Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-07-12 / 28. szám
• • Örök élet: Már csak tízezret kell aludni? Korszakalkotó javaslattal állt elő egy orosz médiavállalkozó az örök élet problémájának megoldására: nem a testet tenné alkalmassá különböző beavatkozásokkal a lélek tartósabb hordozására, hanem az emberi tudatot telepítené át olyan platformokra, ahol az élettartam az alkatrészek cseréjével vagy szoftverfrissítéssel könnyebben kitolható. Az ötletgazda viszonylag feszes útitervet szabott az elképzelés megvalósításához: szerinte 2045-re közöttünk járhatnak a „mesterséges tudathordozók”. Dimitrij Itskov tavaly nyáron beszélt először a nyilvánosság előtt az Avatar projektnek nevezett elgondolásról. Az akkor említett határidők azóta is nagyjából változatlanok, és a terveivel most a New York-i Global Future 2045 konferencián a Lincoln Centerben fellépő „jövőbizniszmen” más pontokon is ragaszkodni látszik az eredeti elképzeléshez. Ennek lényege, hogy 2020-ra megjelennek a távolból, agyhullámokkal irányítható robotok- ilyenekkel már ma is előrehaladott kísérleteket folytatnak -, 2025-re elkészülnek az első olyan szerkezetek, amelyek egyfajta testprotézisként képesek tovább működtetni agyunkat a halálunk után, 2035-ben már az agyra sem lesz szükség, hogy a tudatunk tovább éljen (mert egy számítógépre át lehet majd tölteni elménk teljes tartalmát), 2045-re pedig megszülethet az ember örökké élő avatarja, amelynek virtuális, holografikus „teste” is lesz a komputeragy mellé. A koncepciónak van még néhány tisztázásra szoruló pontja - a Washington Post tudósítása szerint nem egyértelmű például, hogy való- Hiroshi Ishiguro és „önrobotja’ ban kívánatos cél-e az emberiség számára a halhatatlanság, és nem veszítünk-e el valamit az „emberség” lényegéből, ha robottestbe költözünk, az agyunkat pedig egy merevlemez helyettesíti -, az azonban máris bizonyos, hogy lenne rá piaci igény, és technikai szempontból sem tűnik kategorikusan megvalósíthatatlannak, sőt bizonyos részmegoldások jelenleg is léteznek. Az említett konferencián bemutatták például Hiroshi Ishiguro japán robotikakutató életnagyságú „önrobotját”, amely mozgott, beszélt és kellő távolságból nézve hasonlított is az alkotójához. A szerkezetet a tudós saját bevallása szerint olykor egyetemi előadások megtartására is felhasználja: ha neki éppen máshol van dolga, a robot élethű szájmozgással (de magnóról) prezentál az intézetben, Hiroshi Ishiguro a gépbe épített webkamerán keresztül szemmel is tudja tartani a diákokat. (Az eset máris felvet néhány gyakorlati problémát a robotizált jövővel kapcsolatban. Ha az avatar tartja meg az órát, jár-e a honorárium a professzornak? És hol kell utaznia a robotnak a repülőn? A japán masina például úgy jutott el Amerikába, hogy a feje - vagyis a legértékesebb része -kézipoggyászként a fedélzeten kapott helyet, a testét viszont feladták csomagként.) Az orosz internetes médiában vagyont gyűjtő Itskov eredetileg a legvagyonosabb „globalotőkéseket” akarta a kezdeményezés mögé állítani - most úgy gondolja, hogy kormányközi együttműködésre és az ENSZ bekapcsolódására is szükség lenne. Szerinte elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a technológia már befolyásolni tudja az emberi evolúció irányát, és ez nem lehet néhány befolyásos vállalkozó magánügye: nyilvános párbeszédre és társadalmi ellenőrzésre van szükség annak érdekében, hogy az emberiség jövőjét beárnyékoló forgatókönyveket el lehessen kerülni. Ő maga eddig hárommillió dollárt költött a projekt népszerűsítésére. Most, amikor Oroszország után az USA-ban népszerűsíti a terveit, kénytelen szembesülni a két kontinens közötti kulturális különbségekkel: az amerikai technológiai ipar egyáltalán nem tart igényt arra az állami felügyeletre és beleszólásra, amit az orosz vállalkozó szorgalmaz (a magánűrkutatásban úttörő szerepet játszó X Prize Alapítvány elnöke, Peter Diamandis szerint éppen hogy a szabad kapitalizmus a haladás legfontosabb motorja). A neurobiölógiai és fizikusi diplomával is rendelkező érsek, Lazar Puhalo, az Amerikai Ortodox Egyház püspöke ugyanakkor úgy véli, hogy a projektben eltervezett lépések többsége kivitelezhetetlen, és ha némelyiket esetleg mégis meg lehet csinálni, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy érdemes is. - Szerintem a halhatatlanság végtelenül unalmas, és én a magam részéről itt a földön nem vágyom a testen kívüli életre- hangsúlyozta Puhalo. A vitát persze végső soron nem az egyházi állásfoglalás, hanem a technikai megvalósíthatóság és a pénz fogja eldönteni. Ha a hibernációs és az egyéb kísérletek iránti érdeklődést vesszük alapul, biztosra vehető, hogy az Avatar projektnek sem az érdeklődés hiánya fog véget vetni, nol.hu “Azok pedig, akik hisznek ... új nyelveken szólnak” Hamarosan nem kell nyelveket tanulnunk Saját hangunkon beszélhetünk folyékonyan kínaiul, franciául vagy bármely más, számunkra idegen nyelven a Microsoft fejlesztésének segítségével, amely a hangzó beszédet alakítja át “gépi szinkrontolmácsként” a választott nyelvre. Rick Rashid, a Microsoft szoftveróriás kutatási igazgatójának írásából kiderül, hogy a program jelenlegi állapotában ugyan még számos hibát ejt, mégis sokkal jobb, mint bármely korábbi hasonló próbálkozás. Rashid a Tiencsinben tartott bemutatón néhány mondatát mandarin nyelven mondta el a program segítségével. A fejlesztők számára a legnagyobb kihívást a beszélő megértése jelenti - idézi az igazgatót a TechNewsDaily.com című online magazin. Ezen a problémán már azóta dolgoznak, mióta a számítógép létezik. A több generációnyi fejlesztés mai eredménye például az Egyesült Államok bizonyos bankjaiban működő telebankrendszer, amelyben a komputer ismeri fel a hívó által bemondott bankszámlaszámot. Az ilyen rendszerekben a beszédfelismerés azonban csak a számnevekre és esetenként néhány menüpontra - például „átutalás”, „nyitva tartás” - korlátozódik. Sokkal nehezebb azonban a kötetlen beszéd digitális „megértése”. Egészen mostanáig az efféle programok a beszédnek legfeljebb 75-80 százalékát voltak képesek értelmezni - mondta Rashid. A Microsoft ezt az arányt igyekezett javítani a Deep Neural Networks rendszerének segítségével, amelyben a processzorok úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint az emberi és állati agysejtek. A Google ugyanezt a technikát használta a nyáron egy olyan számítógép megépítéséhez, amely meg tudja tanulni macskákról készült képek felismerését. Rashid szerint az új fejlesztés mára a szabad beszélt nyelv 86- 88 százalékát felismeri. „Még mindig távol van a tökéletestől, mégis ez a legdrámaibb fejlődés 1979 óta.” Miután a rendszer felismeri, hogy mit mond angolul a felhasználó, a Microsoft fordítóprogramja átalakítja azt kínai szavakká, majd a szórendet a nyelvtani szabályok szerint megváltoztatja. A megfelelő hangszín eléréséhez Rashidnak egyórányi beszédére volt szükség, valamint fel kellett vennie egy mandarin anyanyelvű személy néhány órás beszédét is. „Még sok munka vár ránk, de a technológia nagyon ígéretes. Reméljük, hogy néhány éven belül olyan rendszerek állnak majd rendelkezésünkre, amelyek teljességgel lebontják az emberek közötti nyelvi akadályokat” - mondta az igazgató, mno.hu t---------------------------Fizessen elő On is az Amerikai Magyar Hírlapra! Előfizetésével ezen a módon is liozz^Járul a magyar nyelv és a magyar kultúra fennmaradásához. Butul az emberiség? A XIX. században az emberek átlagos intelligenciaszintje magasabb volt, mint ma - erre a meglepő eredményre jutott egy svéd, belga, holland és ír tudósokat tömörítő kutatócsoport. Az 1800-as évek második fele a művészetek terén és a tudományban is egyfajta aranykorként ismert, s ugyanakkor általános vélekedés, hogy az emberiség átlagos intelligenciaszintje folyamatosan növekszik. Vagy mégsem? Az átlagos intelligencia változását mérni azért jelent gondot ilyen nagy időintervallumokban, mert száz éve még nem ismerték azokat a teszteket, amelyekkel ma az IQ-t meghatározzák. Az intelligenciateszteket egyébként is sokan támadják, mondván, az eredmények nem a tiszta szellemi képességeket mérik, a szociális beágyazódást, oktatási hátteret, a teszteket rengeteg előítélet is torzítja. Az európai kutatók ezért a vizuális ingerekre adott reakcióidőt vették alapul a vizsgálatuknál, feltételezve, hogy ez fordítottan arányos az intelligenciával: minél gyorsabban reagál az ember, annál okosabb. Az 1884-2004 közötti időszakból származó kutatási adatok elemzése azt mutatta, hogy az átlagos reakcióidő jócskán megnőtt e 120 év alatt: a férfiaknál 183 milliszekundumról 253-ra, a nőknél 188-ról 261-re. Az általános elbutulást azzal magyarázták, hogy a XX. században a fejlett társadalmakban az okosabb embereknek kevesebb gyerekük született a többieknél, így a kevésbé intelligensek génjei nagyobb ütemben terjednek. Az evolúció törvényei szerint pedig ez végső soron lehúzza az átlagot. A kutatás eredményei szerint a XIX. században volt a legmagasabb az emberek intelligenciahányadosa. Charles Darwin kora óta pontosan 14 IQ-pontot veszítettünk. Az élővilág összetétele folyamatosan változik, de azt az evolúciós elmélet atyja sem tudhatta előre, hogy az átlagos intelligenciaszintet tekintve nem jó irányba, szabadfold.hu 150 évig is élhetnénk? Tüdősök olyan gyógyszerek kifejlesztésén dolgoznak, melyekkel akár öt éven belül is elérhetővé válik, hogy az ember 150 évig is eléljen. Az új gyógyszerek lényegében a vörösborban megtalálható reszveratrol szintetikus változatai, melyről úgy gondolják, hogy a SIRT1 nevű protein aktivitásának felerősítése révén öregedésgátló hatása van. A GlaxoSmithKline gyógyszergyártó cég olyan betegeken teszteli az új gyógyszereket, akik például rákban, cukorbetegségben vagy szívbetegségben szenvednek. Mind a 117 gyógyszert egyetlen öregedésgátló enzimen tesztelik, és amint arról David Sinclair genetikaprofesszor, a Harvard Egyetem munkatársa beszámolt, ezek a gyógyszerek egy betegség kezelésére valók, de közben húsz másik ellen is védelmet nyújtanak, összességében pedig lelassítják az öregedést. A célenzim a SIRT1, amely természetes úton kalóriamegvonással és testmozgással is működésbe hozható, valamint a vörösborban levő reszveratrol is képes aktivizálni, ám a szintetikus aktivátorok ennél sokkal hatásosabbak. Sinclair professzor elmondta, hogy gyógyszereik a diéta és a mozgás előnyeit ötvözik, ám a súlyra nincs befolyásuk. A gyógyszereket már tesztelték kettes típusú cukorbetegeken és pikkelysömörrel küzdőkön, és mindkét esetben ígéretes eredmények születtek. Egérkísérletek során már azt is kimutatták a tudósok, hogy azok a túlsúlyos rágcsálók, akik szintetikus reszveratrolt kaptak, kétszer messzebbre tudtak futni és 15 százalékkal tovább éltek, mint vékony társaik. Sinclair professzor úgy véli, hamarosan ki fog derülni, hogy az öregedés mégsem visszafordíthatatlan folyamat, és akár 150 évig is vígan élhetünk, ám ehhez még számos további kutatásra lesz szükség. mno.hu Highest Quality Care at the Best Price! Elderly, Rehabilitating, Children, Newborn Beszélünk magyarul is! Ingyenes konzultáció otthonában. Hívják Piroskát vagy Krisztinát! M Hour Immediate Response * Licensed & Insured * Companions * Assistants (CNA, CHHA) * Nurses (RN, LVN) * Newborn Nurses * Nannies & Babysitters * Group Child Care * Live-in or Live-out * Temporary or Permanent * Qualified & Screened * Flexible Payment Plans * Most Insurances Accepted * Worker Comp. & Long Term Care AdvantagePlusAgency.com 800 687-8066 Július 12,2013
