Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-08-16 / 31. szám
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. István király alatt Magyarország keresztény európai királysággá vált. Szentté avatását az általa megvakítatott Vazul leszármazottja, a később szintén szentként tisztelt László révén nyerte el 1083. augusztus 20- án, két másik szenttel: fiával, Imrével, és a velencei származású váradi püspökkel, Gellérttel. István az első olyan szent, akit az 1054-es egyházszakadás után mind a keleti, mind a nyugati kereszténység elfogad. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Augusztus húszadika azért is fontos, mert a hagyományosan ekkor tartott pogány aratóünnepségeket az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé krisztianizálta - az Aranybulla pedig rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását, ezzel összeolvasztva a két hagyományt. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban SZEREPLÓK: Varga iMiklós (István a király, Európa) Kalapács József (Pokolgép, Ómen, Kard) Rudán Joe (P Mobil, Pokolgép, Coda) Tóth Renáta (Kormoran, Örökség) Závoti Zoltán (Kalapács Akusztika, Prognózis) Gál Péter (Kormorán, K M B, Latin Varázs) Szebényi Dániel (Hard, Kard, Avatar) időpont: 2013. október 19. aombat este 7 óra Helyszín: San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház 18S5S Erwin St. Reseda. CA 91335 Az est tiszteletbeli fővédnöke: Dr. Kálmán László főkonzut és felesége Bárány Csilla Köszöntőt mond: Or. Kálmán László Magyarország Los Angeles-* főkonzufja. Belépő: $45. Ifjúsági jegy: (21 év alatt - ID és diákigazolvány szükséges) $30 Támogató: n <a NeTzöti Kui túrái is Atei: és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. Az Árpád-ház kihalása után, a török hódoltság vészterhes időszakában Szent István alakja az ország egységét jelképezte, ekkor nyerte el szimbolikus jelentőségét a Szent Jobb. Az újkori pápaság szertartásnaptár-egyszerűsítése során Szent István ünnepét azonban kivették a sorból, bár a magyar nemességnek hálás Mária Terézia, világi formában ugyan, de rendelkezik az ünnep megtartásáról. 1771-ben az ő közbenjárásával kerül Budára a Szent Jobb, elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, és arról is rendelkezik, hogy az ereklyét évente hatszor közszemlére lehet tenni. István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, és már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent Istvánbazilikában őrzik.) 1818-ban tartják meg a Szent Jobb első körmenetét a Budai Várban. Az augusztus húszadikai ünnep azonban a reformkor és a szabadságharc alatt a magyar egységet és állami önállóságot is jelképezte, ezért is tiltották 1849 és 1860 között a körmenetet. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását. A korábban katolikus ünnep a Horthy-rendszerben válik nemzeti ünneppé, hiszen a katolikusok a szentet, a reformátusok és evangélikusok pedig mint az ország egységének a nemzeti önállóságnak a megteremtőjét láthatták benne - a Szent Istváni állam-terület visszaállítása pedig a revízió központi gondolata volt. Tűzijátékot először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a Gellérthegyről, egy évvel később a Szabadság téren felavatták az ereklyés országzászlót. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent Istvánnapi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.) A kommunista rendszer számára az. ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. ANGYALFI RENT- A-CAR AUTÓBÉRLÉS MAGYARORSZÁGON A. Suzuki Swift 1.0 manual 150 usd/hét B. Fiat Punto 1.2, Opel Corsa 1.2, Suzuki Swift II 1.3 manual, air.c 190 usd/hét C. Suzuki SX4 1.5 manual, air.c 220 usd/hét D. Opel Astra 1.4 manual, air.c 250 usd/hét E. Honda City 1.5, Chevrolet Aveo 1.6 automatic, air.c 270 usd/hét Korlátlan km használattal, biztosítással és adóval. Repülőtéri átadással és átvétellel Bécsben is (plusz költség). Toll free: 1-888-532-0168 Tel.: 011-36-30-934-2351, Tel./fax.: 011-36-25-411-321 Email: info@angyalfirentacar.com Web: www.angyalfirentacar.com __________ [TELEFONKÖNYV amhir.com) Augusztus 20. - ünnep a történelem tükrében & ja j6 TJ ja & 2S r <u I 3 'P rn s SD ■F « •sa < I' £ i 9 g c Bß c K O N C E R T R É S Z l E T E K MAGYAR NEMZETI ROCKOPERÁKBÓL, FILMZENÉKBŐL AZ ATII I A PIAI TÁPVÍZI ÁT JPIII I I f I I fv j 1 Jr I L 8 gf \ m m Ín** # * I * * • ni \ m ggjr Im» # # * BEM UTAT JA István a király H o n f o g 1 a 1 á s Atilla - Isten kardja V» Magyarnak számkivetve Sacra Corona A megfeszített Árpád népe j| Váias^on Augusztus 16, 2013 H«°fyfogialíÍ5 feltétien szükséges: <818} 544 188S vagy graoeh«ng»rian^gmaöxom
