: 2320 West Clark Ave., Burbank, CA 91506 Weboldal: www.HungarianDeli.com E-mail: info@HungarianDeli.com Telefon: (818)845-0433 Rendelés faxon: (818) 845-8656 30 év óta először Amerikában: PICK Rákóczi, Paprikás és Téli Szalámi! Augusztus 20-tól a jövő évi erőforrásokból élünk Keddtől az év végéig, vagyis 133 napon át már a jövő évi erőforrásokat éli fel az emberiség - közölte az MTI-vel a WWF Magyarország. A zöldszervezet szerint idén augusztus 20-ára esik a Globális Túlfogyasztás Napja, vagyis az a nap, amelytől az emberiség igényei meghaladják Földünk eltartóképességét. Jelenleg 1,5 Földre lenne szüksége az emberiségnek, és ha nem változtatunk életmódunkon, 2050-re már két bolygó sem lesz elég a világnépesség szükségleteinek kielégítésére - hangsúlyozza a közlemény a Global Footprint Network adataira támaszkodva. Az 1960-as évek elején az emberiség a Föld erőforrásainak még csak kétharmadát használta, ezután közel 20 év leforgása alatt a bolygó népessége a kétszeresére nőtt, 1985-ben több mint 5 milliárd ember élt bolygónkon. A lakosság, az emberi fogyasztás és a gazdaság robbanásszerű növekedése miatt a létünk fenntartásához szükséges erőforrások nagy ütemben fogynak, tartalékaink vészesen csökkennek. Az emberiség az “ökológiai túlfogyasztás” állapotába került, azaz közel 40 éve több erőforrást használ fel, mint amennyit Földünk biztosítani tud. A New Economics Foundation koncepciója alapján minden évben kiszámolható, mely napon haladja meg az emberiség természeti erőforrások és szolgáltatások iránti kereslete azt a mennyiséget, amelyet a Föld abban az évben regenerálni tud. 2012-ben ez a dátum augusztus 22-ére esett, a folyamat azonban gyorsul, így 2013-ban augusztus 20-ig feléljük Földünk éves erőforrás-kapacitását - mutat rá a WWF-közlemény. Japánnak több mint hétszeresen, Katarnak hatszorosan, Svájcnak több mint négyszeresen haladja meg fogyasztása a saját területén fellelhető erőforrásokat. Magyarország e rangsorban jobban teljesít, fogyasztásunk “csak” 1,3-szeresen haladja meg Magyarország biokapacitását. MTI Augusztus 23, 2013
